Darázsfészekből mintagazdaságot

Írta: Alapblog

Létezik egy állam az államban, pontosabban egy különleges holding a szomszédos Ausztriában, amelynek a neve sem hétköznapi: Esterházy. Az egykori hercegi-grófi uradalom azonban ma már egy sokoldalú üzleti vállalkozás, amelyhez már semmi köze nincs a patinás nemesi családnak. Irányítója pedig egy valamikori bankár, Ottrubay István.


Szakonyi Péter: Minek nevezzük Burgenland tartomány egyik legjelentősebb üzleti vállalkozását? Holdingnak, hitbizománynak, vagy alapítványok halmazának?

Ottrubay István: Egyszerűen cégcsoportnak, amely mögött három alapítvány áll, amelyben kettő gazdasági, egy pedig jótékonysági célú szerveződés. Ez utóbbit az első kettő nyereségéből finanszírozzuk.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődött a gazdasági vonal, nőtt az árbevétel és a nyereség is. Minek vagy kinek köszönhető ez?

Alapvetően Esterházy Pál hercegnek, aki belátta azt, hogy a korábbi módon nem működhet tovább az uradalom. A szerteágazó család tagjai korábban “megosztoztak” a hatalmas kiterjedésű birtokon. Kastélyokat, erdő- és szántóterületeket kértek és kaptak a származás nyomán. Pál herceg látta be, hogy tarthatatlan, ha ezt a nagy kulturális jelentőséggel is bíró Esterházy örökséget széthordják, ezért az Esterházy vagyon egybentartásáról döntött. Ezt a “politikát” folytatta özvegye Ottrubay Melinda asszony is. A hatalmas “birodalmat” – amelyhez három kastély és több tucat ingatlan is tartozott Ausztriában és Magyarországon is – magánalapítványokba tették, amit egy 1991-es ausztriai törvény tett lehetővé.

A jogi út vagy a családtagok meggyőzése volt könnyebb?

Az osztrák törvénykezés által előírt változtatások végrehajtásában édesapám is részt vett, végül az 1994-ben elfogadott közhasznú alapítványokról szóló törvény véglegesítette az átalakulást. Az már biztos, hogy ez jó döntés volt, az idő Pál herceget igazolta.

Az így kizárt Esterházy családtagok bizonyára nem teljesen értenek egyet ezzel, hiszen nem tudják befolyásolni azt, hogy mi legyen az örökséggel.

Az érvényben levő előírások szerint minden vagyon bekerült az alapítványokba és ezekhez 200 évig nem lehet nyúlni. A család tagjainak pedig valóban nincs beleszólásuk abba, hogy miként működtessük a gazdaságot.

Önt 2011-ben nevezték ki a csoport élére. Addig ki irányította az uradalmat?

Négy idős, a családhoz szorosan kötődő úriember. Átlag életkoruk jóval meghaladta a hetedik ikszet. Kényelmesen végezték a dolgukat – például nyáron, a nagy melegre való hivatkozással 4-5 hetes plusz szabadságot utaltak ki maguknak. A tespedtséggel Burgenland akkori tartományi főnöke sem volt elégedett, hiszen az Esterházy birtokhoz hatalmas területek, üdülőövezetben levő ingatlanok, borászat és erdőgazdálkodás is tartozik – és egyik sem fejlődött. Engem 2001-ben neveztek ki a csoport élére, s azóta 100 millió eurós fejlesztést valósítottunk meg. Abban az évben árbevételének 17 millió euró volt, míg tavaly már 55 milliót is meghaladta. Az egykori hitbizományból modern cégcsoport lett.

 

A családtagok, mint említette nem kapnak már szerepet a vezetésben. A jövedelemből miként részesednek?

Pál herceg idején a családtagok appanázst kaptak, de ez sem volt rendszeres, az igények és a herceg szabták meg hogy mennyit. A gyerekek iskoláztatására, betegségre vagy időskori ellátásra folyósítottak pénzt az Esterházyaknak. A család hercegi ágában ma 30 tagot tartunk nyilván, de ők már nem kapnak pénzt az alapítványoktól. Az utolsó pénzbeli támogatást 1991-ben folyósították nekik. Ekkor a bécsi Esterházy palota eladásából származó, mai áron 25 millió eurónak megfelelő összeget osztott szét közöttük Melinda asszony egy általa jónak tekintett kulcs szerint. Azóta megszűnt az alapítvány “fejőstehén” szerepe.

Ezzel azonban nem értenek egyet néhányan a családtagok közül. Perek is indultak, ha jól tudom.

Valóban több per is futott párhuzamosan. Antal például a család fejének, főhercegnek kiáltotta ki magát és így próbálta meg visszafordítani a folyamatokat, de a tartományi vezetéssel sem volt problémamentes a kapcsolatunk. Szerencsére ez utóbbi alapvetően megváltozott és a tartományi főnökkel aláírt szerződés megnyugvást hozott e téren is. Új időszámítás kezdődött, amelyben a Burgenlanddal közös turisztikai és kulturális fejlesztések a dominánsak.

Ahogy említette az ezredforduló táján költözött Ausztriába. Miért váltott?

Ügyvédként végeztem, de befektetési bankárként dolgoztam Magyarországon és innen csábított el Melinda asszony. Eleinte azt gondoltam, hogy félállásban látom el az igazgatói feladatot, de hamar rá kellett jöjjek, hogy ez nem megy. Előbb csak ingáztam a két ország között, majd 2001-ben már a családommal együtt költöztünk át Burgenlandba. Első lépésként át kellett világítani a gazdaságot. Két, az erdőgazdaságban is elismert osztrák szakembert nyertem meg erre a célra, és segítségükkel alakítottuk ki a cégcsoport új stratégiáját. Persze ez sem ment könnyen, vagy két évbe telt, amíg át tudtuk tekinteni a korábbi szövevényes rendszert. A mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás mellett amerikai tapasztalatokat felhasználva fogtunk bele a turisztikai fejlesztésekbe is. Új finanszírozási csatornákat vettünk igénybe és új értékesítési csatornákat kerestünk – úgy tűnik sikerrel.

A részvények és befektetések világa meglehetősen messze esik az erőgazdálkodáshoz.

Ezért is vettem igénybe tapasztalt szakértők segítségét. Olyanokét, akik nemcsak a jelenlegi helyzetet látják, hanem előre is tudnak tekinteni. Az éghajlatváltozás például alapvetően át fogja alakítani az erdőket is. A csapadék csökkenése miatt más fafajtákat kell telepíteni, mint ami eddig őshonos volt. Az értékesítést is saját kezünkbe vettük, sőt ma már a kisebb erdők is rajtunk keresztül adják el a kitermelt fát, ugyanis 3-4 ezer hektár erődterület alatt nem érdemes nekik önálló értékesítési rendszert üzemeltetni.

Egyedült talán a borászat volt az Ön számára ismerős terület, hiszen Magyarországon korábban is volt borászati befektetése.

Igen, 1993-ban vettem egy kis, mindössze 1,5 hektáros szőlőt Etyek közelében. Boraink ma már az Etyeki Kúria néven ismertek és már Alcsút és Sopron környékén is van szőlőnk, vagy 90 hektárnyi. Az Esterházy borászat dinamikusan fejlődik, évente 800 ezer palack bort készítünk, nagy részüket exportáljuk. Ez nagy szó, hiszen a ’90-es években a nagy glikol botrányt követően drámaian visszaesett az osztrák borok presztízse és kivitele is. Szerencsére ez a trend megfordult és ma már több osztrák bort exportálnak, mint a botrány előtt.

A turisztika is meghatározó jelentőségű a csoportban. Kismarton, azaz Eisenstadt mellett kastélyok és fertőtavi üdülőterületek is ide tartoznak. Ebben milyen fejlődési lehetőséget lát?

Burgenland 11 pontján találhatók meg az alapítvány által működtetett üdülőközpontok. Lánzsér és Fraknó vára mellett a lackenbachi reneszánsz kastély mellett tavaly egy szállodának átalakított vendégházat avattunk és már folyik egy másik fogadóépület kivitelezése is. A kismartoni kastély felújítási munkálatai négy torony, a tetőszerkezet és a belső terek megújításával folytatódnak. A kastélykertben az egykori istállóból rendezvényhelyszínt varázsoltak, renoválták az ottani Henrici éttermet és itt található Burgenland legjelentősebb borászati központja. A birtok borászat évente 800 ezer palack bort állít elő – ennek csaknem felét exportálják. A fertőszéleskúti tófürdő (Seebad Breitenbrunn) felújítását és bővítését is elkezdtük. Kismartonban jövőre kezdődik egy 120 szobás, négycsillagos besorolású hotel építése – eddig ugyanis ilyen minőségű hotel hiányzott az ottani kínálatból. Mindebből látható, hogy gőzerővel folynak a turisztikai fejlesztések.

Mit jelent mindez a számok nyelvén?

Az Esterházy-birtok turisztikai vonzereje – a szentmargitbányai kőfejtőben működő nyári szabadtéri színpad, a kismartoni kastély, a Hersbgold fesztivál – egyre nő. Tavaly több mint félmillió látogatót regisztráltak – ennek csaknem fele a kismartoni Esterházy-kastélyt kereste fel. Az itt található gyűjtemény – amelynek egy részét Budapesten az Iparművészeti Múzeumban lehetett megcsodálni – Ausztria egyik legjelentősebb műkincsegyüttese. (Az Esterházy Alapítvány a műkincsek tulajdonjogáért perben áll a magyar kormánnyal. lásd keretes anyagunkat) A közelmúltban megnyitott új tárlat mellett e kollekció különleges darabjai New Yorkban, Kalsruhében, Milánóban és Drezdában tekinthetők meg idén.

The post Darázsfészekből mintagazdaságot appeared first on alapblog.




Árfolyamok

EUR: 335.53CHF: 312.36USD: 302.52
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12