A lakossági állampapírok leginkább alulbecsült kockázata

Sokat olvashattunk az elmúlt időben a lakossági állampapírok előnyeiről, magas kamatfizetéséről, változatosságáról. Ezek valós érvek a vásárlás mellett. Tapasztalataim szerint azonban az egyik legfontosabb kockázatáról, a likviditásáról a legtöbb befektetőnek csak részinformációi vannak.

Ma a legtöbben úgy tudják, hogy ezek az állampapírok a lejáratuk előtt is bármikor könnyedén visszaválthatóak, típustól függően, fél-egy százalékos kvázi, a visszaváltási árban megjelenő, „visszaváltási díj”-ért cserébe. Sőt még az időközben felhalmozott kamatot sem veszítjük el. A cikkem lényege azonban az, hogy ezt a mindenkori visszaválthatóságot korántsem szabad készpénznek venni. Az Államkincstár ugyanis bármikor dönthet úgy, hogy megváltoztatja a visszaváltási feltételeket vagy akár úgy is, hogy egyáltalán nem veszi vissza a már kibocsájtott állampapírokat azok lejárata előtt.

No de akkor most visszaváltható vagy nem váltható vissza?

A válaszhoz meg kell, hogy értsük a magyar államkötvények kibocsájtási szabályozását. Minden kibocsájtott lakossági állampapír forgalomba hozatala előtt a Magyar Államkincstár közzétesz egy „Nyilvános ajánlattétel” nevű dokumentumot (ami így néz ki például a legfrissebb Prémium Magyar Államkötvénynél), illetve egy „Ismertetőt” (például ezt). Ez a két dokumentum határozza meg a kötvény minden lényeges tulajdonságát: elnevezés, kamatfizetés, lejárat stb. Ami ebbe a két dokumentumba bekerül, az kötelezően vonatkozik a kötvényre annak teljes futamideje alatt (hacsak nem módosítják ezeket utólag, de lényeges módosításra eddig még nem volt példa). Érdekes azonban, hogy egyetlen eddig kibocsájtott lakossági állampapír nyilvános ajánlattételében sem szerepel semmi a lejárat előtti visszaváltás lehetőségéről. Vagyis nem olvasható semmilyen általános érvényű szabály a lakossági állampapírok idő előtti kötelező visszaváltására vonatkozóan!

Az Ismertetőben is pusztán egy lényegi információ található erről a kérdésről. Idézem a belinkelt példából: „A Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek a Prémium Magyar Állampapírra, így náluk az üzletszabályzatukban leírtak szerint a Prémium Magyar Állampapír futamideje alatt is eladható”

No de akkor biztos ez az eladhatóság vagy sem? Nézzük meg a legfontosabb forgalmazó üzletpolitikáját e kérdésben!

A Magyar Államkincstár forgalmazóként valóban minden egyes nap jegyez visszavásárlási árat az idő előtt visszaváltani kívánt állampapírokra.  Ez úgy működik, hogy az Államkincstár minden nap feltölt egy pdf file-t (például április 29-re ezt), amiben feltünteti, hogy éppen azon a napon milyen áron hajlandó visszavenni a még nem lejárt állampapírokat. A belinkelt táblázatban pontosan látszik, hogy négy sorozat kivételével minden változó kamatozású állampapírt 99%-os nettó árfolyamon vásárolt vissza. Ez olyan, mintha egy kvázi 1%-os visszaváltási díjat számolna fel az idő előtti visszaváltásra. Vagyis április 29-re úgy tűnhet igaz volt a visszaválthatóság ígérete, valóban 1 százalékkal rosszabb áron (de felhalmozott kamatveszteség nélkül) visszaadhattuk állampapírjainkat az Államkincstárnak. Fontos azonban elolvasni a táblázat alatt található apróbetűs részt. Kiemelem a lényeget:

A fenti árfolyamok maximum 30 millió Ft névértékű állampapír vételére, valamint a rendelkezésre álló készlet, de maximum 50 millió Ft erejéig történő eladásra jelentenek kötelezettséget MÁK esetében. Bármely árfolyam változtatásának, és a forgalmazás felfüggesztésének jogát a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Forgalmazó) fenntartja”.

Az aláhúzott rész tanulsága szerint tehát, április 29-én visszaválthatóak voltak ugyan a táblázatban felsorolt állampapírok idő előtt is, de maximum 30 millió forint visszaváltására vállalt kötelezettséget a Magyar Államkincstár. A kivastagított rész pedig egyértelművé teszi, hogy bármikor egyoldalúan dönthet úgy, hogy aznap az 1%-os „díj” helyett más árat határoz meg vagy akár fel is függesztheti a lejárat előtti visszaváltást.

Azért, hogy ellenőrizzem, hogy a fentieket biztosan jól értettem-e, felhívtam az Államkincstár ügyfélszolgálatát telefonon. Arról érdeklődtem, hogy mi történne, ha egy nap több mint 30 millió forint értékben akarnék visszaváltani lakossági állampapírt. Azt a választ kaptam, hogy a 30 millió forint egy beadott tranzakcióra vonatkozik. Várjam meg az elszámolódást és adjak be az első 30 millió után még egyet, akár egy nap 3 kör is beleférhet az ügyfélszolgálatos hölgy szerint. Az a baj sajnos ezzel, hogy nem ez van leírva a fent belinkelt dokumentumban, így ezt a tájékoztatást nem lehet vitás kérdésben alapul venni.  Ezután tettem fel a kérdést, hogy mi történne, ha egymilliárd forint értékben szeretnék visszaváltani egy nap. Erre az ügyfélszolgálat egyértelműen kijelentette, ez esetben menjek be személyesen az ügyfélszolgálatra és ott tájékozódjak.

Ez a cikk olyan időben íródik, amikor a Magyar Állam finanszírozásával egyértelműen nincs semmi probléma. 0% körüli hozamon forog az egyéves állampapírunk. Senkinek eszébe sem jut, hogy valaha is megszorulhatna az államkassza. Én azonban emlékszem még 2008-ra, azokra a napokra, amikor még a forgalmazók sem voltak hajlandóak árjegyzést adni az egyébként kötelezően jegyzendő papírokra. Emlékszem még a 2012. évvégi magyar számlanyitóktól zengő sorokra a bécsi Raiffeisen és Erste fiókokban. Amikor inkább bőröndben vitték ki sokan a pénzüket külföldre, nehogy véletlenül bennragadjon egy magyar bankszámlán. És nincs illúzióm arról, hogy a történelem megismételheti-e magát. Nem mondom, hogy így lesz és azt sem, hogy 1-2 éven belül, de ha így lesz, akkor biztos vagyok benne, hogy azok a visszaváltási „díjak” bőven 1% felett lesznek és lehet olyan időszak is, amikor az Államkincstár élni fog forgalmazási kötelezettségének felfüggesztésével, ezáltal ellehetetlenülhet a lakossági állampapírok idő előtti visszaváltása. Fontos, hogy még a forgalmazás felfüggesztése sem minősülne államcsődnek, hiszen sehol sem vállalt rá kötelezettséget az Államkincstár, hogy mindenkor visszaváltja idő előtt ezeket a sorozatokat.

Vagyis ezek a kötvények még „békeidőben” is korlátozottan likvidek és jó eséllyel pont akkor lesznek teljesen illikvidek, amikor baj van a magyar és/vagy a világ állampapír és tőkepiacain. Pedig éppen az lesz az az idő, amikor gyorsan el kellene adni őket, hogy legyen muníció jó sokat esett részvényeket, ingatlanokat, vagy éppen a forintgyengülést kivédendő devizát vásárolni. Csodák tehát, ismét kimondhatjuk, hogy nincsenek. Jó hozamú, alacsony kockázatú és mindenkor likvid eszköz nagyon ritkán fordul elő. Véleményem szerint most sincs erről szó.

Idén június 3-án kerül azonban forgalmazásba először a „Nemzeti Kötvény” névre keresztelt új állampapír fajta, ami 4,95%-os várható éves átlagos hozamával igencsak nagy érdeklődésre tart számot. Mostanában olyanokat is lehet olvasni, hogy e papírnak lesznek majd olyan időszakai, amikor még az 1 százalékos „visszaváltási díjat” sem kéri majd el az Államkincstár. Éppen ennek fényében nagyon kíváncsian várom, hogy elolvashassam e papír első „Nyilvános ajánlattételét” és „Ismertetőjét”. Vajon ez lesz az első lakossági állampapír, amire valóban kötelező lejárat előtti visszaváltást vállal az Államkincstár? Előállhat-e a szentháromság: magas hozam és alacsony kockázat, teljes likviditás mellett? A választ még nem tudom, de ígérem, frissítem ezt a cikket, amint megjelent a nyilvános ajánlattétel…

Addig pedig az illikviditás lehetőségét is figyelembe véve vásárolok lakossági állampapírokat. És ugyanezt a körültekintést javaslom mindenkinek, aki e cikket olvassa.

Migráns-félelem kifulladóban

Szinte minden tagállamban visszaesett azon válaszadók aránya, akik az európai választások kapcsán a kérdést fontos kampánytémának tartják – a gazdasági kérdések beelőzik. (Jön föl: klíma.)

Forrás: Vakmajom a Facebookon

Imádjuk a gyömölcslevet

Sikeres évet zárt tavaly a magyar gyümölcslépiac, pedig nehéz esztendőket tudhat maga mögött. Tavaly már 220 millió liter gyümölcs­levet értékesítettek Magyarországon, a növekedés 2013 óta tart.

A gyümölcslevek forgalma 2008 után jelentősen visszaesett, akkor még 246 millió litert értékesített a hazai piac. A csökkenő tendencia 2013-ig tartott, azóta minden év bővülést hoz. Tavaly már 220 millió liter gyümölcslevet adtak el, tehát még mindig kevesebbet, mint a válság előtt.

Ezzel párhuzamosan érdemben növekedett az eladások értéke. Bár nem adunk el több gyümölcslevet, prémiumirányba mozdult el a piac. Egy liter gyümölcslé kiskereskedelmi ára majdnem 60 százalékkal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt, amit nem kizárólag az áremelés eredményezett, hanem az is, hogy a magasabb gyümölcstartalmú italokat választják a vásárlók.

A gyártói termékek teszik ki mennyiségben a piac 65, értékben pedig a 70 százalékát. Ebben a kategóriában 30 százalékos a Sió-Eckes részesedése, a második legnagyobb szereplő a Coca-Cola a Cappyvel, majd a Maspex (Kubu, Topjoy, Olympos), illetve a Rauch (HappyDay, Hey-Ho, Bravo, Yippy) következik a sorban.

A Sió-Eckes belső forgalmának 70 százalékát a Sió adja, 5-6 százalékát a Granini és a Suzy, a fennmaradó részt pedig a Hohes C. A Sió piacvezető a kiskereskedelmi piacon, a Hohes C pedig a százszázalékos dzsúszok szegmensében jár az élen.

Remek üzlet a budapesti garázs

A fővárosi garázspiac is részt vesz az ingatlanpiaci boomban, az árak meredek emelkedést mutatnak többéves távlatban is. Áprilisban egy budapesti garázst átlagosan 4,1 millió forintért hirdettek az eladók, ez a tavaly januári szinthez képest 36 százalékos drágulást jelent, a négy évvel korábbi 1,9 millió forintos átlagnak pedig több mint a kétszerese.

Természetesen ezek kínálati árak, amelyek drágábbak a piaci árnál, de így szemléltetik az emelkedő trendet. A kiadó garázsok havi bérleti díja éves összevetésben párhuzamosan 15 százalékkal 23 ezer forintra emelkedett. Ennek egyik oka, hogy a kínálat nem tudja tartani a lépést a kereslettel. A budapesti autók száma havonta átlagosan 1500-2000 darabbal nő, viszont eladási céllal havonta csak 70-80, kiadásra pedig 150-200 garázst hirdetnek meg a fővárosban.

Terjeszkedik az OTP

Egy horvát lap szerint az OTP Bank Nyrt. tovább növelné piaci részesedését Horvátországban azzal a céllal, hogy a második legnagyobb bankká nője ki magát.

A Jutarnji List hétfői lapszáma nem hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy az Advent beruházási csoport már tavaly szeptemberben megkezdte a bécsi székhelyű Addiko Bank eladásának előkészületeit, az OTP pedig komolyan érdeklődik az osztrák bank horvátországi fiókjának felvásárlása iránt. Az Addiko Bank Horvátország hetedik legnagyobb bankja, 4,44 százalékos piaci részesedéssel. “Az OTP Bank nem kívánja kommentálni az akvizícióról szóló híreszteléseket. Állandóan követjük a piaci lehetőségeket, a fontos üzleti döntésekről pedig időben tájékoztatjuk a közvéleményt” – közölte az OTP a horvát napilappal.

Új autómegosztó indult

Hétfőn elindult Budapesten a harmadik autómegosztó szolgáltatás, a DriveNow – derült ki a társaság közleményéből.

A BMW-hez köthető Drivenow flottájában BMW 1-es sorozat, 2-es Active Tourer, BMW X1 és X2 modellek találhatóak, melyek a hazai piacon megszokott perc- és napidíj alapú mellett óradíjas (3-, 6-, 9 órás) csomagokkal bérelhetőek. A cég szerint óriási érdeklődést tapasztaltak az első időszakban, több mint 10 000 regisztráció érkezett a DriveNow applikáción keresztül. A piac másik két budapesti szereplője a Greengo és a Mol Limo.

Egyre több a hazai milliárdos

Jelenleg 5811 tisztán hazai és 2967 külföldi érdekeltségű cég éves árbevétele haladja meg az évi egymilliárd forintot. Ezzel párhuzamosan arányaiban csökken a külföldi érdekeltségű cégek száma hazánkban – olvasható az Opten közleményében.

A nemzetközi érdekeltség elsősorban a nagyobb árbevételű szegmensek felé egyre jelentősebb. A kis- és középvállatok többségében tisztán hazai tulajdonosi befolyás alatt állnak. A magyar cégek likviditása és tőkeerőssége arányaiban gyengébb, míg eladósodottságuk sokkal magasabb, mint a külföldieké.

Veszélyben az eper

 Ami nekünk a burgonya, a lengyeleknek az eper. Lengyelországban attól tartanak a szakértők, hogy a tavaszi szárazság tönkretette az ország egyik legfontosabb exportcikke, az eper idei termését.

A mezőgazdászoknak azonban nem csupán a betakarítással van gondjuk, hanem a tűzveszéllyel is. Lehetséges, hogy májusra egyes erdőkbe tilos lesz a belépés, nehogy tüzet okozzanak az emberek. A szakemberek hozzáteszik: ha továbbra sem lesz eső, akkor egyáltalán nem lesz eper. Ugyanakkor néhány nap eső mindent megváltoztathat.

Tonnányi gyanús hús

12 tonna ismeretlen eredetű hústermékkel megrakott teherautót lepleztek le a NAV munkatársai Békés megyében.

A pénzügyőrök egy félreeső úton végeztek ellenőrzéseket, a megállított teherautó sofőrje az áru eredetét nem tudta igazolni, és a vizsgálaton a NAV munkatársai nem találták a szállítmány nyomát az EKÁER rendszerben. Ráadásul a hústermékek nagy részét a raktér padlójára dobálták, melyeken szintén húsokkal megrakott ládák voltak. A sofőr nem akarta elárulni a szállítmány tulajdonosát sem, mint kiderült feketén dolgozott.

Egymilliárd fát ültet Ausztrália

1 milliárd fát ültetne Ausztrália kormánya a következő 11 évben. Az ország kilenc területére, összesen 400 ezer hektárra telepítenének fákat, és számításaik szerint 2030-ig el is érik a kitűzött célt.

A projekt az előzetes számítások szerint 12,5 millió ausztrál dollárba, azaz kicsit több, mint 2,5 milliárd forintba kerül majd. Cserébe évente 18 millió tonna üvegházhatású gáztól szabadítja meg a természetet. A természetre gyakorolt jótékony hatáson kívül a miniszterelnök kiemelte, hogy az erdősítéssel és az ehhez kapcsolódó projektekkel sok új munkahely is létrejön.