Sorra mondják le a megrendeléseket

Először a nagy hajótársaságok mondták le a megrendeléseket. Aztán a hotelek. A 85 főt foglalkoztató családi vállalkozás, a Gourmet Table Skirts and Linens piaca teljesen összeomlott, most érthetően senki nem akar tőle asztalterítőket, széktakarókat, textil szalvétákat venni rendezvényekre meg esküvőkre sem. Esküvő? Mi az? Mi legyen, zárjunk be? Mr. Kammerman, a társaság elnöke leült otthon gondolkodni, és hétvégén kiötlötte a családdal, hogy azonnal átállnak maszkgyártásra. Kereslet van, nyersanyag van, gyár van, gépek vannak, munkaerő van, vasárnap egy ismerősét, aki sürgősségi kórház tulajdonosa, megkérte, hogy okézza le a kiötlött prototípust. Kedden már gyártottak és le is szállították az első teszt 500-at a kórháznak, 2,25 dollárért darabját, aztán jöhet a többi, hiány van. És így egyelőre nem kell kirúgni senkit, aztán majd lesz valahogy, ha visszaáll a kereslet az alaptermékeikre, majd visszaállnak a gyártásra. Ilyenkor is működik a piac, és a szabadpiaci ár, mint termelésirányító tényező – és ilyen gyors változások idején csak az azonnal alkalmazkodó marad életben. Váltani kell, vagy kampó.

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Sorra mondják le a megrendeléseket appeared first on alapblog.

Holdfogyatkozás

2019. január 21-én éjjel teljes holdfogyatkozás volt látható hazánkból. Ez az esemény holdtöltekor következik be, de nem mindig: a Hold és a Nap égi pályája nem azonos síkban van, ezért ritkán kerülnek teljesen szembe egymással az égen. Amikor mégis, a teliholdra pár órára rávetül a Föld árnyéka. Ezen a képen az “elfogyott” Hold 10 percnyi égi mozgását látjuk, négy egymást követő helyzetben, ahogy egyre alacsonyabbra száll, és közben egyre jobban rávetül a teljes árnyék. A vöröses szín oka, hogy a Holdról nézve ilyenkor teljes napfogyatkozás látszana: a Napot eltakaró Föld légkörén áthaladó napfény azonban egy vöröses gyűrűt von bolygónk sziluettje köré; ez festi ilyen színűre égi kísérőnk felszínét fogyatkozáskor.

The post Holdfogyatkozás appeared first on alapblog.

Svédország, ahol nyitva tartanak az iskolák és az éttermek

Az alábbi interjú a Cicero.de-n jelent meg. Azért találtuk nagyon érdekesnek, mert Svédország az az európai ország, amely nem elszigeteléssel és lezárással küzd a vírus ellen. Nem tudjuk, hogy melyik a legjobb út, de ha tapasztalatokat szeretnénk a vírussal való együttéléshez úgy, hogy közben a gazdaság is működjön, akkor érdemes Svédország küzdelmét és annak eredményességét figyelni. A teljes igazsághoz ez a chart is hozzá tartozik, a lenti interjú óta a halálozások száma gyorsan növekszik.

 Forrás: valis.pub

Svédország az egyetlen ország Európában, amely kevésbé szigorúan kezeli a koronavírust. A stratégiát a svéd egészségügyi hatóság és annak „állami epidemiológusa”, Anders Tegnell vezette be. Vele beszélgetettünk a vírus elleni intézkedések értelméről és értelmetlenségéről.

Anders Tegnell, 1956-ban született, a svédországi Uppsala-ban, orvos, valamint jelenleg „állami epidemiológusként” ad tanácsot a svéd kormánynak a koronavírus járvány elleni küzdelemben.

Cicero.de: Svédország másképp reagál a Korona válságra, mint Európa többi része: csak az 500-nál nagyobb rendezvények vannak betiltva, az óvodák és az iskolák a kilencedik osztályig üzemelnek, ahogy az éttermek és még a síközpontok is. Az egészségügyi hatóság „állami járványügyi szakembereként” ön a stratégia alappillére. Miért alkalmaz Svédország más stratégiát?

Anders Tegnell: Valamennyi országnak ugyanaz a célja: megpróbáljuk mérsékelni a vírus terjedését. Ugyanakkor mindannyian egyetértünk abban, hogy a vírust már nem lehet megsemmisíteni. Az összes európai országban jelen van a vírus, tehát a hatását kell minimalizálnunk, és amennyire csak lehetséges, meg kell állítanunk a terjedését. Az egyes országoknak pedig a jogi helyzetüktől, a kulturális hátterüktől függően kell megadniuk erre a helyzetre vonatkozóan a választ, figyelembe véve a tudományos javaslatokat is.

De Svédországban a tudomány más következtetésekre jut, mint Németországban?

Nem. Nekem nem ez a benyomásom a németországi kollégáimmal folytatott beszélgetések alapján. Egyetértünk például abban, hogy ezen a ponton nincs értelme a határokat lezárni és abban is, hogy minimalizálni kell a társadalmi kapcsolatokat. Továbbá egy állápontot képviselünk abban is, hogy nagyon nehéz megjósolni, mi fog történni az iskolák bezárásakor. Nagyon sok területre van hatása e lépésnek: ez érinti a gyermekeket, a társadalmat, de leginkább a szülőket. Svédország ebben különbözik más országoktól: itt szinte minden családban mindkét szülő dolgozik, és sokan az egészségügyi rendszerben. Amikor velük beszélünk, azt mondják: Ne zárják be az iskolákat.

Németországban azt a kompromisszumot választották, hogy továbbra is biztosítanak speciális felügyeletet az ápolók, az orvosok és a szupermarketben dolgozó eladók gyermekei számára…

Ez nagyon nehéz lenne Svédországban, ugyanis azt jelentené, hogy sok gyereknek még mindig iskolába és óvodába kellene járnia. Néhány közgazdász kiszámította, hogy ha bezárnánk az iskolákat, a munkaerőnk 25% -át veszítenénk el, legnagyobb részt az egészségügyi ágazatból.

Azt mondják, hogy a tudósok egyetértenek abban, hogy ezen a ponton nincs értelme a határokat lezárni. Miért tesznek a politikusok mégis így?

Most egy furcsa világban élünk. Az egészségügyben általában harcolnunk kell a dolgok megvalósításáért, például oltási kampányok kivitelezéséért. Most azzal kell küzdenünk, hogy bizonyos dolgokat NE csináljanak meg. Ha egész Európában megkérdezi a tudósoktól, hogy van-e értelme a határokat bezárni egy olyan időszakban, amikor minden országban számottevő korona eset fordul elő, akkor a válasz az, hogy nincs. A vírust az elején az utazók hozták az országba, de most már nem ez a helyzet. És ettől eltekintve: nem lehet lezárni a határokat saját polgáraink előtt.

Szóval a politikusok azért teszik, mert annyira nagy a nyilvános nyomás?

Nem tudom, miért csinálják ezeket a dolgokat. Meg kell kérdeznie a politikusokat. Svédország néhány fontos szempontból különbözik sok más országtól: évszázadok óta nagyon erős a hatóság, a hivatali apparátus. A műszaki és tudományos ismeretek nagy része itt rejlik. A minisztériumaink viszont kicsik, csak támogatják a politikusokat az általuk hozott döntésekben. Svédországban azonban a politikusok nem döntenek részletes kérdésekben, csak az általános iránymutatást adják. A hatóságok ezután kidolgozzák a tervet, hogy hogyan lehet végrehajtani. A politikusok döntéseket hoznak, ám ezek a döntések azon a tudáson és tapasztalaton alapulnak, amit megadunk nekik.

Ennek ellenére ön nagy ellenszelet tapasztalhat a svéd közvéleményben…

Nem, legalábbis nem általánosságban. Látnia kéne a rengeteg támogató levelet, amelyeket minden nap kapunk.

A svédek többsége jelenleg támogatja önt?

Egyértelműen. Számos felmérés történt az ügynökségünkről és személyesen rólam is. Ezek azt mutatják, hogy hihetetlen támogatásunk van.

De a kritikusok azt mondják, hogy a stratégiája hetek alatt olyan körülményekhez vezet, mint amit Olaszországban vagy Spanyolországban látunk. Mit válaszol?

Senki se tudja. Úgy döntöttünk, hogy az intézkedéseink működnek. Mi továbbra is hiszünk benne, és nem látunk semmit, ami más döntéseket igényelne. Arra is emlékeztetni szeretném, hogy Olaszország annak ellenére jutott ilyen helyzetbe, hogy nagyon korán meghozta az úgynevezett szigorú intézkedéseket: leállították a Kínába indított járatokat, ellenőrizték a határaikat.

Akkor miért szabadult el ennyire a járvány az olaszoknál?

Ezt csak a járványt követően tudjuk majd meg. És akkor is nehéz lesz, mert a körülmények minden országban eltérőek. De van egy nagy különbség: mielőtt az olaszországi helyzet eszkalálódott volna, senki sem gondolta, hogy ilyesmi megtörténhet. Úgy gondolták, hogy a vírus Kínára korlátozódik. Ezért sok ország nem volt különösebben figyelmes. Lezárták a határaikat és azt hitték, hogy ez segít majd nekik. Beletelt egy kis időbe, amíg Olaszország megértette, pontosan mi is történik. Más országokban ez már nem fordulhatott elő, ugyanis előre fel tudtak készülni. Ma már sokkal gyorsabban van lehetőségünk reagálni az eseményekre, mint Olaszországnak valaha is esélye volt.

Svédországban jelenleg körülbelül 2500 igazolt koronavírus fertőzött van. Meg fogja változtatni a stratégiáját, ha nem tudja lelapítani a fertőzési görbét?

Ez megtörténhet. Kormányunk kijelenti, hogy kész bármilyen döntést meghozni, ha szükséges. De eddig a számok nem növekedtek.

Néhány kritikus szerint az igazi célja a tömeges immunitás lehető legkorábbi elérése…

Igyekszünk a lehető legnagyobb mértékben lassítani a terjedést. Egy nap elérhetjük a tömeges immunitást, mint más betegségek esetén. De nem ez a célunk, és nem oldja meg az összes problémát.

Ön elmenne síelni?

Igen.

És hogyan védené magát?

A legfontosabb védőintézkedésem az lenne, hogy nem látogatok zsúfolt éttermeket vagy bárokat, nem használok olyan zárható sífelvonót vagy gondolát, amelyben tíz vagy több percet tartózkodom másokkal zárt térben. Ugyanakkor a szabad levegőn tartózkodás és a sportolás jót tesz az egészségnek. A betegség nem terjed síelés közben. Ami az Alpokban történt, inkább az après-ski bárokhoz kapcsolódott, mint a síeléshez.

Bezártak a síterepek bárjai?

Közben igen. És beszéltünk a síterületek üzemeltetőivel, hogy már nem használhatnak zárható sífelvonót. Ezen kívül hamarosan hatályba lép egy rendelet, miszerint az éttermekben csak asztaloknál lehet kiszolgálni. Ez korlátozza a csoportok kialakulását. Mindez együttesen minimalizálja a fertőzés kockázatát a síterületeken – és ez nem halad meg a magasabb szinteteket, mint Stockholmban.

Gyakran feltett kérdés: A koronavírus kevésbé veszélyes, mint más influenzavírusok?

A legtöbb ember számára a koronavírus kevésbé veszélyes, mint az elmúlt évek influenzajárványai voltak, mivel a betegség lefolyása általában nagyon enyhe. A koronavírus viszont sokkal veszélyesebb az idősebb emberek számára. A nagy különbség az, hogy senki sem rendelkezik immunitással a koronavírussal szemben, tehát nagyszámú fertőzés lesz. Ugyanakkor szeretnék rámutatni, hogy Svédországban körülbelül 1500 influenzavírushoz köthető haláleset történik egy normál évben, míg eddig mintegy 60 ember halt meg a koronavírus miatt. Igen, csak az elején vagyunk, és szükség van a betegség tiszteletben tartására. De a dolgokat egymáshoz viszonyítva is látni kell.

Egy interjúban ön nemrégiben azt mondta, hogy a járvány terjedése májusban ellazul, de ősszel visszatérhet. Miért?

Hisszük, hogy a jelenlegi koronavírus úgy viselkedik, mint sok más koronavírus Svédországban. Az összes vírus, amely a légutakat támadja, ugyanúgy viselkedik. Ez azt jelenti, hogy a terjedés nyáron sokkal lassabb lesz. A vírus nem szereti a napfényt, sem a száraz nyári levegőt. Ezen felül Svédországban sokkal több időt töltünk nyáron a szabadban. Az, hogy mi történik ősszel, attól függ, hogy hány ember immunizálódott a járvány idején. Ha elég ember immunissá válik, ősszel semmi sem történik. Ha még mindig sokan lesznek a vírussal szemben érzékenyek a nyár után, akkor lesz egy következő hullám.

Tehát úgy gondolja, hogy valaki, akinek volt a betegsége, utólagos immunitást élvez?

Ez a várható. Amikor beszélünk a svéd koronavírus-szakértőkkel, azt mondják, hogy van immunitás. A nagy kérdés: meddig tart? A megfigyelési időszak eddig meglehetősen rövid, de Kínában és Olaszországban a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki kétszer is megfertőződik.

Németországban a jelenlegi intézkedések alternatívájaként azt vitatják meg, hogy nem lehet-e elkülöníteni az idős embereket és a betegségben szenvedőket – míg a lakosság többi része visszatér a normál élethez. Ez a svéd modell?

Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos az idős embereket elszigetelni – bármilyen nehéznek hangzik is. Ha ez sikerrel jár, akkor a probléma nagy részét megoldottuk. Másrészről nem lehetséges őket teljesen izolálni. Ezért le kell lassítani a betegség terjedését a lakosság többi részén. És ezért mondom mindenkinek: aki reggel betegnek érzi magát, maradjon otthon.

Svédország március 11-én alapvetően megváltoztatta a tesztelési stratégiáját: azóta csak az időseket, súlyosan betegeket és az orvosi személyzetet tesztelték. Miért?

Azóta nem kevesebbet, hanem minden héten többet tesztelünk – ma naponta mintegy 1500 embert, ami nagyon sok a svéd lakosság arányában. Hisszük, hogy ott kell tesztelni, ahol a teszt releváns. Nem akarjuk, hogy a vírus eljusson a kórházunkba, ezért mindenkit tesztelünk, aki légzőszervi tünetekkel érkezik. Vizsgáljuk az idős embereket gondozó ápolókat is – ha tünetek mutatkoznak. Minden ország alcsoportokat tesztel – egyetlen ország sem tesztelhet mindenkit, aki influenza tüneteket mutat.

Dél-Korea nem ezt csinálta?

Nem. Beszélünk a dél-koreai hatóságokkal. Sokat teszteltek a magas kockázatú csoportokban, de az általános populációban nagyon kevés volt a vizsgálat.

Tegyük fel, hogy 28 éves svéd vagyok és tüneteim vannak. Mit csináljak?

Azt mondanám, hogy maradjon otthon, és gyógyuljon meg. Ha olyan súlyos tüneteket mutat, hogy orvoshoz kell fordulnia, akkor ezt kell tennie. De egy teszt semmin nem változtatna, csak erőforrás pazarlás lenne.

De akkor nem kerülök be a statisztikákba …

De ez mindenhol így van. Egyik ország sem tudja, hogy hány ember fertőződött meg a koronavírussal. Sok ember nagyon enyhe tünetekkel rendelkezik. Sok ember – Németországban is – mászkál anélkül, hogy tudta volna, hogy fertőzött. Csak tendenciát láthatunk.

Svédország földrajzi elhelyezkedése az oka annak, hogy más stratégiát választott, mint Németország?

Az alacsony népsűrűségünk szerepet játszik, csakúgy, mint az, hogy a társadalmi korcsoportok fel vannak osztva. Ez alatt azt értem, hogy az idősebb emberek saját házakban élnek, külön a gyerekes családoktól. Ezek a korcsoportok viszonylag keveset találkoznak. Most azt látjuk, hogy nagyon kevés a fertőzés az idősek körében. Ennek az az oka, hogy az utazók hozták a vírust Svédországba, akik nyilvánvalóan saját korosztályukból való emberekkel találkoztak. Tehát Svédországban sokkal hosszabb időt vesz igénybe, amíg a vírus más-más korcsoportokba is eljut.

Gondolja, hogy az európai politikát túlzottan az érzelmek irányítják, és kevésbe a tények?

Nem kommentálom a politikát így. Úgy gondolom, hogy erre a helyzetre a legjobb módszerekkel kell reagálni, de ezek országonként különböznek, attól függően, hogy miként működnek a rendszerek, milyen kultúrában élnek, és hogyan néz ki a népesség. Svédországban mindent megteszünk a lakosság védelme és a közegészség szinten tartása érdekében.

2020. március 26

The post Svédország, ahol nyitva tartanak az iskolák és az éttermek appeared first on alapblog.

A koronavírus okozta válság befektetői lélektana – 3. rész Mit tesz a tőkepiac?

Be kell kapcsolni a biztonsági öveket és feltölteni a pszichológiai raktárakat, ez nem egy egyhónapos történet lesz.

A cikksorozat első részében bemutattam André Kosztolányi kutya-gazda analógiáját, amelyben a globális reálgazdaság a gazda, a tőkepiac pedig a gazda körül pórázon ide-oda szaladgáló kutya. A második részében pedig a „gazda” jelenlegi állapotát próbáltam érzékeltetni. Nézzük meg mit és miért csinál mindez időben a „kutya”, azaz a tőkepiac!

Ahogy az előző részben kiemeltem, az akkori állapotok szerint a gazdának látható tünetként enyhe köhögése és éppen felmenő láza kezdődött. Az ismert megbetegedések száma a föld lakosságához viszonyítva még mindig elenyésző, a halálok száma is sokadik tört százalék. A gazda a máig ismert múltbeli statisztikák alapján alig lassított az előző 11 évi meneteléshez képest. Miért őrült akkor meg a kutya?

A válasz alapvetően abban keresendő, hogy a kutya nem a gazda jelenlegi állapotára reagál, hanem a jövőt próbálja megjósolni a jelenleg ismert információk alapján.

A kutya azt látja, hogy a gazda még csak köhécsel és lassan kúszik fel a láza, de folyamatosan elemzi a történéseket. Azt is látja, hogy a Föld lakosságának ma közel harmadát (és ez a szám nagyon gyorsan nő) határozottan felszólították arra, hogy ne hagyja el otthonát. Így teljes rendszerek állnak le, és bár ez még a növekedési adatokon alig látszik (hiszen az múltbeli statisztika), de a várakozásokba igenis beépült. Brutális visszaesés várható a szektorok jelentős részében.

A szolgáltatói szektor leállt, ahogy az idegenforgalom is. A bankszektor már most ki van feszítve, hiszen a hitelek nem kis része ezekbe és más, a jövőben leálló szektorokba van kihelyezve. Az olaj ára összeszakadt. Bár ez utóbbi a koronavírussal párhuzamosan zajló történet, de (nem véletlenül) épp jókorra sikerült időzíteni. Egész országok zárták le a határaikat, így a vérkeringés nem tud elég oxigént szállítani a legfőbb szervekbe, amelyek elkezdtek sorvadni. Az emésztőrendszer (Kína) érezhetően kezd talpra állni, de az ellátási láncok így is sok helyen megszakadtak.

A gyártás a karanténok és ellátási problémák miatt sok helyen szünetel vagy jelentősen csökkentett kapacitás mellet zajlik. Az így kieső készlet valahol hiányt (élelmiszeripar, gyógyszeripar stb.) épít, más dolgokban pedig teljesen eltűnt a kereslet, ezért túlkínálat is tapasztalható bizonyos dolgokból. Új autót vagy ingatlant például elég kevesen akarnak karanténból venni. A múltbeli statisztika még nem olyan rossz, de a jövőre szóló várakozások katasztrofálisak.

A kutya ma azt várja, hogy a gazda megállíthatatlanul és nagyon gyorsan lesz sokkal betegebb. A láza 40 fok fölé kúszik és egyes szervei, valamint a szervek közötti jó kommunikáció le fog állni (vagy jelentősen lassul). Ez már határa az életben maradásnak. Így érthető módon a kutya nagyon ideges. A gazda minden egyes rezdülésére sokkal nagyobbat ugrik előre vagy hátra, mint azt megszoktuk az elmúlt 11 évben. Túlreagálja a jó és rossz híreket is. A félelem az elsődleges úr, amely most elnyomja a kapzsiságot (hiszen alapvetőn ez a két érzelem vezérli a globális tőkepiacokat).

Az elmúlt 4 hétben a globális tőkepiacok a februári csúcsukhoz képest elvesztették értékük 28-35 százalékát. Ez a mindenkori leggyorsabb esés a tőkepiacok történetében. Soha nem futott még ilyen gyorsan vissza a kutya.

Az ábrán az látható, hogy a mostani esés (a piros vonal) hogyan viszonyul a korábbi nagy válságok árfolyammozgásához. Fontos kiemelni, hogy a komolyabb válságok igen ritkán álltak meg ennyire „kicsi” esés után. Gyakran voltak kisebb-nagyobb emelkedések ugyan az esésben, például a mostani esetben is 10-17 százalékot mentek fel az ábrán látható mélypontból múlt héten a piacok, de ha mély volt a válság, és komolyan sérültek a fundamentumok, akkor még bőven volt a mostani szinteken túl 10-20(-30+) százalékpont esés a válság aljáig.

A globális GDP várt csökkenésére pedig most is szürreális projekciók jönnek ki. Az USA GDP-jére vetítve a 24 százalékos visszaesés egy negyedév alatt sem tűnik teljesen blőd becslésnek.

Eközben a központi bankok döntő többsége készíti elő, és lépteti életbe nagyobbnál nagyobb gazdaságélénkítő csomagjait. Az eddigi intézkedések leginkább a vérdoppinghoz hasonlíthatóak. A meglévő vérmennyiség mellé (a vér ezesetben pénzt, likvid tőkét jelent), a rendszeren kívülről vett (esetünkben nyomtatott) további vért tolnak be a keringési rendszerbe. Hiszen magát a vérkeringést nem tudják gyorsítani, ha a vírus a szívet (is) támadja. Így talán sikerül azt elérni, hogy a gyenge vérkeringés több vérrel valamennyire kiszolgálja az oxigénben szűkölködő szerveket.

Ráadásul úgy tűnik, hogy ezalkalommal a jegybanki vérdopping is kevés lesz. Kell még stimulus a rendszerbe. Ennek megfelelően gigantikus méretű adrenalininjekciókat is készítenek az egyes államok költségvetései, annak érdekében, hogy a leállni készülő szívbe döfjék megfelelő időben.

Fontos tudni azonban, hogy mindezen eszközök „csak” intenzív osztályos kezelések. A céljuk a létfontosságú szervek életben tartása. Ennek megfelelően, és főleg idő hiányában, ezek jövőbeni mellékhatásaival még vajmi keveset foglalkoznak a döntéshozók. Mint ahogy az újraélesztésnél sem az az elsődlegesen figyelembe veendő szempont, hogy közben a szívmasszázs eltörheti a bordákat. Az elsődleges cél, hogy a beteg élje túl, aztán a többivel majd foglalkoznak később.

Hogy milyen eszközök vannak a „gazdasági intenzív osztályon” és ez vajon mennyire működhet? Éppen erről fog szólni a következő cikk…

 

Figyelembe kell venni, hogy e cikk a 2020.03.31-es állapotot veszi figyelembe (hiszen akkor íródott). A későbbi események az itt elhangzó állásponton még sokat változtathatnak és jó eséllyel változtatni is fognak.

Ha kérdése lenne a cikkel kapcsolatban az íróhoz, a bankar@alapblog.hu e-mail címen várom levelét, és amint időm engedi szívesen válaszolok.

The post A koronavírus okozta válság befektetői lélektana – 3. rész Mit tesz a tőkepiac? appeared first on alapblog.

A kormánypártok megszavazták a felhatalmazási törvényt

Az Országgyűlés 137 igen, 53 nem szavazattal, a kormánypárti képviselők voksaival (tartózkodás nem volt), fogadta el a jogszabályt, amely lehetőséget biztosít az ország rendeleti irányításra a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Az ellenzék nem akarta megadni az időkorlát nélküli felhatalmazást a kormánynak, de a kétharmados többség döntött. A házelnök és az államfő aláírta a törvényt, amely így éjféltől életbe is lépett.

Orbán: nagyszabású akcióterv, nagy mozgástér

A kormány tartja az eddigi irányt, munkán keresztül segíti az embereket jövedelemhez, megélhetéshez, jelentette ki Orbán Viktor a parlamentben.

Gazdasági vezetőkkel egyeztetve korábban arról beszélt a miniszterelnök, hogy az idei költségvetést radikálisan átalakítják, a jelenlegi helyzethez és az év végéig előre jelzett változásokhoz igazítják. Jövőre „lecsupaszított költségvetést” kell készíteni, amely nagy mozgásteret biztosít a válságkezelésre és a gazdaság újraindítására. A nagyszabású akciótervet a jövő héten ismertetik.

Négy azonnali intézkedést javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Köztük az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatását.

Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása, a munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése, az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása, valamint a szolidaritási, közjót biztosító intézkedések.

Ez a négy kulcselem a kamara (MKIK) átfogó csomagjában. Fontos kitétel, hogy a támogatásokat kötelezettségvállalásokhoz kötnék, vagyis nem jutna senkinek „ingyenpénz”. Az állam által meghatározott feladatok finanszírozására létrejövő Alap 2-4000 milliárd forintos kerettel működne. Az MKIK javaslatai már a kormány előtt vannak.

Kormányzati könnyítések az uniós támogatások felhasználásában

Nem kell ezt-azt csinálni.

Az átfogó, húszpontos intézkedéscsomag egyik fontos eleme, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került ágazatokban (például a turizmusban és a vendéglátásban) 25-ről 50 százalékra emelik a pályázati előleg mértékét. Több határidőt kitolnak, könnyítik az ügyintézést, enyhítenek az engedélyezési eljárások szigorán. Az irányító hatóságok új követelések végrehajtását nem indítják el, a folyamatban lévők végrehajtását felfüggesztik – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből.

Most lehetne javítani a budapesti kerékpárosok és gyalogosok helyzetén

A koronavírus a fővárosi közlekedés átszervezésére is lehetőséget ad Vitézy Dávid szerint.

A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója közösségi oldalán azt írta, most hetek alatt, az autósok érdeksérelme nélkül létre lehetne hozni azt a hiányzó kerékpáros-főhálózatot, ami átjárhatóvá teszi a belvárost és összeköti azt a külsőbb kerületekkel. Ha működnek ezek az ideiglenes megoldások, a veszélyhelyzet elmúltával véglegessé is válhatnak, ha nem, könnyen visszafordíthatóak.

Soros György egymillió euróval segíti Budapestet

A pénzt a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül folyósítják a koronavírus elleni küzdelemre.

Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán köszönte meg az adományt, amelyet szándékai szerint a fertőzés elleni védekezéshez szükséges eszközökre, továbbá a kerületi járóbeteg-, és alapellátásban dolgozó orvosok és ápolók, valamint a szociális intézményeink munkatársainak vírustesztelésére fordítanak.