Túl nagy amerikai tech vállalatok

Big Tech a Kongresszus előtt: jobbról-balról nyomás alatt, hogy túl nagyok és fel kéne darabolni őket.

Pedig.

  1. Fogyasztók milliárdjai élvezik az olcsó szolgáltatást, amit nyújtanak.
  2. A szétszabdalásuk a kínai diktatúra malmára hajtaná a vizet, hiszen a kínai, államilag szponzorált, nem szorongatott versenytársak ott lihegnek a nyakukban a globális versenyben, lásd TikTok vs. Facebook kirobbant harca a felhasználókért, és úgy, hogy közben Kínában a nagy amcsi cégek tiltva vannak. Hol itt a tisztességes verseny? És monopólium szóba se jön.
  3. A diktatúrákban a sajtószabadság utolsó mentsvára a könnyen hozzáférhető szociális média. Már ahol, Erdogan most hozott korlátozó törvényt. Vagy magyar helyzet, ahol az autokrata rezsim által szétvert legolvasottabb online média maradéka egy sebtiben összeütött Facebook oldalon keresztül tud egyáltalán még kommunikálni.

“The American giants also operate in a global economy with emerging competitors, especially from China. Breaking up U.S. tech companies would be a gift to ByteDance, Alibaba, Baidu and Tencent, among others. ”

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Túl nagy amerikai tech vállalatok appeared first on alapblog.

Első becslés: 11,9 százalékos GDP-csökkenés az EU-ban

Az elemzői várakozásoknak megfelelően csökkent a második negyedéves GDP az első becslés szerint az Európai Unió egészében.

Az euróövezetben 12,1 százalékkal, az EU egészében 11,9 százalékkal esett vissza a hazai össztermék (GDP) a második negyedévben az előző negyedévvel összevetve – közölte nem végleges adatként pénteken az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

A gazdasági teljesítmény csökkenése az adat kezelése, 1995 óta a legnagyobb mértékű volt.

Az idei első negyedévben az euróövezet GDP-je 3,6 százalékkal, az Európai Unióé pedig 3,2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó három hónappal összevetve.

Negyedéves szinten a második negyedévben a legnagyobb mértékben a spanyol GDP-csökkent, 18,5 százalékkal, majd Portugália következett 14,1 százalékos, Franciaország pedig 13,8 százalékos visszaeséssel.

A legkisebb, 5,1 százalékos csökkenést Litvániában mérték.

Padlóra került a brit autóipar

Nagy-Britanniában 1954 óta nem gyártottak olyan kevés gépjárművet fél év alatt, mint 2020 első felében.

Nagy-Britanniában 1954 óta nem gyártottak olyan kevés autót fél év alatt, mint 2020 első felében, miután a pandémia miatt az autógyártók egy időre felfüggesztették a termelésüket. A távirati iroda idézte a brit autógyártók és -kereskedők szövetségét, amely csütörtökön azt közölte: az első hat hónapban mintegy 381 ezer autó készült az országban, ami 43 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 667 ezernél. A szervezet az év elején még kétmillió autó idei gyártására számított, majd előrejelzését egymillióra rontotta.

Kicsit jobb a helyzet a kontinentális autógyártóknál, így például a Renault-csoport az első félévben 1,26 millió járművet értékesített, ami 34,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A globális járműpiacon ugyanakkor 28,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható januártól júniusig.

Nettó 259 ezer forint a magyar átlagkereset

Idén májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2020. január–májusban a bruttó átlagkereset 390 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 300 forint volt, mindkettő 8,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, írta a Központi Statisztikai Hivatal.

A májusi adatok:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 398 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 800 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 265 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 274 500 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,4 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 9,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 370 600 forintra becsülhető, amely 8,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Új rekord árfolyam

Bár a világ tőzsdéi általában még csak az idei veszteségek ledolgozásával vannak elfoglalva, megjelent ismét néhány olyan befektetési eszköz is, amelynek árfolyama rekordot döntött. A gazdasági sajtó számára különösen vonzó szó a sportsikerekkel összecsengő „rekord”. Az valami olyan, ami még sosem volt. Fantasztikus. Csúcs. Hosszú Katinka megfelelője a pénzügyi eszközök terén.

Csakhogy nagyon nem mindegy, milyen termékről van szó. Íme a saját kis táblázatom arról, hogy ha egy dologról azt hallom, „megdöntötte 5 évvel ezelőtti rekordját”, akkor az menő avagy ciki-e:

Forint ciki
Komoly osztalékot fizető részvény menő
Nemesfém ciki
Kriptovaluta ciki
Hosszú Katinka menő
Osztalékot nem fizető részvény ciki
Bérletidíj bevételt fialó ingatlan menő
Hasznot nem hozó ingatlan ciki

A forint esetében azt hiszem egyértelmű, hogy miért „ciki”, hiszen a rekordokat a gyengülése irányába állítja be, és így fantasztikus, sosem látott értéktelenséggel jutalmaz meg minket pár évente. Védelmére szóljon, hogy kapunk érte kamatot. És itt át is térhetünk a táblázat többi sorára. Ha ugyanis egy eszköz nem biztosít számunkra rendszeres jövedelmet, és közben az értékét valamely inflálódó, tehát lassan értékét vesztő pénzben (EUR, HUF, USD?) mérjük, akkor öt évvel később ugyanannyit érnie igenis ciki. Az azt jelenti, hogy vacak fél évtizeden van túl. És az öt évvel ezelőtti vásárlói most ugyan végre pénzüknél vannak, de ha inflációval is számolunk, akkor bizony a vagyonuk értékvesztésen esett át jó sokáig. Olyan, mint amikor a nagyi félretett, rendszerváltáskori nyugdíját (1000 Ft) megtaláljuk a befőttek alatt. „Oké, hogy ugyanannyit ér, de tudjuk, hogy nem ér ugyanannyit”.

Szóval, ha majd a Magyar Telekom részvény dönt valamilyen időszaki rekordot (azok után, hogy az elmúlt fél évtizedben mindig tisztes osztalékot is fizetett), akkor természetesen adózzunk elismeréssel a vállalatnak. De amikor azt olvassuk, hogy az arany elérte 9 évvel ezelőtti árfolyamát, vagy majd egyszer a Bitcoin újra 20.000 dollár lesz, akkor gondoljunk inkább mély együttérzéssel azokra, akik ezt az időszakot végigülték ebben a befektetésben. Megjegyzem, az államkötvényeink a kamatuk által minden nap rekordot döntenek. Tehát, ha okot keresünk az ünneplésre, azt bármikor találhatunk. Számos részvényünket pedig olyan alacsony árfolyamon vettük idén, hogy nem kell történelmi csúcsokra kerülniük ahhoz, hogy legyen bőven ok vigadni.

The post Új rekord árfolyam appeared first on alapblog.

Üres csekk eladó

Az idei új részvénykibocsátások 40%-a olyan, SPAC (special purpose acquisition company) elnevezésű társaság “részvénye” volt, amely semmilyen tevékenységet nem folytat, hanem arra gyűjt tőkét, hogy más társaságokat megvásároljon. Aztán jó esetben drágábban, akár részvénykibocsátásban eladja. Ezzel fél év alatt máris több efféle cég szippantott ki készpénzt a piacról, mint a teljes 2019-es évben, ami szintén rekord volt. A múlt héten debütált egy 4 milliárd dolláros SPAC, ami soha nem látott érték. Ahol túl sok az elégetnivaló pénz, ott kerül gyufa is, nyomtatnak rá részvényt. Akár olyan üres papírt gyorsan, amiről azt sem tudni, micsoda, hiszen a részvényjegyző nem tudhatja előre, hogy a társaság, amibe befektetett, milyen céget fog venni, mikor és főleg mennyiért.

(Nota bene tartós piaci mélypontokban ilyenre nem lehet pénzt szerezni, lásd 2009-es nulla db tranzakció 0 dollárért.)

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Üres csekk eladó appeared first on alapblog.

Több a munkanélküli, mint néhány hónapja

Magyarországon júniusban többen dolgoztak, mint májusban, de több is lett a munkanélküli.

Továbbra is éreztette a hatását a koronavírus-járvány a legfrissebb munkaerőpiaci adatokban: a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékra emelkedett – az előző, március-májusi periódusban mért 4,1 százalékról. A nőket magasabb szintű munkanélküliség jellemezte, és esetükben nagyobb mértékben növekedett a mutató értéke – közölte szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az április-júniusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban megjelennek – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva az MTI.

Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 25 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Azaz többen dolgoztak, mint májusban: 2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb.

MNB: Budapesten tényleg megállt a lakások árnövekedése

Negyedéves alapon nem változtak a lakásárak Budapesten, így ez már a második egymás utáni negyedév, amikor nem emelkedtek a lakásárak a fővárosban.

Budapesten stagnáltak a lakásárak 2020 első negyedévében, amivel az éves dinamika 15,4 százalékról 8,3 százalékra mérséklődött – derül ki az MNB lakásárindex legfrissebb adataiból. A fővárosban az egyszobás lakások árának középértéke 27 millió forintot tett ki. A legdrágább városrész Budapesten belül az V. kerület, ahol több mint 44 millió forint a garzonok középértéke a kínálati piacon. A legolcsóbb a XX. és XXIII. kerület, azaz Pesterzsébet és Soroksár, itt 20,8 millió, illetve 20,3 millió forintba kerülnek az egyszobás lakások.

A vidéki városokban szintén folytatódott az áremelkedés ütemének mérséklődése, 2020 első negyedévében az éves árdinamika 20,5 százalékról 14,8 százalékra csökkent. A községekben nominális értelemben negyedéves alapon 3,5 százalékkal csökkentek, míg éves alapon 7,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2020 első negyedévében.

Országos átlagban a lakásárak éves nominális növekedési üteme az előző negyedéves 17,8 százalékról 11,6 százalékra csökkent.

Forrás: MNB Lakásárindex

 

Drágább vízparti fogás, drágább gyümölcs

Áremelkedések mindenütt: jelentősen drágul a gyümölcs, a főtt étel, a zöldség, nemcsak a Balatonnál.

Egy cigánypecse­nyéért egy közepes színvonalú partközeli étteremben 2800 forintot kérnek, a hagymás rostélyos 3200, a bécsi szelet pedig 2400-2800 forint körül kapható adagonként. Levest 800-900 forintnál olcsóbban nemigen találni sehol, miközben halászlét nem adnak 2000 forint alatt a part mentén.

Már nem annyira népszerű strandétel a hekk, miközben a keszeg mostanra kikopott a választékból, a fogasfiléért viszont, amihez sajtmártást kínálnak, 3200 forintot kell fizetni. Pizzát 1500 forint alatt nem kapnak a büfék látogatói, míg a fagylalt adagja 300-320 forint, bár a kézműves termék ennél drágább. Egy tortaszeletért a legjobb cukrászdákban 500-600 forintot kell fizetni a Balatonnál, a borozókban egy deci italért 300-400 forintot kérnek.

A vendéglátók azzal érvelnek, hogy nehezen indult a nyaralási szezon, amelynek kezdete óta – az időjárás miatt is – kiszámíthatatlan a forgalom, ezért strandidőben hajtanak rá a bevételekre. Sokan a déli oldalon attól is tartanak, hogy ha elmaradnak az augusztus második felére halasztott fesztiválok, jóval kisebb lesz a megszokott forgalmuk, amivel összességében gyengébb szezont zárhatnak ezen a nyáron az előző évinél. Többen panaszolják a helyi önkormányzatok által megállapított, magas területbérleti díjakat a strandokon.

(Magyar Nemzet)