Elszabadult krumpliárak

A krumpliárak elszabadultak, 50-100 százalékos emelkedésnél tartanak az idén. Az újburgonyáért kevesebbet kell adni, igaz, így sem tekinthető olcsónak. A napokban szinte teljesen elfogyott a magyar burgonya a boltokból, így a szükségleteket döntően importból fedezik a kereskedők.

Az árak pedig megugrottak. A gyengébb minőségű krumpli termelői ára kilónként 130 forint körül mozog, a jobbaké 160-170 forint. Amire a boltba kerülnek a krumplik, az ár eléri a 300-450 forintos szintet. A magyar krumplinak a tavalyi aszályos időszak, majd a későbbi nagy esőzések és a burgonyabogarak sem kedvezett.

Hamis pénzzel lottózott

Hamis címletekkel fogadott több budapesti lottózóban is egy férfi. A Teleki utcában, majd a Zugló vasútállomásnál lévő lottózóban tett fel több százezer forintot futballmérkőzésekre.

Az első helyszínen nagyjából 300 ezer forintnyi hamis pénzt tett fel, a második helyszínen 400 ezertől próbált megszabadulni, azonban az eladó észrevette, hogy a pénz hamis, és értesítette a rendőrséget. A kiérkező rendőrök a helyszínen elfogták a férfit. Az ügyben két gyanúsított van, a bíróság elrendelte egyikük letartóztatását.

Világrekord gyémánt

Az eddig ismert egyik legnagyobb, teniszlabda méretű nyersgyémántra bukkantak Botswanában, a 350 grammos, 1758 karátos drágakő tisztasága azonban nem a legjobb minőségű, így várhatóan csak a szokásosnál alacsonyabb áron tudják majd értékesíteni.

Lucara Diamond kanadai bányatársaság egyelőre nem közölt részleteket a Karowe bányában talált kő értékéről. A dpa német hírügynökség azonban emlékeztetett arra, hogy tavaly egy Lesothóban talált, 910 karátos nyersgyémánt 40 millió dollárért talált gazdára.

A németek megadóztatnák a szén-dioxidot

A német kormány a koalíció vezető politikusai között létrejött megállapodás alapján megvizsgálja egy szén-dioxid-kibocsátási adó bevezetésének a lehetőségét a gazdaság széles területein.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungot az MTI idézte, e szerint a Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter által előterjesztett javaslattal már – az elképzelést eredetileg ellenző – Peter Altmaier gazdasági miniszter is megbarátkozott.

„Úgy tűnik valamilyen formában sor fog kerülni a szén-dioxid-kibocsátás beárazására” – idézte a lap a gazdasági minisztérium egyik illetékesét.

Angela Merkel kancellár ebben a hónapban korábban már említést tett arról, hogy a kormány a szén-dioxid-kibocsátás költségesebbé tételének lehetőségeit fontolgatja. 

Ezzel a megoldással tenné olcsóbbá a megújítható energiaforrásokkal termelt áramot a széntüzelésű erőművekkel termelt áramnál, és így segítené elő a szén kivezetését a németországi energiamixből az elkövetkező három évtizedben.

 

A szén-dioxid-kibocsátási adó bevezetésének a gazdasági és környezetvédelmi minisztériumok által egyaránt támogatott javaslata szerint a lakossági és vállalati áramfogyasztók megnövekedett költségeit más területeken bevezetett adócsökkentéssel kompenzálnák.

A javaslat olyan gazdasági ágazatokra is kiterjesztené a szén-dioxid-kibocsátás költségeinek megemelését, amelyek jelenleg nem tartoznak az emissziós jogosítványok uniós kereskedelmi rendszerébe, mint például a közlekedés vagy az építőipar. A javaslat a lap beszámolója szerint sokkal inkább a beárazható emissziós engedélyek, mint egy formális szén-dioxid-kibocsátási adó bevezetése felé hajlik.

Szép eredményt hozott az MKB

A MKB Pénzügyi Csoport 2018-as eredménye meghaladta a 25 milliárd forintot. Az elmúlt három évben a csoport 54 milliárd forint profitot termelt, 50%-kal emelte saját tőkéjét.

Kockázattudatos működésének köszönhetően – több mint 30%-kal meghaladva 2017-es teljesítményét – az MKB Csoport 2018-ban 25,1 milliárd forintra növelte adózott eredményét, adta hírül a bankcsoport.

A kedvező gazdasági környezet, a sokéves rekordméretű GDP-növekedés és az erősödő hitelfelvételi kedv egyaránt segítette, hogy a csoport mérlegfőösszegének – az EU vállalásokkal összhangban, szándékolt módon megvalósított – csökkenése (-187 milliárd forint yoy, 1.858 milliárd forint) ellenére a bruttó eredmény a terveket meghaladó mértékben teljesült (76,5 milliárd forint).

A magyar bankrendszerben egyedülálló és nemzetközi szinten is kimagasló szakmai elismerést kiváltó digitális átállás és egyéb egyszeri hatások miatt a csoport bankadó hatásától tisztított működési költsége 50,6 milliárd forintra nőtt 2018-ban. A tavalyi év végén a mintegy 7 milliárd forint egyedi tétel hatásától tisztított csoport-szintű költség/bevételi ráta (CIR) 55,7% volt.

Eszköz oldalon – a 2017-es évhez viszonyítva – a portfóliótisztítási folyamat eredményeként és az EU-vállalásokban meghatározott korlátok (mérlegfőösszeg és RWA/kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg) betartása mellett, a nettó ügyfélhitel-állomány – 4,3%-os bővülést felmutatva – 895,2 milliárd forintra emelkedett. Ennek oka az értékesítési teljesítmény jelentős javulása. Az elmúlt három év során a jelzáloghiteleknél a hitelfolyósítási volumen éves átlagos növekedési üteme 39%-os, a fogyasztási hiteleknél 36%-os volt.

Az üzleti hatékonyság mellett a portfólió-minőség több lépcsőben megvalósuló, tervszerű javítása, az egészségesnek minősíthető portfólió sikeres felépítése is támogatta a 2018-as eredményt. 0,8 milliárd forint összegben hitelkockázati költséget szabadítottunk fel, a nemteljesítő kitettségek aránya 5,8%-ra mérséklődött.

Egyre drágul a burgonya, a zöldség, a gyümölcs

A januári 8,3 százalék után februárban 7,7 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára, mint egy évvel azelőtt, így az első két hónap átlagában 8 százalékkal emelkedett az agrártermékek termelői ára.

Hat éve volt legutóbb ennél nagyobb az áremelkedés üteme, míg tavaly az egész évben és az első két hónapban is egyformán 2,7 százalékos volt a növekedés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az árak szárnyalását a növénytermesztési és kertészeti termékek 13,1 százalékos drágulása okozta. A növényi termékek áremelkedését leginkább a burgonya árának 89,2 és a zöldségfélék árának átlagosan 50 százalékos növekedése okozta.

Csúcson az Európai Unió népszerűsége

Továbbra is történelmi csúcson áll az Európai Unió támogatottsága a tagországokban a különböző kihívások, illetve az euroszkeptikus és populista erők előretörése ellenére – derül ki a legfrissebb uniós közvélemény-kutatásból.

A felmérés szerint az európaiak 68 százalékának határozott meggyőződése, hogy hazájának előnyére vált a csatlakozás; ez a legmagasabb érték 1983 óta. A válaszadók 61 százaléka nemcsak hasznos, hanem összességében jó dolognak is tartja országa EU-tagságát. Ez az arány megegyezik a fél évvel ezelőtti rekord magas értékkel, amelyhez hasonlót csak a berlini fal 1989-es leomlása után mértek.

Gyorshajtó a hazai autósok fele

A magyar autósok 43 százaléka nem tartja be a városokban az 50 km/órás maximális sebességet – derül ki a K&H Biztosító kutatásából. A megkérdezettek átlagsebessége 53 km/óra lakott területen, igaz, csak három százalék mondta azt, hogy 61-nél is többel szokott hajtani.

Lakott területen kívül csökken a szabálykövetők aránya: a válaszadók 51 százaléka nem tartja be a 90-es tábla utasítását. A kutatásban részt vevők átlagsebessége 94 km/óra. Az autópályás közlekedésnél mindössze 26 százaléknyi autós állította magáról, hogy 130-nál gyorsabban vezet. A válaszadók 18 százaléka használ valamilyen eszközt a sebességmérések előrejelzésére, leginkább okostelefonja alkalmazását.

Megszavazták az ukrán nyelvtörvényt

 Az ukrán parlament elfogadta a nyelvtörvényt, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük az felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez. A törvény kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet, ezért tanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére.

Erősödhet a kínai befolyás

Tegnap kezdődött el Pekingben az Egy övezet, egy út kezdeményezésről szóló nemzetközi fórum.

A globális gazdasági-infrastrukturális kezdeményezéssel Kína azt a célt tűzte ki, hogy az ázsiai infrastrukturális hálózat kiszélesítése mellett szorosabb összeköttetéseket hoz létre a Közel-Kelettel, Európával és Afrikával, valamint a dél-amerikai kontinenssel. Az új selyemút tervét Nyugaton sokan amiatt kritizálják, mert úgy vélik, Peking ezen keresztül adósságcsapdákkal igyekszik megszilárdítani befolyását a résztvevők felett. Kína elutasítja a vádat. A csúcstalálkozóra elutazó Orbán Viktort fogadta Hszi Csin-ping kínai államfő.