Infokommunikáció: kockázatok és mellékhatások

Írta: Alapblog

 


Az amerikai részvényindexek ismét célba vették korábbi csúcsaikat, az idei évi intenzív emelkedés következtében néhány százaléknyi távolságra tartózkodnak attól. A technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq 100 index bő 20 százalékot emelkedett december végi mélypontjához képest, az infokommunikáció emblematikus alakjai újra sebezhetetlennek tűnnek, a tavalyi esést katalizáló kockázatokról ismét alig hallani. A kereskedelmi háborús félelmek oldódni látszanak, az amerikai költségvetési leállás befejeződött, ezzel vélhetően ezen cégek profitkilátási is javulnak, újra bízni lehet az online reklámköltések és az okos eszközök értékesítésének növekedésében. Ma alig téma a Google, az Amazon és a Facebook erőfölénye és az ezzel járó esetleges szabályozási kockázatok, nem téma az adóztatásuk növelése sem. Elülni látszanak az adatkezelési botrányok is. Pedig ezen kockázatok egy része biztosan nem a múlté, egyszerűen csak kevésbé irányul rájuk a figyelem. Ilyen a piacok lélektana.

Van azonban egy kockázat, amiről a tőkepiaci körökben még a szakadó árfolyamok közepette sem nagyon lehetett hallani, ez pedig az infokommunikáció területén belül az okos eszközök és a közösségi média használatának élettani (és lélektani) hatása. Pedig érzésem szerint a társadalom erre való fogékonysága érdemben növekszik, már nem csak pszichológusok szubkultúrális témájáról van szó, mely olykor valamilyen szenzációhajhász címmel megjelenik a médiában. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy már létezik a digitális detox kifejezés, sőt vállalatvezetők önként vonulnak száműzetésbe, hogy megszabaduljanak az infokommunikáció zajától.

Ez elmúlt 5-10 évben meglehetősen sok kutatás foglalkozott az internet, az okos eszközök és a közösségi média élettani hatásaival, mégis meglehetősen kevés bizonyossággal rendelkezünk a témában. Ennek részben az az oka, hogy nagyon nehezen kutatható témáról van szó. Persze az orvostudomány fejlettségének köszönhetően sok információnk van arról, hogy miként is hat szervezetünkre, agyi működésünkre ezen eszközök vagy alkalmazások használata, de a bonyolultabb összefüggéseket nagyon nehéz bizonyítani és számszerűsíteni. Mert hiába szerzünk például bizonyosságot abban, hogy az okostelefonok által adott figyelmeztetések és értesítések stresszt okoznak szervezetünk számára, nehéz számszerűsíteni, hogy hosszú távon (5-10-15 év alatt) milyen élettani következménnyel jár mindez. Még bonyolultabb bizonyítani a lélektani hatásokat. Van kutatás arra vonatkozóan, hogy az amerikai társadalom 40 százaléka okostelefon függő, tudjuk, hogy ez egy létező jelenség. Vannak arra vonatkozó tények, hogy a mentális betegségek összetétele megváltozott az elmúlt évtizedben. Ismert tény, hogy 2010 óta meredeken emelkedik a depresszióval küzdő tinédzserek száma az USA-ban. Létezik arra vonatkozóan kutatás, hogy az aktívabb Facebook felhasználó fiatalok gyakrabban vannak rossz lélektani állapotban, szenvednek önbizalomhiánytól, nagyobb eséllyel követnek el öngyilkosságot, de nehéz bizonyítani az ok okozati összefüggést, hiszen könnyen előfordulhat, hogy az okoseszköz használatba való menekülés nem az ok, hanem a tünet.

Sokak által elfogadott és megalapozott kutatások nélkül nem hiszem, hogy a fogyasztói szokások érdemben és gyorsan tudnának változni, enélkül vélhetően a jelenlegi folyamatok folytatódnak és ezen alkalmazások és eszközök a mindennapok egyre több területén leegyszerűsítik majd a társadalom egyre szélesebb körének az életét. A teljes lakosságra vetített okostelefon penetráció a fejlett országok nagy részében már meghaladja a 70 százalékot, de a legnagyobb fejlődő piac, Kína esetében is megközelíti a 60 százalékos értéket. A felnőtt lakosságra vetített értékek 5-15 százalékponttal még magasabbak, így vélhetően nem ez lesz a növekedés fő forrása a következő évtizedben. Márpedig a Nasdaq 100 index főbb összetevőire vonatkozó elemzéseket tanulmányozva egyértelmű, hogy növekedést áraz a piac.

Szerintem a fenti folyamatok meglehetősen hasonlítanak a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi vitához. Évtizedek óta tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása milyen hatással van a légkörre, már rég bizonyosságot nyert, hogy ennek a folyamatnak nem elhanyagolható hatása lesz a mindennapi életünkre, a megszokott kényelem azonban sok esetben felülírja az elhatározást, hogy változtassunk ezen. Emiatt könnyen el tudom képzelni, hogy a társadalom jó része akkor sem szorítaná vissza infokommunikációs felhasználását, ha komoly bizonyosságot nyerne, hogy a túlzott függőség negatív hatással van az életére. Ilyen az emberi psziché, a rövidtávú örömöket előnyben részesítjük, a mindennapi dopaminlöketekről való lemondás sok tudatosságot követel. Mindenesetre nekünk befektetőknek érdemes figyelemmel kísérni ezt a folyamatot, hiszen bár magam sem gondolom, hogy az amerikai technológiai óriások következő esését a fogyasztói szokások gyors változása fogja okozni, mégis olyan kockázat ez, amivel ma szerintem senki nem törődik.

The post Infokommunikáció: kockázatok és mellékhatások appeared first on alapblog.




Árfolyamok

EUR: 333.76CHF: 307.2USD: 303.39
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12