Dugó van a Meki előtt

Új-Zéland végre feloldotta a korlátozásokat, mi az első, hova mennek a kiwik? Hát hova, sok otthoni főzés után végre a Mekibe. Megadugó a helyi Meki előtt, és teljesen érthetően: az emberek szeretnék végre visszakapni a régi kényelmes életüket és újra boldogan fogyasztani, autókázni, utazgatni, repkedni, vásárolgatni. Ezzel fellendíteni a gazdaságot és az általános jólétet. Pontosan ugyanazt akarják vissza, amit elvettek tőlük és ez sehol sem lesz máshogy: dupla burger, nagy krumpli, kóla és fogyasztói társadalom rendel!

 

 

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Dugó van a Meki előtt appeared first on alapblog.

Van egy fontos mondat a Facebook gyorsjelentésében

A Facebook (FB) gyorsjelentésben van egy fontos mondat, ami egészen friss adat, áttételesen a reklámpiacról meg a gazdaságról is. Márciusban beomlott a cég árbevétele, de április első három hetében (azaz tkp. jelenidőben) stabilizálódott, ami azzal járt összességében, hogy az első negyedévre jellemző 17%-os év/év növekedésről áprilisra lejött nullára, ami minden, csak nem összeomlás. Sok cég cserélne vele, hogy annyi az árbevétele, mint 19 azonos időszakában, érthető, ha erre téptek a részvényen, hiszen ennél a jelek szerint rosszabb jövő lehetett eddig beárazva. Ha megtudod, hogy nem kell levágni az egyik ujjadat sem, akkor sokkal jobban érzed magad, mint azelőtt, hogy egyáltalán felmerült, hogy szükség lehet amputálásra.

“After the initial steep decrease in advertising revenue in March, we have seen signs of stability reflected in the first three weeks of April, where advertising revenue has been approximately flat compared to the same period a year ago, down from the 17% year-over-year growth in the first quarter of 2020. ”

Forrás: Vakmajom a Facebookon

 

The post Van egy fontos mondat a Facebook gyorsjelentésében appeared first on alapblog.

Miért nem esnek a részvények, ha ekkora bajban a gazdaság?

Barátaimtól, ismerőseimtől sokszor kapom meg a kérdést, ha ekkora a baj van a reálgazdaságban, akkor miért nem esnek a részvények? Bár már a kérdéssel sem értek egyet, hogyne estek volna részvények, hiszen nem mindegy ki melyik részvényekre gondol ilyenkor. A felvetést azért értem: a világ talán leginkább követett, legfontosabb részvényindexe, az amerikai S&P 500 mindössze 12%-ra van a februári csúcsától. Feljebb van, mint tavaly ilyenkor, amikor a vírusnak híre hamva sem volt.

Ha tényleg szinte soha nem látott gazdasági visszaeséssel nézünk szembe, és rengeteg racionális érv szól amellett, hogy a válságból V alak helyett inkább csak U alakban fogunk kilábalni, akkor miért áll 3000 ponthoz közel az S&P? Most kivételesen a profitvárakozások, eladósodottsági mutatók és P/E szorzók helyett, megpróbálok egy durván leegyszerűsített megközelítést alkalmazni: nézzük meg nagyvonalokban, hogy a koronavírus okozta válság vajon hogyan érinti az index legnagyobb vállalatait? Az összes, 500 vállalat helyett nézzünk rá csak a legnagyobb 25-re. Már ezek is kiteszik az index 40%-át, tehát ezek a nagyvállalatok biztosan mondanak valamit arról, hogy merre mennek a nagybetűs „részvények”.

Ha van szektor, amelyik nyertese lehet ennek a válságnak, az biztosan az IT, ezt nem is kell magyarázni. A vállalatok egészen biztosan nem most mondják le az Microsoft Office előfizetéseiket, a vállalati kapcsolattartást segítő Teams program pedig márciusban egy hét alatt 12 millióval növelte felhasználóinak számát. Nem csoda, hogy nem a világ legnagyobb kapitalizációjával rendelkező Microsoft árfolyama esett a legnagyobbat. Még jobban járhat az Amazon, a felhőalapú szolgáltatások és online kereskedelem királya, aki nem panaszkodhat, miután az élelmiszereken kívül nem igazán veszünk most mást a boltokban. Rosszabb a helyzete az online marketingköltéseken kereső Facebooknak és Googlenek, ugyanis e területen a vállalatok a válság miatt biztosan vissza fognak vágni. Ezzel szemben ott van, hogy az offline marketing csatornák leállásával most relatíve nő az online, a piac szerint ezek eredője összesen 10-12% árfolyamesés. Az Intel processzorgyártó sem látszik a válság legveszélyesebb érintettjének, az elektronikai eszközökre vonatkozó igény akár növekedhet is.

A két nagy médiacég (Disney, Netflix) árfolyama nem véletlenül teljesít annyira eltérően: a mozibevételeken és a Disneylandek leállásán bukó Disney mellett a Netflix felhasználóinak száma duplájával nőtt a várthoz képest, ez tizenhat millió új előfizetőt jelent az első negyedévben. Az Amazon mellett még ez a papír tudott leginkább érdemi pluszt csinálni a válság alatt. A fizetési szolgáltatók inkább vesztesei az új helyzetnek. A visszaesésben csökken a kártyaforgalom, a turizmus gyengesége miatt pedig nagyot esik a külföldön használt hitelkártyás vásárlások volumene, amin a legnagyobb a marzs. Ezzel szemben az online forgalom növekedéséből profitál a Visa és a Mastercard, de ez érdemben valószínűleg nem kompenzál.

Az FMCG és a gyógyszergyártás tipikusan válságálló szektorok, ezekből akkor is majdnem ugyanannyit fogyasztunk, ha a gazdaság éppen gyengélkedik. Hasonló helyzetben van a telekommunikációs szektor, ráadásul az új helyzetben most sokkal többet használjuk a távkommunikációt. Már csak az itthoni vásárlási szokásokat alapul véve is gondolhatjuk, hogy a legnagyobb élelmiszerláncok most nem járnak rosszul, így az amerikai Walmart sem a koronavírus vesztese. Ezzel szemben a Home Depot, ami itthon körülbelül az IKEA, Praktiker párosnak felelhet meg, nagyobb ütést kaphat, hiszen az új lakásvásárlások és felújítások most biztosan visszaesnek.

A UnitedHealth egészségbiztosító ügyfélszámának biztosan nem tesz jót a munkanélküliségi számok elszállása, de itt az igazi veszélyt egy olyan egészségügyi reform jelentheti, amelyben a magánbiztosítók szerepe csökkenhet: Bernie Sanders előválasztási kudarcával nagyot zuhant ennek esélye. Az üdítőgyártó Pepsi és Coca Cola, ha a kiskereskedelmi forgalmon valószínűleg nem is, de a mozik, éttermek, szórakozóhelyek bezárása miatt biztosan érzi a koronavírus hatását. Utóbbiak kisebb részét teszik ki a teljes eladásoknak, a befektetők egyelőre itt sem pánikoltak be. Hiába szokás a tartós fogyasztási cikkek gyártóit a válságok veszteseinek tekinteni, az Apple befektetői ezt egyelőre másképp látják. Azt gondolom Iphonet venni jelentős kiadás egy átlagos háztartásnak, amit a nehéz helyzetben el lehet halasztani, így nagyobb esést is el tudnék képzelni az Apple árfolyamában.

A gyenge makrogazdaság biztosan betesz a bankoknak, a növekvő hitelveszteségek, a lassuló hitelezés és csökkenő hozamok miatt nem véletlenül ez a szektor a válság egyik legnagyobb vesztese, ezt az árfolyamesések is tükrözik. Bár most az utóbbi hetekben biztosan megnőtt a tradingből származó jutalékbevétel a nagy tőzsdei forgalom miatt, ez nem az a nagyságrend, ami kompenzálni tudja a negatív hatásokat. A Warren Buffet nevével fémjelzett Berkshire Hathawayre leginkább a portfólióban szereplő részvények súlyozott átlagaként érdemes tekinteni: mivel itt a technológia helyett inkább a bankok vannak túlsúlyban, így a Berkshire is nagyobbat esett.

Átpörgetve tehát az S&P 500 legnagyobb vállalatait, egy valami igencsak szembetűnő: hiányoznak a válságban leginkább szenvedő szektorok nagy képviselői. Nincsenek autógyártók és ipari cégek, nincsenek olajvállalatok és légitársaságok, de bank is alig van közöttük. Az index 500 vállalata között persze ott vannak ezek is, de a súlyuk már a koronavírus előtt is elenyésző volt például a technológiai vállalatokéhoz képest. Az összeomló energiaszektor teljes súlya három százalék alatt van.

Ezzel azt akarom mondani, hogy nem csoda, ha az S&P 500 teljesítménye eltér attól, amit a reálgazdaságban tapasztalunk. Már 2018 nyarán is ez volt a helyzet, amikor a világ ipari termelése recesszióba süllyedt a kínai gazdaság lassulása miatt: Németország például éppen csak elkerülte a recessziót, de az S&P 500 szinte végig csúcs közelben maradt. A válság legfontosabb hatása, hogy csökken az emberek elkölthető jövedelme, de ez nem minden vállalatot érint egyformán, az S&P 500 legfontosabb vállalatait láthatóan kevésbé. Bár azt ígértem nem lesz szó pénzügyi mutatókról, azért egyet mégiscsak meg kell említsek: az említett top 25 vállalat eladósodottsága nagyon alacsony a gazdaságban működő átlagos vállalatéhoz képest, a nagy tech cégek jórészt nettó készpénzben ülnek, ezért sem tűnnek most annyira kockázatos befektetéseknek.

Akkor sosem fog esni az S&P 500?

Ezt biztosan nem állítanám. Egyrészt van az a válság, amit a fogyasztók jövedelemcsökkenésén keresztül ezek a cégek is megéreznek, tehát nagyobbat eshetnek a profitok, mint amire az index befektetői számítanak. Másrészt ezek a vállalatok általában nagy piaci erővel rendelkeznek a saját piacukon (gondolhatunk itt a hálózati hatások miatt monopóliumként működő tech cégekre, a konszolidálódott média vagy egészségbiztosítói piacra, az amerikai gyógyszerpiac védelmére), egy szigorúbb szabályozó ezekre a vállalatokra tud a legveszélyesebb lenni, ezek a vállalatok vannak közvélemény fókuszában is. Úgy tűnik Bernie Sanders nagyobb veszélyt jelentett volna az S&P 500-ra, mint a koronavírus, de ez a kockázat szerencsésen elhárult. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szabályozás mindig ilyen barátságos marad. Harmadrészt ezeknek a vállalatoknak az értéke függ leginkább a monetáris politika irányától. Mivel a cash flow itt jobban kiszámítható, sokszor kötvényszerű befektetésként tekintenek ezekre a részvényekre: vagyis, ha a jegybank laza és a diszkontrátát alacsony tartja, úgy megnő a cash flowk és vállalatok jelenértéke. Márpedig, ha valamikor, akkor most igazán laza és támogató a jegybank.

Összességében úgy tűnik a befektetők nem a következő negyedévek profitcsökkenéseire fókuszálnak, ezekkel ugyan biztosan számolni kell, de talán nem lesznek olyan nagyok, mint más szektorok által dominált indexek esetében. Inkább a tovább csökkenő diszkontráta és a szabályozói kockázat csökkenése azok, amik most védik az S&P 500 vállalatait, ezek a vírus mellett szintén az elmúlt egy-két hónap fejleményei.

The post Miért nem esnek a részvények, ha ekkora bajban a gazdaság? appeared first on alapblog.

377 ezer forint a bruttó átlagkereset

2020. februárban a bruttó átlagkereset 377 300 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Január–februárban a bruttó átlagkereset 376 300, a nettó átlagkereset 250 200 forint volt, mindkettő 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még nem érintették, így hatásai egyelőre nem érezhetőek a kereseti adatokban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából.

Az elemzők szerint a szegmensek közötti jelentős különbségért a bónuszkifizetések alakulása mellett az összetételhatás is felelős lehet.

Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 377 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 387 300 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 250 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 259 400 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

(MTI)

Budapesten és környékén marad a kijárási korlátozás, vidéken lazítanak

A Balatonnál kinyithatnak az éttermek, boltok, üzletek – időkorlát nélkül.

Fokozatosan és szigorú menetrend szerint megpróbáljuk újraindítani az életet Magyarországon, jelentette be a közösségi oldalán közzétett videóban a miniszterelnök.

A járvány gócpontjának számító Budapesten és környékén marad a kijárási korlátozás, vidéken azonban hétfőtől az üzletek időkorlátozás nélkül kinyithatnak, megnyithatnak az éttermek, kávézók teraszai és kerthelyiségei, látogathatóak lesznek a szabadtéri strandok.

Az üzletekben és a tömegközlekedésen kötelező lesz betartani a másfél méteres távolságot és eltakarni az arcot.

Az idősek védett vásárlási sávja megmarad.

Anyák napjára a virágüzletek pénteken már korlátozás nélkül kinyithatnak. További részleteket csütörtökre ígért Orbán Viktor.

A Standard & Poor’s újrasorolta Magyarországot

A jó két hónapja megadott, a felminősítés lehetőségére utaló pozitívról stabilra rontotta a magyar adósosztályzat kilátását a Standard & Poor’s.

A nemzetközi hitelminősítő ugyanakkor megerősítette Magyarország befektetési ajánlású BBB/A-2-es besorolását. Mint a soron kívüli döntés után kiadott közleményükben írják, arra számítanak, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban 4 százalékkal csökken a koronavírus-járvány miatt, miközben a munkanélküliség 7 százalékra emelkedhet.

Jövőre ismét növekedést várnak, 4,8 százalékosat, de megjegyzik, a járvány miatt sok a bizonytalanság.

A gyakorlati vizsgákkal kell kezdeni az érettségit

Aki most nem akar vizsgázni, ősszel megteheti.

Csak írásbeli és gyakorlati vizsgák lesznek, ezek eredménye alapján állítják majd ki a bizonyítványokat.

Szóbeliket most, a 2019/2020. tanév májusi júniusi időszakában nem tartanak. Az írásbelik május 25-e és 29-e között lesznek, a gyakorlati vizsgákat május 4-e és június 15-e között lehet megtartani.

Lehetőség szerint a gyakorlati vizsgákkal kell kezdeni.

A vizsgára bocsátásnak minden esetben feltétele az, hogy az utolsó évfolyamra meghatározott gyakorlati követelmények legalább 60 százalékát teljesítse a tanuló.

Aki most nem akar vizsgázni, ősszel megteheti.

Idén megzuhan, jövőre felpattanhat a német gazdaság

V-alakú kilábalás várható a németeknél.

A német GDP 6,3 százalékkal csökkenhet idén, jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint.

Az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére érheti el a koronavírus-világjárvány előtti szintet.

Mindez akkor teljesülhet, ha fokozatosan lazítani lehet a járvány miatt elrendelt korlátozásokat és sikerül megakadályozni a fertőzöttek számának újabb meredek emelkedését.

Elutasította a székelyföldi területi autonómia tervét a szenátus

Belpolitikai botrány lett belőle.

A tervezet azért kerülhetett a felsőház elé, mert az alsóház a megadott határidőre elmulasztott szavazni róla, ami azt jelenti, hogy hallgatólagosan elfogadta és továbbította a szenátusnak az indítványt.

A mulasztás belpolitikai botrányhoz vezetett. A tavaly decemberben benyújtott törvénytervezet helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön.

A szenátus 126 szavazattal 9 ellenében elutasította a tervezetet.