A vállalkozások még próbálkoznának a katázás módosításának módosításával

A megkérdezett vállalkozások nyitottak az katázás újragondolására és a visszaélések kiszűrésére, erről készek egyeztetni a kormánnyal. Ez derül ki a BKIK nyári felmérésből.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a Budapesti Gazdasági Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel együttműködve július végén, augusztus elején készített felmérésben 6042 vállalkozást kérdezett a kata átalakításáról.

2021-től változnak a kata szabályai, ha egy katás vállalkozás egy év alatt egy üzleti partnertől összesen 3 millió forintnál nagyobb bevételre tesz szert, akkor azt 40 százalékos adóval sújtják. Ezt az adót belföldi vevő esetén nem a katás vállalkozónak, hanem a vevőnek kell megfizetnie, külföldi vevő esetén viszont a katás vállalkozó viseli a terheket. Fontos változás továbbá, hogy ha valaki kapcsolt vállalkozásnak számláz katásként, akkor értékhatártól függetlenül 40 százalékos plusz adót kell fizetni annak, aki a számlát befogadja. Egy személy csak egy vállalkozásban lehet kiadózó. Ha különálló cégei vannak, akkor csak az egyik cég tudja igénybe venni a kedvező adókulcsot, a másiknak már emelt adóval kell számolnia.

A jogszabályváltozás célja a kormány álláspontja szerint a gazdaság fehérítése, a színlelt munkaviszony kiszűrése. A BKIK felmérésében megkérdezett vállalkozók többségét hátrányosan érintik az új kata-szabályok. Főként a szellemi területeken aktív cégek tartanak attól, hogy önhibájukon kívül sújtja majd őket a szigorítás. Sok válaszadó szerint a kata hasonló pályát futhat be, mint a gazdasági csodafegyverből néhány év alatt megtűrtté vált, majd megszüntetett egyszerűsített vállalkozói adó (eva). A megkérdezett döntő többsége, csaknem 88 százaléka vélekedik úgy, hogy egy őket érintő törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba, 42 százalékuk valamilyen adóteher-növekedést is elfogadna a katázásban.