Irán nem Észak-Korea – annál sokkal veszélyesebb!

Írta: Alapblog

Ne tévesszenek meg bennünket az esetleges iráni–amerikai közeledést sejtető hírek – figyelmeztet a washingtoni Eurasia Group elnöke. Ian Bremmer azt mondja, hogy Donald Trump „feltétel nélküli” csúcstalálkozóra vonatkozó ajánlatával inkább vadítja az iráni vallási és világi vezetést, mintsem „lágyítaná” azt. Iránban – az Eurasia Group prognózisa szerint –mély gazdasági válság kitörése és ennek nyomán belső lázadozás fenyeget, amit a dominószerű hatással járó amerikai szankciók generálnak. Irán irányítói pontosan tudják, az amerikai elnök, sőt e tekintetben az egész amerikai katonai-politikai és gazdasági elit egységesen csakis rendszerváltást akar elérni Iránban: „kerül, amibe kerül”. A fundamentalista és hatalmához végtelenül ragaszkodó teheráni vezetés – ilyen körülmények között – valószínűleg megelőző csapásokat fog végrehajtani. Mégpedig a kibernetikai térben: ha valamiben ugyanis világszínvonalat képviselnek, az a „cyber war” – Izraellel és Amerikával szemben egyaránt.


Zentai Péter: Ha Észak-Korea után Irán legfőbb vezetői is belemennek egy találkozóba Donald Trumppal, akkor el kell ismerni, hogy a jelenlegi az Egyesült Államok történetének leghatékonyabban dolgozó elnöke. Ha sikerülne Teheránt Izrael elismerésére bírni, akkor Trump tényleg megérdemli a Nobel-díjat… Sikerülni fog?

Ian Bremmer: Mérget vehetünk rá, hogy nem fog. Azt, amit Trump meg tudott csinálni Észak-Koreával, kizárt, hogy Iránnal is sikerüljön. Nemcsak arról van szó, hogy Kim Dzsongunnal (észak-koreai diktátor) ellentétben Iránban nincs egyetlen megnevezhető abszolút „uralkodó”, Irán nem kézi irányítású diktatúra, hanem hogy míg Észak-Koreának objektíve csak nyerhetett a csúcstalálkozóval, addig az iráni vezetés csak veszíthet, ha leül tárgyalni a hazai propagandában „sátánnak” titulált Egyesült Államok elnökével.

Irán esetében – ellentétben Észak-Koreával – valóban vérre menő, ezért mélységes aggodalomra okot adó az a „játék”, amibe Trump igyekszik belemenni.

Azzal, hogy előzetes feltételek nélkül ajánl Teheránnak csúcstalálkozót?
Ezt az ajánlatát – nem alaptalanul – csapdának tartja az iráni vezetés. Ha csak az ajánlat előzményeit sorra vesszük: Trump először is felmondta az Iránnal nagy keservesen, nemzetközi tárgyalásokon elért atomalkut. Azt, aminek révén amerikai–európai–orosz közös ellenőrzés alá helyezték az iráni atomenergia-fejlesztési programot. Másodszorra nem csak visszaállította a gazdasági büntetőintézkedéseket, de a szankciókat radikálisan tovább szigorította, harmadszorra háborús retorikába kezdett, negyedszerre csöppet sem határolódott el a republikánusok, legfőképpen pedig személy szerint Trump legfőbb pénzügyi donorjától, Sheldon Adelsontól, aki szerint atomcsapást kell mérni Iránra. Ezt mellesleg komoly amerikai stratégák is a reális szcenáriók közé sorolják.

Mindez szerintem belefér az amerikai elnök „üzleti modelljébe”, amit a politikába transzplantált. Agresszivitással, fenyegetőzésekkel, retorikával félelmet kelt a partnerben, majd azt meghátrálásra és végül megadásra kényszeríti…
Az Iránra mért gazdasági szankciók messze túlmutatnak a retorikán, a fenyegetőzésen, azok rendkívüli károkat okoznak az iráni gazdaságnak, erőteljesen hozzájárulva olyasfajta recesszió kialakulásához – legalábbis Iránon belül – amely éhséglázadásokhoz vezethet. Prognózisunk szerint Irán GDP-je egy-másfél éven belül jó néhány százalékkal esik vissza.

Az amerikai szankciók miatt? Ez azért túlzás, hiszen Amerika és Irán között évtizedek óta alig beszélhetünk gazdasági viszonyról…
Az amerikai szankciók – ha részletesen megvizsgáljuk őket – óhatatlanul magukkal hozzák, hogy az egész nyugati világ összes, Iránnal kapcsolatban lévő tőkés csoportja, kereskedelmi vállalata „szedje a sátorfáját” és kivonuljon. A Trump-féle büntetőintézkedések roppant rafináltak, dominóhatásukkal globális és totális embargóba fognak torkollani.

Ezek szerint nagyon hatékonyak, ennél fogva rákényszerítik Iránt az engedményekre?
Az iráni vallási és politikai vezetést a beszorítottság, a teljes elszigeteltség érzete egységbe tömöríti, az embargó Amerikából való „srófolása” mind az országon belül, mind azon kívül az egyre erőszakosabb fellépést hozza felszínre. Az iráni emberek elnyomása fokozódni fog, és ennek kiszámíthatatlanok a belső következményei. De a külső következmények között nagyon is számolni lehet Irán részéről Izrael elleni, részben Szíriából megvalósuló közvetett támadásra, továbbá terrorakciók sorára a világ legkülönbözőbb részein.

És ehhez járul az a „plusz”, ami Észak-Korea, sőt egyetlen más krízisrégió esetében jelenleg nem létezik: Iránnal kapcsolatban a katonai opció lehetőségét sem zárja ki, sőt hajlik e megoldásra az egész amerikai nemzetbiztonsági és hadi apparátus, az egész republikánus és részben a demokrata párti elit is. Az iráni rendszert az Egyesült Államok olyan veszedelemnek tartja, amellyel előbb-utóbb le kell és le fog számolni. Ezzel maximálisan tisztában vannak az iráni vezetők, nem fognak leülni egy olyan amerikai elnökkel, akiről tudják, hogy el akarja pusztítani őket. Legyen világos, Amerika nem ismer másfajta „megoldást” Irán kapcsán, mint az ottani rendszer megbuktatása. Az a rendszer márpedig soha nem fogja önként feladni magát.

Mi van, ha a katonailag roppant erős Törökország egy háború esetén Irán segítségére siet? Netán Oroszország is?
Irán és Oroszország a kibernetikai térben tud a leghatékonyabban és legeredményesebben együttműködni Amerikával szemben. Az irániak természetesen tudják, ahogy az oroszok is, hogy klasszikus fegyverek, rakéták bevetése egy Amerikával és Izraellel folytatott háborúban nem hozhat számukra győzelmet. Persze jó tudni, mint ahogy ezzel Iránban is tisztában vannak, Putyin sose hagyná elpusztítani Izraelt!

Így hát a várható éles konfliktusok Irán és Szaúd-Arábia illetve Irán és Izrael, végső soron Irán és Amerika között nagy valószínűség szerint „cyber war”-ok lesznek.

Az előkészületeket, próbákat az irániak évek óta gyakorolják, sikeresen hatoltak már be izraeli biztonsági apparátusok és cégek szervereibe, néhány héttel ezelőtt néhány napra megbénították a szaúdi olajtermelési folyamatot, tönkretették az Aramco (Szaúd-Arábia uralkodó családjának birtokában lévő energetikai óriás) számítógépes rendszerét éppúgy, mint a már említett Las Vegas-i kaszinó mogul, az Izrael érdekében Iránt atomtámadással fenyegető Sheldon Adelson tulajdonát képező Sands kaszinóhotelek szoftvereit.

Törökországra vonatkozóan: minden eddiginél súlyosabb gazdasági válság fenyegeti az országot. Erdogan elnök kénytelen egyre inkább befelé fordulni, és egyre nagyobb félelemben, szinte paranoiában szenvedve vezetni országát. Most kezd világossá válni, micsoda károkat okozott saját magának és országának a tavalyelőtti – homályos – államcsínykísérlet nyomán végrehajtott tisztogatásokkal, elnyomó intézkedésekkel. Legjobb technológiai, gazdasági, pénzügyi szakembereinek, ráadásul hadserege vezető tábornokainak legalább a harmadát, némely területeken a felét dobta ki, börtönöztette be. Sikeres kutató-fejlesztő bázisok menedzsergárdáját „fejeztette le” . Megbízható, friss összesítés szerint Törökország pénzügyi-gazdasági agyállományának harmada emigrált. 12 ezer dollármilliomos eközben kivitte a teljes vagyonát – Törökországból megállíthatatlanul vonul ki a tőke.

Irán és Törökország ma a világ legveszélyesebb, reálisan nagy háborúk kitörésével fenyegető régiója, amelynek a közeljövőben várható fejleményei megítélésünk szerint inkább előbb, mint utóbb erőteljesen és hátrányosan befolyásolják az egész világ gazdasági és tőkepiaci helyzetét.




Árfolyamok

EUR: 323.51CHF: 283.6USD: 282.52
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12