Euró: Boldogság?

Írta: Alapblog

Szlovákiában a válság óta dinamikusan növekedett az életszínvonal és a GDP. Az ország fejlettségben folyamatosan felzárkózott az EU átlaghoz. A gazdasági sikerek (hasonlóan a hazaihoz) az olcsó munkaerőre, a beáramló EU-s tőkére és a pozitív kereskedelmi mérlegre épültek. A fellendülő gazdasági aktivitás és a beruházások által létesült új munkahelyek hatására csökkent a munkanélküliség, amit a romló demográfia és az elvándorlás statisztikailag tovább javított. Ahogy egyre kevesebb lett az elérhető munkaerő, úgy növekedett az általános bérszínvonal, ezáltal emelkedett a háztartások fogyasztása is, ami egy ilyen kicsi és nyitott országban magas importigényt generál. Ezt tovább fűtötte a szlovák lakosság számára – az EURO miatt – rendkívül alacsony kamatú hitelek elérhetősége, amit nemcsak csábító olcsóságuk, hanem az elszálló ingatlanárak miatt is kénytelenek felvenni. A válság óta a lakosság elkölthető jövedelme szerinti eladósodottsága megduplázódott, amit tovább súlyosbít, hogy a jelzáloghitelek magas százaléka az átlagon aluli jövedelemmel rendelkezők birtokában van.


Az erőteljes bérnövekedés hatására az ország egyre inkább elveszíti versenyképességét, amit a devizájuk leértékelésével nem tudnak (ideiglenesen) ellensúlyozni, hiszen (a V4 országok közül egyedüliként) eurózóna tagok. Az fő exportpiacok (Németország) gyengélkedése és a lakossági fogyasztás által megnövekedett import miatt romlott a kereskedelmi mérleg, ráadásul előreláthatólag 20-25 százalékkal kevesebb EU-s tőke fog a következő ciklusban Szlovákiába érkezni. Láthatjuk tehát, hogy a korábbi évek növekedésének motorjai kifulladóban vannak. A hitelből történő fogyasztás az új motor, ami rövid távon látványos eredményt tud produkálni, de hosszú távon sohasem fenntartható.

A globális gazdasági lassulás már érezteti hatását az országban, így a szlovák kormány által tervezett idei nullás költségvetés úgy tűnik nem fog megvalósulni, akár több mint fél százalékos hiánnyal is zárhatják az évet. A szlovák pénzügyminiszter levágta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzéseit a gyengülő európai kereskedelmet okolva, aminek a kis nyitott gazdaság a leginkább kitett. Az állam nem, vagy nem eléggé használta ki a bőséges esztendőket arra, hogy tartalékokat képezzen, többletes költségvetést érjen el, vagy legfőképpen hatékonyságot/termelékenységet növeljen és talán emiatt a legsebezhetőbb a szlovák gazdaság.

Exportjuk és ipari termelésük rendkívül koncentrált: több mint 40 százalékuk kapcsolható a gépjárműgyártáshoz, így az autóipari kitettségük nekik a legmagasabb az EU-ban. Valamivel diverzifikáltabb a magyar ipar, nálunk a járműgyártás az export 20-25%-át teszi ki, ami szintén magas értéknek minősül. A szektor kilátásai meglehetősen borúsak a csökkenő új autó eladások, környezetszennyezési szigorítások tükrében. Szlovákia a gépgyártásban a globális értéklánc alján helyezkedik el, alacsony hozzáadott értékű tevékenységet folytat, így az OECD eredmények alapján a leginkább veszélyeztetett az automatizációval kapcsolatban. Gondot jelent, hogy a beruházások túlnyomó része a gépiparban összpontosul, tovább növelve az ipar koncentráltságát és a gazdaság sérülékenységét.

A hitelezés szigorítása és lassítása elengedhetetlen, mert a közös deviza és jegybank miatt az országban tartósan alacsonyak a kamatok és nyomott az infláció, mi ösztönzi a lakosságota hitelfelvételre. Az MNB hitelfelvétel ösztönző programjaival éppen ellentétes szigorító tervezeteket fogadnak el Szlovákiában, annak érdekében, hogy kontrollálják a már GDP arányosan is jelentősen megugró háztartási hitelállományt.

Ennek hatása már átszivárgott az ingatlanpiacra is, ahol az elérhető olcsó hitelek miatt megugrottak a lakásárak, habár ez egy globális jelenség, nem csak Szlovákiára igaz. Ez az öngerjesztő folyamat önmagában nem lenne probléma, ha a reálgazdaságban azt tapasztalnánk, hogy fenntartható lehet az ekkora ütemű növekedés. Azonban, ha a jelenleg maximumon pörgő kapacitáskihasználtság alábbhagy a külső keresleti gyengülés hatására, akkor a külföldi vállalatok költségcsökkentés jegyében elbocsátásokat fognak kezdeményezni. Mivel a régióban Csehország után Szlovákiában a legdrágább a munkaerő, ezért a költségcsökkentés jegyében történő leépítések náluk fenyegetnek leginkább. Ha megugrik a munkanélküliség, a háztartások képtelenek lesznek fizetni a hiteleiket és leáll a fogyasztás, ami jelenleg a növekedésük alapja.

Pozitív meglepetést okozhat azonban az EU-s pénzek hatékonyabb felhasználása a következő ciklusban, vagy a munkavállalók hatékonyságnövekedése. A szlovák munkavállalók termelékenysége romlott az EU átlaghoz képest, ellenben a bérnövekedés tartósan meghaladta az eurózóna országokét, ez szintén hosszú távon fenntarthatatlan párosítás.

A cikkben említett egyensúlytalanságok következményei nem feltétlen vezetnek recesszióhoz, de a GDP növekedés eddig látott üteme nagy eséllyel alábbhagyhat. Az eurózónához történő felzárkózás ezáltal lassulhat és az alacsony kamatkörnyezetben gyengélkedő szlovák bankoknál újra növekedhetnek a nemteljesítő hitelek. A kormányzati kiadások csökkentése és a banki tartalékképzés racionális döntésnek tűnik, de a 2020-as parlamenti választások előtt nem számíthatunk radikális megszorításokra, vagy a választók előtt negatívnak tűnő intézkedésekre.

Források:
Eurostat, KSH, MNB, IMF

The post Euró: Boldogság? appeared first on alapblog.




Árfolyamok

EUR: 329.56CHF: 301.33USD: 296.15
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12