180 pont

Írta: Alapblog

Az Inforádióval és az MNB-vel közös, „Párbeszéd a gazdaságról” című műsorunkban ezúttal Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója és Szabó László, a HOLD Alapkezelő elnöke beszélgettek az MNB versenyképességet javítani szándékozó 180 pontjáról​ és arról, hogy mi kellene ahhoz, hogy ez meg is valósuljon. Az alábbiakban a beszélgetés főbb üzeneteit összegeztük, a teljes hang- és videóanyagot szintén megtalálja cikkünkben.


A beszélgetés hanganyagát megtalálja a Soundcloudon: 1. rész és 2. rész. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk.
Ugyan rövid távon jónak látszik a helyzet, hiszen 2018-ban erősen nőtt a magyar gazdaság, a versenyképesség azonban a hosszú távú lehetőségekről szól. A múltból azt látjuk, hogy a körülbelül 100 közepes fejlettségű gazdaságból csak minden tizedik tudott a legfejlettebb országokhoz felzárkózni – ez egy nagy lépés, amihez nagy változtatásokra van szükség és ez nem érkezik automatikusan.

Az MNB 180 pontjának a legfontosabb üzenete talán az, hogy új keretbe próbálja helyezni a versenyképességről való gondolkozást, valamint az, hogy gyakorlatilag kimondja: a jelenlegi keretek közt nincs esélyünk utolérni Ausztriát, ahhoz nagy változásokra van szükség.

Forrás: WEF, IMD, Harvard University, HOLD

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy – miután a munkaerőpiaci tartalékokat már sikerült mobilizálni – most a termelékenységünkön javítsunk. Ez jelenleg az osztrák harmada körül jár, főleg a kkv-szektor van lemaradva. Ennek egyik kulcsa, hogy a jelenleg Kelet-Európából Nyugatra igyekvő képzett munkaerőt visszafordítsuk, eszközei az adó- és bérpolitika.

A legalapvetőbb gátja annak, hogy egy versenyképesség javulás megvalósuljon az, hogy egy kormány rövid távú politikai érdekei gyakran mennek szembe a hosszú távú versenyképességgel és ezeket az áldozattal járó döntéseket a kormányok nem hajlandók meghozni. Magyarországon az erre dedikált intézmények és a megvalósulás folyamatos mérése az, ami megpróbálja leküzdeni ezt az akadályt.
Magyarországon egy fontos felismerés lenne a kormányzat részéről, hogy milyen területeken van és milyen területeken nincs keresni- és tennivalója. Ez nagy előrelépés lehetne.

Az állam hatékonyságával kapcsolatban történtek már előrelépések: a megvalósult digitalizáció, a bürokrácia és a szürkegazdaság visszaszorítása ilyenek. Ugyanakkor a legfontosabb ezzel kapcsolatban az állam iránti bizalom megjelenése lenne. De a gazdaság résztvevőinek nehéz olyan államban bízniuk, amelyik nem csak szabályozó, hanem gazdasági érdekeltségekkel is rendelkezik. Ezen próbál segíteni a teljesítmények visszamérése.

A munkát terhelő adók csökkentése, így az akár egyszámjegyű szja elérése egy fontos eleme a csomagnak, ez segíthet a nyugati nettó bérekhez való felzárkózáshoz. A másik eleme a bérfelzárkózásnak az aktív bérpolitika, azaz például a minimálbér folyamatos emelése. Ezenkívül a kkv-szektor fókuszált felkészítése a külföldi és hazai hatékonyabb vállalatokkal való bérversenyre is szükséges, például adókedvezményekkel. Azt azért észre kell venni, hogy teljes foglalkoztatottság esetén a munkahelyteremtés már nem teremtés, hanem átcsoportosítás.

Forrás: MNB, Eurostat, WDI

Forrás: MNB, Eurostat, WDI

A felzárkózás egy másik fontos eleme volt a múltbeli példákban a növekvő lakosság. A születésszámban (termékenységi rátában) ugyan történt előrelépés, de ez még távol van a szükségestől. A családi adózás, a bölcsődék fejlesztése egyaránt segíthet. Az egészségügy korszerűsítése pedig a munkában töltött éveken tud sokat javítani.
A jelenlegi oktatás az alapfokú tudás átadásában jól teljesít, azonban a hetedikes-nyolcadikos korosztálynál már az látszik, hogy ezt a tudást már nem képesek megfelelően használni. Itt és a felsőoktatás terén egyaránt nagy javulásra lesz szükség.

Szabó László szerint a demográfiával kapcsolatos törekvések dicsérendők, de lehetetlen vállalkozásnak tűnnek. A jólét sok esetben csökkenti a gyerekvállalást, nem növeli azt, így inkább a társadalom peremén megszülető sok gyerek integrálása az, amire az erőforrásokat használni kellene.

A kormányzatnak nagyon erős, szimbolikus döntésekkel kellene a versenyképességi fordulatot jelezni. Amikor a futballisták fizetésére lesz 500 millió forintig adókedvezmény, annak gazdasági jelentősége nincs, de az üzenete nem az, hogy itt a tanárok és az orvosok vannak megbecsülve.


Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételeken:


A Párbeszéd a gazdaságról sorozat korábbi részeit itt olvashatja.