Merre tovább, munkaerőpiac?

Írta: Alapblog

Az MNB-vel és az Inforádióval közös, Párbeszéd a gazdaságról című tegnapi adásában Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője, valamint Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője beszélgettek. A téma a munkaerőhiány és a bérek alakulása volt. Az alábbiakban a beszélgetés főbb üzeneteit összegeztük, a beszélgetés teljes hang- és videóanyagát szintén megtalálja cikkünkben. Jó szórakozást!


A beszélgetés hanganyagát megtalálja a Soundcloudon: 1. rész és 2. rész. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk.

Az elmúlt években látott, történelmi jelentőségű munkaerőpiaci bővülés részben a régiós szinten fellendülő gazdaságnak, részben a munkaerőpiaci szabályozás változásának volt köszönhető. Balásy Zsolt szerint mondhatjuk azt, hogy a munkaerőpiaci intézkedések Magyarországon egyediek voltak, de észre kell venni, hogy összességében azért ugyanazt a gazdasági és munkaerőpiaci bővülést látjuk, amit az egész régióban. Balatoni András szerint a nagy különbség a kiindulópontban volt: Magyarország a válság után nagy hátrányból indult és onnan kapaszkodott vissza a régiós átlagig. Ma hazánkban volumenében a feldolgozóiparból jelentették le a legtöbb betöltetlen állást, 20 ezret, de az IKT szektorokból és az építőiparból is sokan hiányoznak. Jelen gazdasági körülmények közt nehéz azt elképzelni, hogy van olyan, hogy „elég” munkás, hiszen Nyugat-Európában is folyamatos a hiány, hiába áramlik oda jelentős munkaerő. Ugyanakkor a feszes munkaerőpiac sok szempontból egy kellemes helyzet, a nagy probléma az, amikor magas munkanélküliség van és nincs gazdasági növekedés. Balatoni András kiemelte: a munkaerőpiac feszességének pozitív hatásai is vannak, mivel a cégek kénytelenek beruházni, hogy kiválthassák a munkaerőt és ez a termelékenység javulásával járhat – ennek első jeleit már látjuk.

Egy gazdaságban soha nem is lesz olyan, hogy se munkanélküliség se betöltetlen állás nincs – egyszerűen ilyen állapot nem létezik. Az, hogy a növekvő munkaerőpiaci kereslet feltétlenül jár-e munkaerőhiánnyal, részben az intézményrendszer kérdése is. Minél hatékonyabb a munkaerőpiac, illetve az abban résztvevő, azt szabályozó szereplők, annál jobban tud egymáshoz illeszkedni a munkaerőpiaci kínálat és a kereslet. A jegybank igazgatója azt is hozzátette, hogy továbbra is azonosítható munkaerő-piaci tartalék. Ilyen tartalék az a 150 ezer ember, akik ún. zombi vállalatokban, épphogy elvegetáló, nem hatékony cégekben tevékenykednek. Az itt dolgozók átirányítása hatékonyabb cégekbe olyan lépés lehet, ami sokat enyhíthet a munkaerőpiaci feszességen. Szintén jelentős a területi különbség hazánkban: a keleti országrészek munkaerő tartalékát is be lehetne csatolni a nyugati országrészek gazdasági folyamataiba. Ennek feltételei a jó oktatás, vagy lényegesen nagyobb mobilitás. Emellett munkaerőpiaci tartalék azonosítható a keleti országrészekben, valamint a fiatalok és az 55 év fölöttiek közt alacsonyabb a foglalkoztatás, mint Nyugat-Európában. Balásy Zsolt hozzátette: lehetőség még a nyugatra elvándorlás lassítása, esetleg visszafordítása, aminek 2018-ban talán már lehetett is jeleit látni. De ez nem meglepő, a korábban látott bérkülönbségek egy liberalizált piacon nem fenntarthatóak.

A mobilitáson sokat javítana egy jobb tömegközlekedési hálózat, de az is, ha lakástulajdonlás mellett a lakás bérlés nagyobb hangsúlyt kapna az állami lakhatási politikában, legyen az bérleti piac szabályozása, vagy olcsó munkásszállások üzemeltetése – hangsúlyozta Balásy Zsolt.

Balatoni András szerint a munkabér növekedés folytatódásának elsődleges feltétele a versenyképesség, a termelékenység javulás. Az elmúlt években azért nőhettek a bérek jobban, mint a termelékenység, mert a munkabér hányada a megtermelt GDP-ben nagyon alacsony szintről indult el 2015-ben és az elmúlt negyedévekben érte csak el a korábbi átlagos értékét. Így az adócsökkentés és termelékenység-bővülés lehet a forrása a bérek további dinamikus bővülésének. az elmúlt évek bérnövekedésének több oka volt, amelyek közül sokban enyhülés jöhet: ilyen Nyugat-Európa elszívó ereje, a kiugró gazdasági növekedés, de a gazdaság akklimatizálódása a digitalizációhoz, robotizációhoz a munkaerőpiacon keresztül is intenzívebbé válhat. Balásy szerint a következő években velünk marad a csökkenő demográfiai trend, új elemként pedig megjelenhet az érdekeiket keményebben képviselő munkavállalók. Összességében a munkabér emelkedés maradhat, de vélhetően enyhülni fog.

Hosszabb távon az új ipari forradalom a robotizáció és a digitalizáció jelentősen átalakítja majd a munkaerőpiacot. A folyamatok a bérek polarizációjához vezetnek, emellett pedig bővül azon szakmák listája, amelyeket veszélyeztetnek ezek a technológiai újítások (ilyenek például a taxisok, vagy az ügyvédek, de az autógyártás is). Ahhoz, hogy ezekből ne legyen társadalmi feszültség, nagyon rugalmas munkaerőpiacra, például élethosszig tartó tanulásra van szükség. Balásy Zsolt szerint ez a társadalmi feszültség az, ami egyre több helyen veti fel az alapjövedelem bevezetésének lehetőségét.




Árfolyamok

EUR: 324.95CHF: 295.03USD: 289.69
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12