Kamatcsökkentési ciklus a feltörekvő piacokon

A napokban egyre több cikkel találkoztam, ami arról szólt, hogy jön az újabb válság, bejeleztek a válságindikátorok és különféle mutatók, melyek recesszióra engednek következtetni. Mára már széles körben nyilvánvalóvá vált, hogy lassul a globális gazdaság. Azonban arról kevesebbet lehet olvasni, hogy a gazdasági döntéshozók miként látják a helyzetet a világban, és milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a lassulást tompítsák, vagy megelőzzék. Az amerikai FED mellett a fejlődő világ jegybankjai sem tétlenkedtek, ami a monetáris lazítást illeti.

2019-ben több mint negyven feltörekvő országban történt monetáris lazítás. Hasonló jelenségre tíz évvel ezelőtt volt példa, éppen akkor, amikor pánik volt a részvénypiacokon és mély recesszióban volt a világgazdaság.

A mostani lazítási ciklus elindításának oka az, hogy a világgazdaság lassul, és kereskedelmi recesszióban van, ami jelentősen súlyosbodhat a közeljövőben. Sok feltörekvő piac országa export-vezérelt gazdaság, a fejlett világban értékesítenek. Azonban, amikor a globális kereslet lelassul, ezen országok gazdaságai leginkább érintettek. Egyébiránt a piacok az Európai Központi Banktól is lazítást várnak szeptemberre, mely kamatcsökkentést és újabb kötvényvásárlási program beindítását jelenti.

Mindenesetre megnyugtató, hogy a lassulásra adott reakciók viszonylag hamar megérkeztek, így talán elkerülhető egy újabb mélyebb globális válság.

Forrás:BofA Merill Lynch Global Investment Strategy, Bloomberg

Forrás: Bloomberg

The post Kamatcsökkentési ciklus a feltörekvő piacokon appeared first on alapblog.

OLVASÓINK KÉRDEZTÉK, VÁLASZOLUNK – TÖRÖKORSZÁG

Törökország még nem érte el a mélypontot? (Török líra és tőzsde). Érdemes oda befektetni?

Véleményünk szerint Törökország egy inflatorikus hitel/deviza válságba került. Az ilyen válságok az átlagosnál hosszabbak, jellemzően 3 év, mire visszatér a gazdaság a korábbi növekedési pályára. Most még a válság első évében vagyunk.

A törököknek jelentősen le kell csökkenteniük a külső adósságukat. A líra már jelentősen leértékelődött, valószínűleg hosszú távon reálértelemben már inkább olcsó, bár nominálisan tovább fog tartani a leértékelődése a magas infláció miatt.

A török részvények is rosszul teljesítenek dollárból nézve már sok éve, nagyjából elvesztették értékük kétharmadát. Ez az értékvesztés nagyságrendileg megfelel a devizaválságok átlagos szintjével. Összességében tehát hosszú távra már érdekes a török eszközök árazása (mi is elkezdtünk tartani belőlük tavaly ősz óta), de valószínűleg még eltart egy ideig a válság, lesznek még jó vételi lehetőségek. – Cser Tamás

Forrás: Bloomberg

A török gazdaság és tőkepiac helyzetéről ebben a cikkünkben részletesebben írtunk:

https://alapblog.hu/a-torok-eszkozarak-erdekes-szintre-estek-de-a-valsag-hosszabb-lesz-mint-azt-sokan-gondoljak/

 

The post OLVASÓINK KÉRDEZTÉK, VÁLASZOLUNK – TÖRÖKORSZÁG appeared first on alapblog.

Emelt az MNB

A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben 3,3 százalékos inflációval számol a júniusban várt 3,2 százalék helyett. Míg az gazdasági növekedést a nyár eleji 4,3 százalékhoz képest 4,5 százalékra módosították. A 2020-as prognózis nem változott, jövőre 3,4 százalék lehet az infláció és 3,3 százalék a GDP-bővülés.

 

Elértük a teljes foglalkoztatottságot

A június-augusztusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezerre emelkedett, a munkanélküliek átlagos létszáma 16 ezerrel 157 ezerre csökkent. Ebben a három hónapban 34 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, írta a KSH. Elemzők szerint a munkaerőpiac elérte a teljes foglalkoztatottságot, így a fizetések és a fogyasztás is tovább nőhet.

 

Nagyot nyert Kurz

A tavaszig Ausztriát kormányzó Osztrák Néppárt a vártnál is jobban erősödött (37%) a vasárnapi előrehozott választásokon. Az ibizai videóval korrupciógyanús ügybe keveredett koalíciós társa, a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt 16 százalékos eredménye az előrejelzettnél is nagyobb visszaesést jelent 2017-hez képest.

 

Bajban az európai bankok

A világon a bankok az idén eddig csaknem 60 ezer ember elbocsátását jelentették be, méghozzá gyakorlatilag az összes leépítés az európai bankokat érinti. A Bloomberg szerint a negatív kamatok és a gazdaság növekedésének lassulása miatt a pénzintézetek arra kényszerülnek, hogy csökkentsék a kiadásaikat, amire az egyik megoldás az elbocsátás.

 

460 milliárdból építkezik a Mol

A Mol tiszaújvárosi poliol üzemét a német Thyssenkrupp 400 milliárd forintból fogja megépíteni 2021-ig. A magyar állam ennek valamivel több mint a tizedét állja. Az építkezés már 35%-nál tart. Az elemek Indiában és Thaiföldön készülnek, majd a Fekete-tengeren és a Tiszán át érkeznek a borsodi városba.

 

Milliárdok balatoni strandokra

Elindul a balatoni strandok fejlesztésének harmadik üteme ötmilliárd forintos hazai forrásból, ezen felül pályázati lehetőség nyílik valamennyi balatoni csúszda megújítására jövő nyárig. A Balatonnál összesen 85 strand található, ebből 55 fizetős és 30 szabadstrand, mindegyik pályázhat infrastrukturális támogatásra.

 

Mentőöv a közös képviselőknek

Saját vagyonával felel a jövőben a közös képviselő a hibáiért, a mulasztások miatt akár 5 millió forint pénzbírságra is büntethetik. A jövőre életbe lépő szigorú törvényi változások miatt nem érdemes a szükséges szakmai tudás nélkül társasházkezelőnek állni, a közös képviselők többsége jelenleg mégis mindenfajta szakmai előképzettség nélkül végzi munkáját.

 

Sikeres e-kárbejelentő

Az ingyenesen letölthető e-kárbejelentő alkalmazást a 2019. januári megjelenése óta több mint 220 ezren töltötték le. Eddig több mint 4200 kárbejelentés érkezett az e-kárbejelentőn keresztül a biztosító társaságokhoz, valamint a Mabiszhoz.

A személyi sérüléses ütközéseken kívül, az összes Magyarországi baleset 5-6 százalékát már e-kárbejelentővel intézik a magyarok.