Vallásosság: az egészségtelen boldogság?

Írta: Alapblog

Szinte mindenben példamutatóan élnek, roppant erős az erkölcsi tartásuk. Többségük szorgos szavazó, fegyelmezett, törvénytisztelő állampolgár, leginkább pedig boldog ember. Viszont: zártságot mutatnak a világi tudományok eredményei iránt, nem élnek „egészségtudatosan”. 


A nagyon vallásos, a szent írásokat a lehető legszigorúbban betartó embermilliókról van szó, akik közül – legalábbis az ultra ortodox zsidóknál már bizonyíthatóan – aránytalanul sokan betegedtek meg illetve haltak meg a járványban. Az amerikai és a nagyvilági trendek alakulását szisztematikusan vizsgáló think tank, a Pew Research szakértő elemzőjét, Joey Marshallt kérdeztük.

Zentai Péter: Éppen az Önök által készített nemzetközi boldogság felmérésről szóló anyag olvasása közben kerültek látókörömbe az Izraelből, annak vallásos negyedeiből és a New York-i illetve a New Jersey államból származó vírus adatok. Egyértelműen kitűnik belőlük, hogy az ultravallásos zsidó emberek világában sokkal több a Covid járvány áldozatainak a száma, mint a nem vallásosok körében. Ugyanakkor a legfrissebb izraeli kutatások rámutatnak, hogy az ortodox zsidók tulajdonképpen a legboldogabb emberek. Miközben Izraelben aztán tényleg pusztít körükben a járvány…

Joey Marshall: Ezek a hírek lényegében alátámasztják a korábban készített saját felméréseink eredményeit.  Mi, a Pew Research-nél persze nem fókuszáltunk egy-egy konkrét felekezet tagjaira, a vizsgált 26 ország között megtalálhatók a jellemzően katolikus államok, mint, amilyen a dél-amerikai országok többsége, aztán inkább protestáns országok, mint amilyen Hollandia vagy Németország. Ugyanakkor szerepel köztük például Hong Kong és Dél-Afrika éppúgy, mint Ausztrália vagy Észtország, Dél-Korea vagy éppenséggel a muszlim Kazahsztán és a szintén ex-szovjet főként ortodox keresztény Oroszország és a részben nyugati katolikus Ukrajna.

Konkrétabban: mik a hasonlóságok és a különbségek az ortodox zsidók és az ugyancsak vallásos nem zsidók boldogság felfogásában? 

Aligha van lényegi különbség. Csak hasonlóságokra lehetünk – legalábbis egyelőre – figyelmesek. A politika talán az egyetlen terület, ahol differenciák sejthetőek. Az ultravallásos zsidók egy nem elhanyagolható része, legalábbis itt Amerikában, főként New Yorkban, illetve – tudvalévően – Jeruzsálem némely negyedeiben és még egy-két csak általuk lakott izraeli településen nem hajlandók szavazni. Ennek az ő esetükben konkrét vallási okai vannak. Általánosságban erőteljesebben zárják ki látókörükből az olyan világi dolgokat, mint az internet, a televízió, mindent, amit mesterségesen előállított álságos örömforrásnak tartanak. A nagyon vallásos keresztények, muszlimok, és más felekezetek ortodox követői az ilyesfajta – úgymond – mesterséges örömöket csak részben utasítják vissza.

Példának okáért mit?

A keresztény vagy a muszlim bigottan vallásos emberek többsége befogadja a tévét, az internetet, a Netflix nevével fémjelezhető újfajta időtöltéseket- ellentétben a nagyon ortodox zsidókkal vagy az amerikai ámisokkal. Viszont – akárcsak az ultra ortodox zsidók és az ámisok – a vallásos emberekre mindenütt a világon jellemző az alkoholizálás, mindenfajta kábítószer élvezet, a kaszinózás, a pornográfia, a dohányzás megvetése. Vallásosságukkal összeegyeztethetetlen, hogy hagyják magukat függőségbe taszajtani saját maguk vagy külső befolyások által. A vallásos emberek belülről jövően messze ellenállóbbak szellemi, lelki kihívásokkal szemben.

Könnyebben megbirkóznak akár hozzátartozóik elvesztésével?

Feltétlenül. És ugyancsak feltétlenül hisznek a közösségük erejében. Minden vallás megrögzött, őszinte hívei a világ minden részén – ezt is egyértelműsítette globális felmérésünk – rendkívüli szeretet, testvériséget táplálnak a saját maguk közé tartozók iránt, ugyanakkor nem jellemző rájuk a gyűlölködés, az előítélet a más vallásúakkal szemben sem. Sőt, tisztelik őket, mert – bár más felekezethez tartoznak – alapjában véve azonosan tekintenek a világra, az emberiségre. Az isten-hit és a közösség összekötő ereje olyan kapocsnak látszik, amely totálisan átível a különböző vallások követőin. 

Dacára a vallás-háborúknak, amelyek mind máig emberéletek százait, korábban ezreit, százezreit vették el?

A vallásosság – ahogy ez „világi” tudományos vizsgálatokkal kimutatható – belső lelki indíttatású. A vallásos hívek közötti feszültségek és öldöklések azonban mindig, rendszerszintűen világi hatalmi küzdelmek leágazásai, vallásos emberek hitvilágával szemben elkövetett tudatos – politikai eredetű- manipulációk eredményei.

A nagyon vallásos emberek tehát mégsem igazán ellenállóak, hanem nagyon is befolyásolhatóak, esendőek….

Ellenállóságuk leginkább abban mutatkozik meg a nem „bigottan” vallásos vagy az egyáltalán nem hívő emberek többségéhez képest, hogy az egész életet boldogságként fogják fel: Isten adományaként.

Globális felmérésünk leglényegesebb, legpregnánsabb eredménye, hogy Dél-Amerikában, Észak-Amerikában, Afrikában, Ázsiában – mind a vizsgált 26 országban – szakadék tátong erőteljesen hívők, templomba járók illetőleg az elvontabban, világiasabban hívők és a „hitetlenek” között bármilyen gond, baj megítélése kapcsán. Míg az utóbbiak világi és minden egyéb, akár családi probléma miatt folyamatosan, esetről-esetre egész életükben relativizálják a boldogságot, addig az igazi vallásos emberek többsége folyamatosan képes boldog lenni, úgymond: tudja az élet minden percét áldásként, boldogságként felfogni.

A politika, a meggazdagodás és a hasonlók nem is izgatják őket?

A 26 országban megkérdezett rendszeresen templomba járó, önmagát elkötelezetten vallásos hívőnek nevező emberek átlagosan 70 százaléka állítja, hogy a pénz egyáltalán nem boldogítja. A politika kapcsán azonban sokak számára meglepő eredményt mutat a globális felmérés. Tudniillik a vallásos emberek túlnyomó többsége, nyolcvan százaléka szorgos szavazó. Kötelességének tartja, hogy részt vegyen a választásokon. Ez így van itt Észak-Amerikában, de így van ez Ukrajnában, Oroszországban, Dél-Afrikában, mindenütt.

Viszont – ahogy jelezte – az ultra vallásos zsidók egy része ez alól kivételt képez…

Igen, mert némely csoportjaik a politikacsinálást lényegében nem tartják Istentől származtatható dolognak. Ezért példának okáért nem ismerik el magát Izrael államot sem, mert hogy – mint állítják – az nem Isten, hanem csupán az emberek műve. Izraelt – ahogy mondják- csak a várt Messiás teremtheti meg. De ettől függetlenül, az ultra – ortodox zsidók nagyobb része aktív közéleti szereplő, mind Izraelben, mind itt Amerikában.

És – ahogy a friss kutatásokból kitűnik – boldogabbak, mint az izraeliek és az amerikaiak többsége.

Mint említettem, ez általánosságban igaz a nagyon vallásosan élő emberekre az egész világon…

De mintha az egészség faktor nem képezné részét a boldogság képüknek?

Ez bennünket is foglakoztató felvetés, amelyre nincs egyértelmű válaszunk a globális felmérés alapján sem. Első megközelítésben ugyebár egészséget szolgáló megközelítés, hogy nem részegeskednek, nem kábítószereznek, nem hagyják magukat, hogy bármilyen szenvedély elkapja őket és uralkodjon szellemükön, agyukon, lelkükön. Csakhogy ezt erősen sejthetően nem egészségtudatossági alapon, hanem pusztán vallásos kötelezettségből teszik. Mint ahogy Isten szolgálatából fakadó kötelességből – most, járvány idején – sem mutatott a legtöbb bigott vallásos ember hajlandóságot, hogy lemondjon a közösségbe járásról, a kisebb-nagyobb vallási ünnepek csoportos, akár tömeges celebrálásáról. Az ultravallásos zsidók New Yorkban éppúgy, mint Jeruzsálemben körömszakadtáig ragaszkodtak a temetési ceremóniák nagy tömegben való lebonyolításához, de ez spanyol, dél-amerikai vallásos katolikusoknál is így volt az utóbbi hónapokban. A nagyon vallásosok gyakran – a zsidók esetében mindenképpen – olyan negyedekben élnek, ahol eleve képtelenség távolságot tartani egymástól. Ráadásul – vallási hovatartozástól függetlenül – a felmérésünkből az is kitűnik, hogy a bigottan hívő embereket nem érdekli a sportos nevelés, nem tartják prioritásnak, hogy sokat mozogjanak és nem érdekli őket az úgynevezett egészséges táplálkozás sem. Sok köztük a cukorbeteg és a vészesen elhízott ember. Gyerekeik között is.

Annyira tradicionálisak ugyanis, és egy sor világi, tudományos kérdésben annyira zártak az új felfedezések, megállapítások felé – gondolván, hogy azok csak megzavarják Istentől származó boldogságukat – hogy egy „világi” vírus járványt sem vesznek komolyan a jelek szerint.

Ez részben megmagyarázza, miért is jellemzőbb Amerikában és Izraelben a vírusfertőzöttség az ultra vallásosok, mint a nem vallásos emberek körében

The post Vallásosság: az egészségtelen boldogság? appeared first on alapblog.




Árfolyamok

EUR: 0CHF: 0USD: 0
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Hírlevél feliratkozás
10 dolog, amit tudnia kell
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12