A kormányfő (aki hétfőn, az Országgyűlésben ismertette a jövő évi költségvetést) elmondta: 2030-ig egy középtávú pályát rajzoltak, ami alapján addigra 3 százalék feletti gazdasági növekedést szeretnének elérni.
A költségvetési hiány 2027-ben 4,9 százalékos lehet, ami a Pénzügyminisztérium várakozása szerint 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig már 2,8 százalékra csökken.
A Haszon olvasói közül a legtöbben a hétfői beszédből a nyugdíjrendszer, az szja-rendszer és az Otthon Startot kiváltó új lakástámogatási program részleteire voltak kíváncsiak.
Az államháztartás hiánya a GDP arányában egy év alatt több mint harmadával csökken, az idén várható 7,5 százalékról jövőre 4,9 százalékra -mondta Kármán András pénzügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján.
A 2,6 százalékpontos csökkenés összetevőiből kiemelte: a választás előtti jelentős egyszeri kiadások kifutása önmagában 1,9 százalékpontot jelent. A teljes állami megtakarítás 1465 milliárd forintot, a GDP 1,5 százalékát teszi ki jövőre, ezen belül 447 milliárd forint az általános megtakarítás a minisztériumok és az állami cégek működési kiadásainak legalább 10 százalékos visszafogásával.
Az államadósságot a GDP 77,5 százalékáról 77,2 százalékra csökkentik 2027-ben. A gazdasági növekedés az idei 1,7 százalékról 2,4 százalékra gyorsul, a GDP-arányos kamatkiadások az idei 3,9 százalék után jövőre 3,8 százalékot tesznek ki.
Jövőre a többletbevétel 929 milliárd forint, az adócsökkentés 264 milliárd forint, így a nettó hiánycsökkentő hatás 665 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka. Az adóintézkedések az igazságos közteherviselést, a kiskapuk bezárását, a környezetvédelmet és az egészségvédelmet szolgálják.


