A Gyurcsány-csomag tartalma

Írta: Haszon
Áremelés, új adónemek, adó- és járulékemelések. Vagyonosodási vizsgálatok, fokozott adóhatósági ellen?rzések, a kedvezmények körének sz?kítése.
Ezt tartalmazza a Gyurcsány-csomag, amelyr?l júliusban dönt az Országgy?lés. Kisebb módosítások elképzelhet?ek, de a lényeg nemigen változik. A Haszon kibontotta a csomagot, és tételr?l tételre átvizsgálta a tartalmát.
 
Szja-változások
 
Szeptembert?l 44-r?l 54 százalékra n? az adóköteles természetbeni juttatások után fizetend? adó mértéke. 2007-t?l ugyanilyen mérték? adót rónak ki a munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatásokra. Sokakat érint a céges telefonok használatára vonatkozó módosítás. Ennek értelmében a szolgáltatás teljes költségének 20 százaléka a magánszemély bevételének számít, ami után meg kell fizetni a természetbeni juttatások adóját. De a magánszemély azt is vállalhatja, hogy pontos nyilvántartást vezet arról, hogy mikor, milyen célra használta a céges készüléket. A céges telefonhasználatú telefonok esetében viszont 20 százalékkal, 50-r?l 70 százalékra emelkedik a levonható áfa aránya.
Hatása
Háztartások: A mobiltelefon-nyilvántartás vezetése több papírmunkát jelent.
Cégek: A telefonbeszélgetések igazolását a szolgáltatótól meg lehet rendelni, ez többletköltséget és több papírmunkát jelent.
 
Áfa-változások
 
Szeptember elsejét?l emelkedik az általános forgalmi adó. Az ötszázalékos, kedvezményes kulcs megmarad, és nem változik a besorolt termékek köre. A 15 százalékos áfa 20 százalékra emelkedik. A legtöbb élelmiszer a középs? kulcs alá tartozik. Drágulni fog a cigaretta és az alkohol is, mert szeptember elsejét?l növelik a termékek jövedéki adóját. A cigarettánál 5,7 a szesztartalmú italoknál (a bor kivételével) 7 százalékos lesz az adónövekedés. 2007 áprilisában és szeptemberében a cigaretta jövedéki adóját újabb 2,7-2,7 százalékkal tervezi emelni a kormány.
Hatása
Háztartások: Az élelmiszerek mellett drágulnak a gyógyászati segédeszközök, a diák- és szociális étkeztetés, a szállodai és éttermi szolgáltatások, a mozijegyek, színházjegyek, a fürd?- és a temetkezési szolgáltatás, valamint a közlekedés is. Többe kerül a víz, a távh?, a szemétszállítás, vagyis minden, amit összefoglalóan rezsiként szoktunk emlegetni.
Cégek: A fokozott verseny miatt az áremelkedés egésze nem hárítható át a fogyasztókra.
 
Gázáremelés
 
Els?ként, augusztus elsejét?l a földgáz átlagosan 30, a lakossági villamos energia ára pedig 10-14 százalékkal n?. A jelenlegi ártámogatási rendszerben egy 52 m2-es, földgázzal f?tött lakásnál az éves költség a Haszon számításai szerint 89 000 forint. Az áfaemeléssel együtt ?szt?l az évi 1500 m3 alatt fogyasztók 25 százalékkal fizetnek többet, 1500 és 3000 m3 között 30 százalékkal, 3000 m3 felett pedig 37-38 százalékkal drágul a gáz. Az éves alapdíj a jelenlegi 4030 forint helyett augusztustól 5244, szeptember elsejét?l pedig 5472 forint lesz. A távh?díjak az áfaemeléssel együtt 18 százalékkal drágulnak szeptember elsejét?l.
Hatása
Háztartások: Az átlagos emeléssel számolva, ártámogatás nélkül ez azt jelenti, hogy a példánkban említett 52 m2-es lakás f?tésének költsége éves szinten 26 900 forinttal növekszik. Ehhez jön még hozzá az áfaemelés. A földgáz árát jelenleg 15, szeptembert?l viszont 23 százalékos áfa terheli.
Cégek: A magasabbak energiaárak növelik az el?állítási költségeket, amelyek megdrágítják a végterméket. Ugyanakkor a magasabb energiaárak mellett növekszik az igény a megfelel? szigetelés és az energiatakarékos megoldások alkalmazására.
 
Kamatadó
 
A kamat és az árfolyam nyereség adó 20 százalékos mérték? lesz szeptembert?l. Adómentes jövedelemrész nincs, vannak viszont kivételek. Az el?terjesztés szerint a hosszú távú állampapírban és befektetési jegyekben lév? megtakarítások tulajdonosai várhatóan mentesülnek az adó megfizetése alól. A kamatnyereség adóját a kifizet? vonja le, a megtakarítás gazdájának nincs tennivalója, a t?zsdei ügyletek és a befektetési alapok nyereségénél viszont van. Ebben az esetben ugyanis a magánszemély a saját adóbevallásában tünteti föl, és ennek alapján fizeti meg az adót. Ausztriában és Franciaországban a kamatadó mértéke 25 százalék, Németországban pedig 30.
Hatása
Háztartások és cégek: A bankbetétek kamatnyereségét sújtó adót forrásadóként a kifizet? vonja le, vagyis a megtakarítással rendelkez? magánszemélynek nincs semmi tennivalója. A bankbetét már nem adómentes, az egyszer már adózott jövedelemb?l megspórolt pénzt még egyszer megadóztatják. Az értékpapíroknál más a helyzet: az adófizetés csak az értékpapírok eladásakor keletkezik; akár csak több év múlva. Ha addigra megszüntetik ezt az adófajtát, akár el is lehet kerülni a kifizetését.
 
Sz?kül? kedvezmények
 
Jöv? év elejét?l megsz?nik a lakáshitel- törlesztéshez biztosított, jövedelemhatárhoz kötött adókedvezmény az új lakásvásárlók számára. A jogosultsági körben az intézkedés évente 120 ezer forintos veszteséget jelent a lakásvásárlóknak. Megsz?nik a szellemi tevékenység kedvezménye, valamint a feln?ttképzéshez és a számítógép- beszerzéshez ma biztosított 60 ezer forintos, jövedelemkorláthoz kötött kedvezmény. Az eddig összesen évi 100 ezer forintos határig igénybe vehet? kedvezmények – tandíj, ?stermel?k, közcélú adományok, élet- és nyugdíjbiztosítások – évi jövedelemkorlátja 6 millió forintról 3,4 millióra csökken. A jöv?ben ebbe a körbe tartozik a megállapodás alapján fizetett járulék, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj és az annak kiegészítésére vonatkozó kedvezmény is.
Hatása
Háztartások: Azok, akik 2006. december 31-ig jogosultságot szereznek, még további öt évig élhetnek ezzel a kedvezménnyel. Aki tehát teheti, még ebben az évben valósítsa meg lakásvásárlási terveit. A kedvezmény megvonása csökkenti az átlagos magyar háztartás vásárlóerejét.
Cégek: Az utóbbi évek sikerágazata, az ingatlanpiac a következ? években kereslethiány miatt vissza fog esni. A számítógépeket forgalmazó cégek is komoly forgalomcsökkenésre számíthatnak. Az adományokból él? „alapítványipar” is bevételcsökkenést fog elszenvedni.
 
Nyugdíjpénztári korlátok
 
Érzékeny csapás a pénztári kedvezmények sz?kítése. A munkáltatók jelenleg a minimálbér összegének megfelel? adó- és járulékmentes támogatást adhatnak azoknak a munkavállalóiknak, akik egy önkéntes pénztárban tagok, és 130 százalék (a jelenleg érvényes, 62 500 forintos minimálbérrel számolva 81 250 forint) adható két pénztári tagság esetén. Az új rendelkezés értelmében a köztehermentes munkáltatói tagdíjátvállalás a mindenkori minimálbér 20 százalékára csökkenne. Ez a jelenlegi minimálbérrel számolva 12 500 forint. Hivatalosan adóterhet nem visel? járandósággá alakul át nyugdíj. További változás, hogy az eredeti jogosultnál is adóköteles jövedelemnek számítana az önálló orvosi praxis m?ködtetésének eladása. Az üdülési csekk csak akkor lesz adómentes, ha a munkáltató a dolgozójának, a nyugdíjasának, illetve a velük közös háztartásban él? közeli hozzátartozóknak adja, továbbá ha üdüléskor szállásra és étkeztetésre használják fizetéskor.
Hatása
Háztartások: Ha a nyugdíjasnak van más, összevontan adózó jövedelme, akkor a nyugdíj összegét bele kell számítani az adóalapba, de a ráes? adót le lehet vonni a fizetend? adóból. Cégek: Nyugdíjas vállalkozókat érint? változás, hogy vállalkozói kivétjük, illetve személyes közrem?ködésük díja után szeptembert?l 10, jöv?re pedig 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük a jelenlegi, 5 százalékos baleseti járulék helyett.
 
Munkáltatói járulékok
 
A járulékalap, amely a munkáltatókra és a munkavállalókra is vonatkozik, szélesedik. Ez elméletileg azt jelenti, hogy már szeptembert?l a minimálbér kétszerese után kell megfizetni a járulékokat a dolgozók után. Elméletileg, mert vannak kivételek. Ha a munkáltató úgy nyilatkozik írásban – és ezt egy esetleges adóellen?rzéskor bizonyítani is tudja – hogy szerény jövedelemtermel? képessége miatt nem tud ekkora fizetést biztosítani, minden maradhat a régiben. Kedvezményt is lehet igényelni, amelynek maximális összege jelenleg éppen megegyezik az egyszeri minimálbér járulékterheinek összegével. Ez nem is annyira kedvezmény, inkább mentesség. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a mentesség mindenkinek jár. A betéti társaságok személyesen közrem?köd? tagjai és a f?állású vállalkozók is számíthatnak a mentességre. Jogos a kérdés, kinek kell akkor többet fizetnie? Annak, akinek jól fizet? szakmája van, mégis csak annyit keres hivatalosan, mint egy takarítón?. Az APEH az ígéretek szerint kiemelten fogja vizsgálni a gyanús eseteket.
Hatása
Cégek: A munkáltatónak augusztus végéig kell leadnia egy listát az adóhivatalnak azokról a dolgozókról, akiknek bére idén nem éri el a 125 ezer, jöv?re pedig a 131 ezer forintot. Ha a módosítás tervezett életbe lépése, vagyis szeptember elseje után vesznek fel új dolgozót, akkor 15 napon belül kell bejelenteniük, hogy az új alkalmazott bére elmarad a minimálbér kétszeresét?l.
 
Munkavállalói járulékok
 
Idén szeptembert?l az egyéni egészségbiztosítási járulék 4-r?l 6 százalékra, 2007-t?l pedig 7 százalékra n?. Az 1 százalékos munkavállalói járulék szeptembert?l 1,5 százalékra emelkedik. Ugyancsak szeptembert?l a nyugdíjas foglalkoztatott jövedelmét 4 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli. Aki után foglalkoztatója nem fizet legalább évi 450 ezer forint egészségbiztosítási járulékot, de t?kejövedelme van, 2007-t?l e szintig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie (jelenleg 400 ezer forint a feltöltési kötelezettség, 4 százalékos ehóval). Könny? kiszámítani, hogy a járulékterhek növekedése mennyivel csökkenti a kereseteket.
Hatása
Háztartások: Növekv? terhek
Cégek: Növekv? terhek.
 
Személyi különadó
 
Fizessenek többet a tehet?sebbek. Ezzel indokolja az el?terjeszt? a (hazai viszonylatban) jól keres? magánszemélyek különadójának bevezetését. Az adót az éves összevont jövedelem egyéni nyugdíjjárulék-fizetési plafont meghaladó részére vetik ki. (a plafon 2006-ban 6 325 450 forint). Mértéke 4 százalék. A rendelkezés tehát azokat érinti, akiknek havi jövedelme meghaladja az 527 ezer forintot. Az összevont jövedelembe tartozik például a munkabér, az egyéni vállalkozói kivét, a szerz?i jogdíj, valamint az adóterhet nem visel? járandóság. Ez utóbbi kategóriába tartozik 2007-t?l a nyugdíj. Nem tartozik viszont bele például az osztalék, az árfolyam- nyereség, az ingatlan-bérbeadás jövedelme, továbbá az átalányadós, így az egyszer?sített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózó jövedelem sem.
Hatása
Háztartások: Magasabb jövedelm? és többet teljesít? emberek kevesebbet visznek haza a borítékban.
Cégek: A magasan kvalifikált és magas fizetés? dolgozók munkakedve csökken. A fiatal, jól képzett alkalmazottak még inkább megnézik, hogy milyen lehet?ségeik vannak külföldön.
 
Házipénztár-adó
 
Házipénztár-adót a társas vállalkozásoknak kell fizetniük. Kivételek itt is vannak. Alapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházak, a lakásszövetkezetek, fels?oktatási intézmények. A 20 százalékos adót évente egyszer, az adóévet követ? 45. napig (tehát február 15-ig) kell megfizetni, és a társasági adóval együtt kell bevallani. Akinek ez nem sikerül, az az év végéig felhalmozódott összeget kedvezményes – 10 százalékos – adó megfizetése után, ötéves részletfizetéssel. Ez a megoldás házipénztár-amnesztia néven vált ismertté. (Az osztalékadó mértéke egyébként 35 százalék.)
Hatása
Cégek: Az elkövetkez? hónapokban a vállalkozások még csökkenthetik a házipénztárban kimutatott összeget. A házipénztárból él? cégeknek komoly fejtörést jelent a már csak „papíron” létez? pénz „visszavarázsolása”.
 
Elvárt adó
 
Társas vállalkozásokra vetik ki 2007-t?l. Mértéke az éves bevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével) 2 százaléka, abban az esetben, ha a társasági adóalap nem éri el ezt a szintet. Az adó kulcsa 5 milliós adóalapig 10 százalék, fölötte 16 százalék. Nem kell fizetniük az induló vállalkozásoknak az els? adóévben, a 25 százalékos piacvesztést vagy elemi kárt szenvedett cégeknek.
Hatása
Cégek: Ez az adónem els?sorban a csak papíron létez? vagy éppen adóelkerülésre szakosodott cégeket sújtja, de azokat a cégeket is bünteti, amelyek csak átmenetileg veszteségesek.
 
Különadó
 
Nyereséges vállalkozásokat terhel?, plusz társasági adó. Szeptembert?l kell fizetni. Az adó mértéke az adóalap 4 százaléka. A különadóra háromhavonta adóel?leget kell fizetni, és az adóév végén fel kell tölteni a várható szintre.
Hatása
Cégek: Egyértelm?en bünteti a nyereséges cégeket.
 
Eva-változások
 
Október 1-jét?l emelkedik az eva, a jelenlegi 15-r?l 25 százalékra. Szeptember 15-ig ki lehet jelentkezni az eva hatálya alól. Aki az utolsó negyedévben is eva-alany marad, választhat, hogy az utolsó negyedévben befolyt, tényleges bevétele után fizet 25 százalék adót, vagy arányosít, és az egész éves pozitív adóalapjának egynegyede után fizet 25 százalékos adót. Az utóbbi megoldás annak éri meg, aki az utolsó negyedévben jóval nagyobb bevételhez jut, mint az els? három negyedévben. December 20-ig azonban mindenkinek feltöltési kötelezettsége lesz, az addig befizetett adóel?leget ki kell egészíteni a várható adó szintjére.
Hatása
Háztartások: A magyar adórendszer eddigi legátláthatóbb adónemét azzal a céllal teszik bonyolultabbá, hogy so-kan inkább a hagyományos alkalmazotti státust válasszák.
 
Autós adók, illetékek
 
Jöv? év januárjától számíthatnak jelent?s tehernövekedésre a gépkocsi-, illetve motorkerékpár-tulajdonosok. Az eddig alkalmazott öntömeg helyett az új szabály a gépkocsik teljesítményéhez igazítja a gépjárm?adó (eddigi súlyadó) mértékét. Az átírási illeték pedig 20 százalékkal növekszik. Az adó alapja a gépkocsik és motorkerékpárok esetében a kilowatt-teljesítmény lesz; ezt az eredeti javaslat értelmében a gyártás óta eltelt évek száma szerint differenciált adómértékkel szoroznák majd fel (lásd táblázatunkat). Bizonytalanságot az a kormánypárti módosító javaslat okoz, amely az évek számát a magyarországi forgalomba hozataltól számítaná, és jelent?sen növelné a használtan behozott járm?vekre kirótt terheket.
 
Táblázatunkból is látszik, hogy új kocsiknál minden kilowattra 300 forint jut, ez egy lóer?re 220 forintot jelent. A tízéves autóknál ennek az összegnek a harmada az adóteher. Az adó azonban gyakorlatilag majdnem minden kategóriában emelkedik. Legrosszabbul a városi sportkocsik tulajdonosai járnak, hiszen könny? autójuk után eddig viszonylag keveset fizettek. Most viszont a nagyobb teljesítmény lesz a számítás alapja. Növekszik a nagy teljesítmény?, nagy tömeg?, középluxus kategóriába sorolt gépkocsik adója is. Az eddigi 16-18 ezer forintról 45-50 ezerre évente.
 
Tandíj
 
A tervek szerint 2007-t?l vezetnék be az állami képzéseken is a tandíjat, amelyet el?ször 2008-ban kell fizetniük az akkori másodéves egyetemi hallgatóknak. Az államilag finanszírozott alapképzésben egyetemt?l függ?en legalább évi 52 500 forintot, de legfeljebb 225 000 forintot (azaz havi 4400-13 100 forintot) kell majd fizetni.
 
MI LEGYEN A CÉGGEL?
 
Kényszervállalkozóknak okoz komoly fejtörést a kérdés. F?ként azoknak, akik eddig színlelt szerz?déssel dolgoztak, de megbízójuk a moratórium lejártával, június 30-ával munkaszerz?déssé alakította át a megbízási jogviszonyukat. Így viszont feleslegessé vált a cég, amelynek nevében a korábbi vállalkozó számlát adott a munkáltatójává el?lépett megbízónak. Nincs bevétel, nincs kiadás, de ett?l függetlenül a cégnek be kell nyújtania az APEH-nek a meghatározott, jelen esetben az úgynevezett nullás bevallást. Ezzel a vállalkozás azt bizonyítja, hogy nem t?nt el, és nem akar kibújni az adófizetés alól. Ha nem áll a vállalkozás alkalmazásában senki, akkor is meg kell fizetni a járulékokat a gazdasági társaság beltagja, ügyintéz?je, vagy vezet? tisztségvisel?je után. Minden eset eltér?. Ha a munkavállalóvá avanzsált vállalkozó szeretné meg?rizni a „számlaképességet”, mindenképpen tartsa meg a vállalkozását, és beszélje meg a könyvel?jével, hogy a bevételmentes id?szakban mérsékelje a könyvelési díjat. A cég megszüntetése nem olcsó, a költségek több tízezer forintnál kezd?dnek. Nem beszélve arról, hogy senki sem lát a jöv?be, és nem tudja, mikor lesz újra szüksége a „számlaképességre”. Új céget indítani pedig drága mulatság.
 
INFLÁCIÓS KILÁTÁSOK
 
Az infláció emelkedni, az ingatlan mint érték?rz? befektetés szerepe er?södni fog. Magas infláció mellett nem érdemes a pénzt látra szóló bankbetétben tartani. A hitel és a betéti kamatok emelkedni fognak. A forint gyengülése megdrágítja az importot. A magyar áruk versenyképessége és ezzel a kivitel viszont n?. A bels? fogyasztás vissza fog esni, ami egy eladósodott ország számára kedvez? és kívánatos fejlemény.
 
VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK
 
Az APEH várhatóan az evásoknál kezdi a vizsgálódást. A tervek szerint már októbert?l, novembert?l. Az evások után azért érdekl?dik fokozottan az adóhatóság, mert aki annak idején be akart lépni az eva hatálya alá, annak a házipénztár után 20 százalékos adót kellett (kellett volna) befizetnie. Aki ennek nem tett eleget, bajba kerülhet. Méghozzá azért, mert az APEH összeveti az evás id?szak el?tti vagyongyarapodást és a bevallott jövedelmet, és a különbség alapján adóhiányt állapíthat meg. Az elmaradt közterhek mellett a „lebukott” vállalkozásnak az el?z? összeg felére rúgó adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresével felszorzott késedelmi pótlékot kell fizetnie. Az elévülési id? öt év, ezért a 2001 és az evára való áttérés közötti id?szakot vizsgálhatják az ellen?rök. A vagyongyarapodási vizsgálatra az els?k között azokat az adózókat választják ki, akik nagy összeg? házipénztárt és jelent?s mérték? adót vallottak be utána.
 
JÁRULÉK ?STERMEL?KT?L
 
Nem változik az adózás, viszont jöv?re társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük az ?stermel?knek. Azok mentesülnek a fizetés alól, akik, egyéb címen már amúgy is biztosítottak, vagy elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt. Csak az válik biztosítottá, akinek az eddigi szolgálati ideje és a nyugdíjig hátralév? ideje legalább 20 év. (Az eddigi szolgálati id? megállapítását kérni lehet a nyugdíjbiztosítótól.) F? szabályként a mez?gazdasági ?stermel? a minimálbér – most 62 500 forint – után fizet egészség- és nyugdíjbiztosítást 2007. els? napjától. Amelyik ?stermel?nek a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, annak csak a minimálbér fele után kell járulékot fizetnie. A törvényjavaslat megengedi, hogy az ?stermel? a rá vonatkozó összegnél több után fizessen járulékot, ha több szolgáltatásra tart igényt.
 
ÁTALAKULÓ APEH
 
Az APEH átalakul. A jelenlegi megyei igazgatóságok helyett három megyét felölel? regionális igazgatóságokat hoznak létre. Az APEHbe olvad jöv?re az összes illetékhivatal, valamint a Szerencsejátékfelügyelet. További változás, hogy jöv?re minden adatot és minden befizetést az adóhivatalnak kell címezni. Ez azt jelenti, hogy nem kell külön adatot szolgáltatni az Országos Nyugdíj–biztosítási F?igazgatóságnak. A magánnyugdíj-pénztári tagdíjat jöv?re szintén az APEH-nek kell utalni. Változást jelent, hogy a Vám- és Pénzügy?rség általános adócsalások ügyében is nyomozhat. A jogszabály sok más mellett a munkajelleg? adócsalásokat és a színlelt szerz?déseket nevesíti.
 
KEVESEBB KEDVEZMÉNY
 
Az új rendelkezés a gépjárm?adó emelésén túl jelent?sen sz?kíti a kapható kedvezményeket és mentességet. Az utóbbit például csak a súlyos mozgássérülteket szállító magánszemély tulajdonában álló gépkocsira lehet igényelni, ha annak teljesítménye nem haladja meg a 100 kilowattot. Megsz?nik a gépjárm?vek utáni 20-30-50 százalékos kedvezmény. Csökken a tehergépjárm?veknél és autóbuszoknál a környezetvédelmi kategóriák szerint érvényesíthet? kedvezmény aránya.

 





Árfolyamok

EUR: 325.41CHF: 294.06USD: 289.38
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12