Magyarország, itt az ideje behúzni a féket!

Írta: Alapblog

Tíz éve robbant ki a gazdasági világválság, ami érzékenyen érintette Magyarországot. Ezt mintha gyorsan elfelejtettük volna, a jó időszakban még mindig költekezünk. Itt az ideje kipróbálnunk a hangyák életét is, hogy télen se fázzunk meg, itt az idő takarékoskodni.


A kezdeti nehéz éveket, ahol magasba szökött a munkanélküliség és a költségvetési hiány, felváltották a jó évek, amikor a munkaerőhiányról panaszkodnak a gazdasági szereplők. A miniszterelnök év eleji sajtótájékoztatójában mégsem volt megelégedve a 2019-re prognosztizált 3,9 százalékos gazdasági növekedéssel. További gazdaságélénkítésről beszél, 4 százalék feletti növekedést szeretne látni. Felmerül a kérdés: Miért van erre szükség? La Fontaine híres „A hangya és a tücsök” meséjét mindenki ismeri. A tücsök életmódot már az előző gazdasági ciklusban megtapasztaltuk, ezért a nehéz időszakban drasztikusan kellett megszorítanunk. Itt az ideje kipróbálnunk a hangyák életét is, hogy télen se fázzunk meg, itt az idő takarékoskodni.

A költségvetési egyenleg a költségvetés bevételeinek és kiadásainak a különbsége egy adott időszak alatt. A fiskális politika az, amikor a kormányok a költségvetésen keresztül befolyásolják a gazdaságot. Recesszióban, amikor a gazdaság problémákkal küszködik, a kormányok expanzív gazdaságpolitikával, a költségvetési egyenlegük elrontásával segíthetnek a problémák enyhítésében. A recesszióból való kilábalás segítése az anticiklikus gazdaságpolitika lényege. Azonban a kormányok hajlamosak elfelejteni, hogy a rossz években felhasznált tartalékot a jó években kell félretenni. Erre a legjobb bizonyíték, hogy egyes országok mekkora államadósságot halmoztak fel a múltban. Ezek szerint a költségvetési deficitjeiket nem fedezték a költségvetési többletek. Ez azt eredményezi, hogy rossz időszakban nem tudnak stimulálni (vagy további államadósságot halmoznak fel), sőt a hiánycél elérése érdekében megszorítanak. A jó időszakokban, amikor van pénz, akkor adócsökkentésekkel, hatalmas állami projektekkel fűtik tovább a gazdasági növekedést. Ez a ciklusra még jobban ráerősítő prociklikus gazdaságpolitika.

Passzív és aktív gazdaságpolitika 

Szerencsére a kormányon lévő „feledékeny” politikusok ellenére is működnek automatikus mechanizmusok, amelyek megvalósítják az anticiklikus gazdaságpolitikát. Ilyenek az, hogy a növekvő gazdaság egyre több adót fizet be, növelve az állami elvonás mértékét, a munkanélküliség csökken, így az állam által osztott segélyek csökkennek.

Aktív gazdaságpolitika alatt pedig a tudatos kormányzati döntéseket értjük, mint az adókulcs, vagy a kamatláb változtatása, meg az állami beruházások mértéke.

A magyar költségvetési deficit csökkenése egy természetes folyamat, jó években sokkal könnyebb jó költségvetési egyenleget elérni. A világ nagy jegybankjai által végrehajtott monetáris expanzió miatt a pénz rendkívül olcsó lett, a kamatok soha nem látott mélypontra süllyedtek. Ez az államadósság-finanszírozást meglehetősen megkönnyíti, ezzel a költségvetés kiadási oldalát csökkenti. A gazdasági ciklus abban a szakaszában vagyunk, hogy már bőven itt az ideje a nehezebb évekre felkészülni, és leszorítani a költségvetési deficitet. Az automatikus stabilizátorok ebben segítenek. A munkanélküliségi ráta alacsony, a cégek folyamatosan növekvő munkaerőhiányról számolnak be. Teljes foglalkoztatottság közeli állapotban a gazdaság további élénkítése elhibázott döntés, felszabadítható kapacitások hiányában csak az inflációt növelné. A kormány nem véletlenül próbálkozik a túlóra keretének növelésével, és a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával, mert a 4 százalékos növekedési célokhoz nincs elegendő munkaerő.

A monetáris politika a régiós országok közötti összevetésben is rendkívül lazának mondható. A régióban a román jegybank és a cseh jegybank már elkezdte a szigorítást, amíg a magyar jegybank továbbra is rendkívül lazának mondható régiós összevetésben.

A költségvetési egyenleg

A bevételi oldal tavaly erősen növekedett, ami elsősorban az automatikus stabilizátorokból származó bevételeknek köszönhető. 2018-ban a legfontosabb közterhekből (áfa, járulékok, szociális hozzájárulási adó, személyi jövedelemadó és társasági és jövedéki adóból) 724 milliárd forinttal több érkezett be, mint 2017-ben. Emellett, az EU támogatások is jelentősen hozzájárultak a kiemelkedő bevételekhez. Az aktív gazdaságpolitika a szociális hozzájárulás mértékének visszaszorulásában figyelhető meg, ugyanis évről évre csökken az adókulcs a kormány döntésének hatására. A kiadási oldalon is látszik, hogy az automatikus stabilizátorok segítik a költségvetést. A transzferek súlya csökken, míg az aktív gazdaságpolitika expanzív, ugyanis az állami befektetések mértéke növekszik.

  1. 1. ábra Bevételek
  1. 2. ábra Kiadások

Összességében elmondható, hogy az automatikus stabilizátorokból származó pozitív költségvetési folyamatokat a kormány a gazdaságpolitikai döntéseivel inkább elkölti, vagy adót csökkent. Csak az alapfolyamatokat tekintve Magyarországnak az elmúlt pár évben már költségvetési többlete is lehetne. Nem 2018 volt az első év, amikor a magyar költségvetés pozitív meglepetést okozott az előzetes tervekhez képest. Jellemző, hogy recesszió idején alulbecslik, fellendülés idején felülbecslik a hiány mértékét. Év végén a kormány viszont inkább elkölti ennek a megmaradt pénznek egy részét. Az év végi pénzosztásokat sem a hosszútávú növekedést elősegítő költések jellemezték: jutott stadionfejlesztésre, külföldi fociakadémiákra, egyházaknak nyújtott támogatásra. A trend jövőre is folytatódni fog, még mindig nem egy igazán szigorú, de az ideinél alacsonyabb 1,8 százalékos deficit céllal fogadta el az országgyűlés a költségvetést.

Nem Magyarország az egyetlen, aki szereti költeni a pénzt.

Megvizsgálva a visegrádi négyeket és Romániát, láthatjuk, hogy nem Magyarország az egyetlen, aki a kedvező gazdasági ciklusban sem húzza be a féket. Legalább 5 éve már minden vizsgált országban pozitív a reál GDP növekedés, ennek ellenére, csak a csehek tudnak felmutatni költségvetési többletes éveket. A gazdasági helyzet javulásával természetesen együtt jár egy strukturális javulás, ezért egy pozitív trend rajzolódik ki a régiós országok költségvetési deficitjeinél. Az EU túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében 3% alatt kell tartani az uniós országoknak a költségvetési egyenlegüket, ezzel jelenleg egyedül a románok küzdenek. Nem véletlen, a régióban ők voltak a prociklikus gazdaságpolitika éllovasai. 2017 kiugróan jól alakult, de ilyen mértékű növekedés nem lehetett tartós, és az adóbeszedéssel küszködő ország már komoly áldozatok árán különadókkal próbálja menteni a menthetőt.

Figyelembe kell venni, hogy a 3% egy alsó korlát, nem lenne célravezető, ha mindig ez a cél lebegne csak a kormányok szeme előtt. A valóság viszont az, hogy egy kormánynak nem éri meg költségvetési többletet felmutatni. A politikai tőkét a gazdaságélénkítésből könnyebb kovácsolni, mint elmagyarázni az embereknek, hogy amikor minden jól megy, mi értelme van aggódni a hiány miatt, és takarékoskodni. A népszerűségvesztés ára pedig az is lehet, hogy az óvatos költségvetési politika gyümölcseit már egy másik politikai formáció fogja learatni.

A takarékoskodás lehetővé tenné, hogy egy már kisebb gazdasági lassulás esetén ne kelljen egyből megszorítani. A kamatok sem lesznek mindig ilyen kedvezőek, és az elöregedő társadalom miatt a szociális kiadások növekedni fognak, a befizetők számának csökkenése miatt a bevételek meg csökkeni. Az automatikus stabilizátorok akkor már nem fognak segíteni és aktívan, adóemelésekkel vagy a szociális juttatások levágásával fog a kormány válaszolni. Itt lenne az idő félretenni. Már egy ideje.




Árfolyamok

EUR: 320.23CHF: 281.3USD: 284.37
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12