Az EU-pénzek hatásáról

Írta: Alapblog

A napokban Orbán Viktor és Kovács Árpád (ÁSZ) is azt mondta, hogy az EU-pénzeknek nincs is olyan nagy hatása a gazdaságra, amire jó példa, hogy 2016-ban, amikor jelentősen visszaestek az EU-s támogatások, akkor sem lett belőle baj, ment tovább a gazdaság.


Ezzel kapcsolatban több észrevételem is van:

1. A közgazdászok gazdasági előrejelző képessége híresen nem túl jó (és ez nem csak Magyarországra, hanem az egész világra igaz), nem nagyon sikerült előrejeleznie sem a kormányzatnak, sem az elemzőknek, sem a jegybanknak a 2008-9-es megarecessziót, a 2012-es megszorítás okozta recessziót, és az azt követő fellendülés nagyságát sem, sőt a gazdasági növekedési potenciálra vonatkozó számok is mániákus-depressziós jelleggel változnak: fellendülésben magas, recesszióban alacsony számokat mondanak.
2. A gazdaságban mindenféle visszacsatolások vannak, ezért borzasztó nehéz is az előrejelzés, különösen, hogy egy csomó minden a várakozásoktól függ, amelyek befolyásolják a valóságot, ami visszahat a várakozásokra (reflexivitás), és így tovább.
3. A helyzet bonyolultsága miatt az én véleményem az, hogy érdemes pár alaptényezőre és egy nagyon egyszerű/szándékosan lebutított modellre visszavezetni a gazdaságot, így talán nagyobb esélyünk van a helyzet előrejelzésére legalább nagyságrendileg, irányát tekintve (mindenesetre nekem legalábbis sikerült mind a 2012-es mélyrecessziót, mind az azt követő fellendülést meglehetősen jól belőnöm vele, bár lehet, hogy csak szerencsém volt).

A gazdaság szerintem olyan mint egy autó, ahol a motortól erősen függ, hogy milyen gyorsan tud menni, ezen kívül már csak az számít, hogy lejtőn, vagy emelkedőn van. Ha megnézzük, hogy az elmúlt 10-15 év alatt milyen gyorsan ment az “autó”, és kiigazítjuk ezt azzal, hogy mennyi lejtő, meg emelkedő volt, akkor képet kaphatunk az autó képességeiről. Ezt módosíthatjuk azzal a becsléssel, hogy az elmúlt években milyen olyan szerkezeti változások történhettek, amelyek az “autó” motorját módosíthatták. Ezután már csak azt kell megnéznünk, hogy a jövőben lejtő vagy emelkedő következik. Illetve van egy nagyon fontos tényező még: az önerősítő folyamatok. Ha az autó már felgyorsult valamennyire, van sebessége (gazdasági momentum), akkor egy kisebb emelkedőn is átmegy anélkül, hogy leállna (lásd 2016). Pontos számunk persze sosem lesz, de egy nagyságrendi becslésre jó lehet.

Mellékelek egy teljesen tudománytalan ábrát arról, hogy szerintem mikor milyen lejtő vagy emelkedő volt a magyar gazdaságban: 2004-7 között a devizahitelezés fűtött minket, aminek meg is lett a sokkszerű böjtje 2008-9-ben; 2010-11-ben negatívum volt a hitelösszehúzódás, de pozitívum, hogy elkezdett jönni az EU-manna; 2012-ben a Matolcsy-csomag ütötte meg a hazai növekedést; 2013-tól az EU-pénzek egyre gyorsabb beáramlása fűt, és ez gyorsította fel annyira a gazdaságot, hogy a 2016-os bukkanón(EU-pénzek időleges leállása) nagyobb megrázkódtatás nélkül átment (volt elég lendület). Most ismét lejtőre került a “kocsi”, mert megint jön az EU-pénz, és ez várhatóan 2019-ig így is marad. 2019 után nagy kérdés, hogy miként alakulnak az EU-támogatások, viszont valószínűnek látszik, hogy a gyors bérnövekedés miatti lakossági fogyasztás még azok híján is tovább fogja egy ideig húzni a gazdaságot (lendületben lesz a kocsi), másrészt lassulást érzékelve valószínűleg mind kormányzati, mind jegybanki stimulusra (újabb lejtősítés, vagy legalábbis az emelkedő kisimítása) sor kerülne. Emiatt a jelenlegi fellendülés – attól függően hogy milyen mozgástérrel érkezünk bele az emelkedőbe (fiskális pozíció / kamatkörnyezet), azaz mennyire lesz lehetőség a kormányzatnak stimulálni – jó esetben akár 2022-ig is kihúzhatónak tűnik. Mindez annak ellenére is igaz lehet, hogy a kocsi gyatra, a potenciális növekedési képesség hosszú távon nagyon alacsony, és a 2020-as években ez valószínűleg mindenki számára ki is fog derülni.

2004 óta a magyar gazdaság éves 1,1%-kal nőtt úgy (összesen 16%-kal), hogy összességében több volt a lejtő, mint az emelkedő, hiszen a GDP több, mint 25%-át elérő EU-támogatást kaptunk nettó módon. Ezek alapján az autó “alapsebessége” nem hiszem hogy éves 1%-nál több lenne, és az elmúlt évek versenyképességi lecsúszása arra utal, hogy valószínűleg még ennél is kevesebb.

Az EU-támogatások hatalmas növekedési erőt adtak Magyarországnak, és az elmúlt évek fellendülésének alapvető motorját képezték. Ennek ellenére a támogatások csökkenése mellett is lehet egy ideig növekedni. Focihasonlattal élve: egy jól megbikázott labda elég sokáig repül akkor is, ha már új erő nem hat rá. A magyar labda pedig egyelőre pörög, gurul, van lendülete, és ha nem áll bele valaki, akkor még gurulni is fog egy ideig, de ez alapvetően azért van, mert az elején valaki jól megrúgta…

CsatolmányMéret
hugr.JPG25.04 KB



Árfolyamok

EUR: 309.49CHF: 263.26USD: 252.62
 

Legnépszerűbb cikkek

Mindenki a legjobbat akarja. Álláskeresőként jó helyen dolgozni, megbecsülten, kreatív feladatokkal, jó fizetésért. Céges oldalról tehetséges, elhivatott kollégákkal feltölteni a létszámot. Valahogy mégsem klappol a kettő. De miért? Mi nem ...
Tovább >>