Dollár vs euró

Önmaga alatt vágja a fát mind Amerika, mind Európa, ha hagyja, hogy értelmetlen globális, részben öncélú spekulációs harc színterévé váljanak a devizapiacok a dollár vagy az euró trónra ültetése céljából.

A Hold azé, aki megműveli?

A Hold státuszáról szóló alapvető jogforrás a „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződés.

Szárnyaló billiók az S&P 500 indexben

Márpedig manapság sokat ér a növekedés. Az extra alacsony kamatok világát éljük, ráadásul a koronavírus miatt jelentősen romlottak a növekedési kilátások, így különösen szeretik azokat a cégeket, akik még ilyen környezetben is bővülést tudnak produkálni.

Piaci logikák

2 éves csúcsra erősödött az euró a dollárral szemben. A befektetők valószínűleg az EU-USA növekedési kilátásokban az eddig árazotthoz képest az EU relatív javulását árazzák, például a nem nyugvó amerikai vírushelyzet miatt. De mivel a gyenge dollár javítja az amerikai vállalatok versenyképességét, az európaiakét meg rontja az erős euró, az amerikai részvényindexek Covid para utáni csúcson vannak, eközben az európaiak meg 1 hónapos mélyponton.

Tehát részvénypiaci értelmezésben a (kilátás)romlás jó, a javulás rossz, például azért is, mert romló kilátások=több stimulus, javuló kilátások=kevesebb stimulus.

Nagyon sarkítva: annál jobb itt, minél rosszabb.

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Piaci logikák appeared first on alapblog.

Olvasóink kérdezték – Betekintés a kulisszák mögé: Hold Részvény Alap

Az elmúlt időszakban megnövekedett érdeklődést tapasztaltunk a részvénybefektetések, azon belül is a részvényalapok iránt. A koronavírus okozta tőzsdei összeomlás, a részvénypiaci „leárazás” fokozta a kockázatvállaló befektetők étvágyát. Bár a piacok nagyot pattantak a mélypontjukról, azaz a „legjobb” és ritkán adódó vételei lehetőségeknek már vége, de fontosnak tartjuk, hogy meglévő régi és új, valamint leendő befektetőink bepillanthassanak a Hold Részvény Alap kulisszái mögé és megismerjék az alap „műhelytitkait”.

Mik az alap főbb stratégiai célkitűzései?

A Hold Részvény Alap, a Hold Alapkezelő részvényportfóliókezelő csapatának zászlóshajó részvényalapja. Az alap célja, hogy a szélesen értelmezett közép-kelet-európai részvénypiacokon (Lengyelország, Csehország, Magyarország, Románia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Törökország) és esetenként Nyugat-Európában befektetve, e piacok részvényindexének teljesítményét lényegesen meghaladó hozamot érjen el. Az alap részvényaránya 80 és 100 százalék között alakul, ami átlagosan 50 egyedileg, szigorú kritériumokkal kiválasztott részvényből adódik össze.

Miért pont a közép-kelet-európai részvénypiacokon fektetnek be?

Térségünk részvénypiacai számos ok miatt a kevésbé hatékony piacok közé tartoznak, aminek következtében gyakoribbak és mélyebbek a félreárazások azaz sűrűbben lehet „olcsó” részvényre bukkanni. A világ nagy, több milliárd dolláros befektetési alapjainak ez túl kicsi és túl illikvid „játszótér”. Mi ebből az „elhanyagolt” státuszból igyekszünk előnyt kovácsolni lokális szakértelemmel, értékfókuszú, aktív portfóliókezeléssel és mély fundamentális elemzésen alapuló befektetési döntésekkel.

Hogyan kovácsolható ez a helyzet magasabb hozammá a gyakorlatban?

A hangsúly az aktív portfóliómenedzsmenten, az egyedi részvénykiválasztás folyamatán van. Több száz vállalatot kísérünk figyelemmel. Közülük igyekszünk kiválasztani a leginkább alulértékelt, valós értéküknél jóval alacsonyabb piaci áron forgó vállalatokat, melyekkel az átlagosnál magasabb hozam érhető el. Ha ezek közül az egyik pont az OTP, akkor helye van az alapban, de ha az OTP-t túlárazottnak tartjuk, akkor szemrebbenés nélkül kihagyjuk a portfólióból. Akkor is, ha éppen jelentős befektetői imádat övezi és akkor is, ha az épp a BUX index legnagyobb tagja.

Hányan dolgoznak a Hold Részvény Alap „hozamán”?

Ez a stratégia rendkívül időigényes. Nemcsak a részvények kiválasztása, hanem azok nyomon követése és végül a kiszállás procedúrája is. Ezért az elmúlt két évtizedben fokozatosan építettük fel 13 fős portfóliókezelő és elemző csapatunkat, mely mára a legnagyobb, dedikáltan a közép-kelet-európai részvénypiacokra fókuszáló csapat Európában. Ráadásul az elmúlt években, nemcsak a létszám bővült, hanem a munkatársak tapasztalata is. Portfóliókezelőink 15-20 éve tagjai a csapatnak. Megélték a 2008/09-es világgazdasági válságot, mely tapasztalata kifejezetten segítségünkre van/volt a koronavírus okozta gazdasági és tőkepiaci válságban is.

Milyen eredményt ért el az alap az indulása óta?

A Hold Részvény Alap az elmúlt közel 20 évben átlagosan évi 12 százalékos hozamot „termelt” az ügyfeleinek, ami aktív stratégiájának köszönhetően pont duplája a referenciaindex teljesítményének. Az aktív portfóliókezlési stratégiánkkal sikerült évente 6 százalék többlethozamot termelni.

Forrás: https://hold.hu/havitajekoztato-HU0000702022-Reszveny.pdf

 

Térjünk kicsit vissza, az egyedi részvénykiválasztáshoz. Melyek azok a tipikus helyzetek, amikor megnyomják a vételi gombot és mi alapján döntenek ilyenkor?

Értékalapon vonzó célponttá, „olcsóvá” általában egy jelentős esést követően válhatnak a vállalatok, amit általában valamilyen nem várt nehézség idéz elő. Ez lehet makrogazdasági, iparági vagy épp vállalatspecifikus eredetű probléma, ami ráadásul az átlagos befektetői magatartással, a befektetői pszichével párosulva, végül gyakran az indokoltnál jóval nagyobb árfolyamesésben ölt testet. Lélektanilag nem könnyű ilyenkor befektetni, de mégis szeretünk a piaccal szembe menni, mert tudjuk, hogy hosszú távon ez kifizetődő.

Folyamatosan keressük és elemezzük az ilyen helyzeteket. A befektetési döntés meghozatala előtt azonban meg kell értenünk a vállalat működését, az iparág helyzetét a probléma természetét és definiálnunk kell, hogy az esést kiváltó tényező milyen eredetű, ciklikus, azaz átmeneti vagy strukturális, azaz permanens típusú. Amennyiben átmenetinek ítéljük meg a problémát, megvizsgáljuk, mennyit is ér szerintünk a vállalat részvénye normalizálódó helyzet esetén. Ha több tíz százalékos felértékelődési potenciált látunk, akkor már nagyon közel kerülünk a vételi gomb megnyomásához. Szükséges még azonban azt is megvizsgálni, mi történik, ha nincs igazunk, mennyit érhet a részvény, ha tévedünk és kedvezőtlen forgatókönyv mentén zajlanak tovább az események. Ez a kockázatkezelés fontos része. Ha azt találjuk, hogy utóbbi esetén limitált a veszteség, azaz az aktuális részvényárfolyam már egy nagyon rossz forgatókönyvet tükröz, miközben sokat kereshetünk, ha igazunk lesz akkor befektetünk.

Hogyan kezelik a kockázatot?

A kockázatkezelés elengedhetetlen része ez az értékelési „stressz teszt”. Ez most még fokozattabban igaz, amikor reális esély van arra, hogy a koronavírus okozta globális gazdasági leállásának következtében nagyon sok cég csődbe megy. Jelen helyzetben olyan társaságok részvényeit preferáljuk, melyek relatíve sokat estek, de tőkeerősek és ezért a válságot túlélve, a gazdaság talpra állasával a cash-flow termelésük helyre áll vagy akár még növekedhet is. A kockázatkezelés másik eleme a diverzifikáció. Azáltal, hogy közel 50 részvényt tart az alap az egyedi cégspecifikus kockázat mérsékelt.

A befektetési döntéseknél mennyire számít, hogy ki tulajdonolja a szóban forgó vállalatot?

Befektetési filozófiánk markáns eleme, hogy nagy hangsúlyt fektetünk az ösztönzőkre. A történelmi örökség következtében, régiónk részvénypiacain jelentős az állam által kontrollát részvények súlya. Az állam céljainak pedig igen gyakran áldozatul esik a részvényesi értékteremtés (hozam). Aktív portfóliókezelési stratégiánk lehetővé teszi, hogy az egyedi részvénykiválasztás útján alacsonyan tartsuk az államilag kontrollát befektetések súlyát és helyettük inkább az úgynevezett „owner-operated” társaságoknak szavazzunk bizalmat. Utóbbiak élén egy stabil és maghatározó tulajdonos áll, aki a személyes vagyonát „vásárra vive” csak és kizárólag a hosszú távú, értékfókuszú vállalatvezetésben érdekelt. Szívesen „ülünk egy hajóban” egy ilyen tulajdonossal, ha megbizonyosodtunk róla, hogy valóban jó döntéseket hozott a múltban és a vállalata értékalapon vonzó. Ez persze nem zárja ki azt sem, hogy egy többségi állami tulajdonban lévő részvénybe fektessünk, ha az már kellően sokat esett és nagy értékrombolást áraz.

Ha már az ösztönzőknél tartunk, függ-e a portfóliókezelők fizetése az alap teljesítményétől?

Mi magunk is hiszünk az az ösztönzők erejében. A Hold Alapkezelő is egy „owner-operated” vállalat. A menedzsment négy tagja birtokolja a részvények többségét. Közülük ketten: Móricz Dániel a befektetési igazgató és Cser Tamás vezető részvénystratéga oroszlánrészt vállal a befektetési döntésekben melyek sikere személyes vagyonukra is hatással van. Sőt rajtuk kívül a többi portfóliókezelő és elemző javadalmazása is erősen függ az elért hozamoktól. Egy elemző esetében például több jónak bizonyuló ötlet magasabb jutalmat jelent. Elmondhatjuk tehát, hogy egy hajóban ülünk az ügyfeleinkkel, az ösztönzési rendszer érdekazonosságot biztosít köztünk és az Alap befektetői közt.

20 év az 20 év, de mégis bizonytalan a jövő. Miért lehet a sikeres e stratégia a következő 10 ében is?

Tény, hogy az értékes múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőre nézve, ugyanakkor fontos látni, hogy az elért eredményekhez hozzájáruló tényezők a jövőben is adottak maradnak. Régiónk részvénypiacának hatékonysága nem javul, mi pedig kellően ösztönözve, változatlan összetételű, sőt évről évre tapasztaltabb portfóliókezelő és elemző csapattal, valamint időtálló és változatlan értékfókuszú befektetési stratégiával igyekszünk minél magasabb hozamot elérni.

Továbbá múltbeli sikeres teljesítményünk kellően hosszú időt ölel fel ahhoz, hogy annak hátterében ne egy-egy piaci esemény szerencsésre sikerült meglovaglása álljon, sokkal inkább valószínűsíthető, hogy a megfelelő befektetési folyamatunk és szemléletünk eredménye.

A Hold Részvény Alapról bővebben itt tájékozódhat:

https://hold.hu/#!/alap/hold-reszveny-befektetesi-alap

The post Olvasóink kérdezték – Betekintés a kulisszák mögé: Hold Részvény Alap appeared first on alapblog.

Minden buborék!

Kedves Olvasóink, Hallgatóink!

A Hold After Hours-ban podcast, azaz csak audio formátumban tárgyaljuk meg azokat az eseményeket, amelyeket a piacon, gazdaságban, politikában, vagy akár a mindennapi életünk során láttunk, hallottunk, vagy olvastunk. Megpróbálkozunk a szokásosnál könnyedebb hangvétellel és szórakoztatóbb tartalommal előállni, reméljük, örömmel fogadják!

Az előző adásainkat itt találják.

Balásy Zsolt elemző és Szabó Balázs portfóliókezelő, a kép csak illusztráció, valójában otthon ülünk



2020.08.01-ÉN A KÖVETKEZŐKRŐL BESZÉLGETTÜNK:

0:35          Iskolai zuhanyhiradó
2:40          Balázséknál pörög a kutyaipar
5:48          Pusztító GDP adatok
8:48          Miért nem nyer Trump?
11:35         Most igazuk lesz a jósoknak?
13:50        Mit hoz Biden?
18:20        Konstans arany emelkedés?
22:58        Minden buborék – Oldtimerek
24:40        Üres csekk eladó!
26:20        Facebook, Amazon, Apple eredmények
31:20         Politikusok a FAANG ellen
37:40         Infláció a FANG ellen
38:45         VW, Daimler, Wizzair a karanténban
43:35        Jelez a taxisofőr index
46:25        Minden nap relatív szegényebbek leszünk
48:45        Hogy van Dave Portnoy?
50:25        A kapitalizmus vége
51:15         Kárpótlás-e az EU pénz?
54:30       A külföldi tulajdonos egy előnye
58:35       A klímarettegés visszatér!
1:00:15    A hazai csapat előnye
1:04:10    A fizetett BLSZ 2-es labdarúgó!
1:05:25    Milyen hosszú legyen egy podcast?
1:06:35    El van-e Zsolt nyomva?


A Hold After Hours podcast-eket megtalálhatja a SpotifyYouTubeApple, Google, Stitcher, PodcastRepublic, TuneIn kínálatában, vagy Soundcloud-on illetve vegye fel műsortárába az RSS-Feeden keresztül.


A BESZÉLGETÉS SORÁN EZEKET A CIKKEKET ÉS ÁBRÁKAT HASZNÁLTUK FEL, EMLÍTETTÜK MEG:

A pusztító GDP adatok
Miért nem nyer Trump?
Miért van igazuk az előrejelzőknek?
Tombol az aranyláz a BÁV-nál
Oldtimer buborék
Üres csekk eladó
FANG a Kongresszusban
TikTok betiltása
A Tencent a nagyobb
A taxisofőr index
A 27-szerező Kodak
Dave Portnoy lemarad a Kodakról
A kapitalizmus vége
Klímarettegés visszatér
A hazai csapat előnye
Messi nevet ad

Petcare index

 

 

Arany

 

Arany és reálkamat

 

Amazon

 

 

Bitcoin

 

Éter

 

Kodak

 

Read more

A Microsoft megvenné a TikTokot

A Microsoft megvenné a TikTok-ot, illetve annak amerikai üzletágát, ami ár akár 50 milliárd dollár lehet. Eközben Trump azzal fenyeget, hogy az egész kínai kémcuccot kitiltja a az országból. Egyrészt jó ártárgyalási pozíció, ha az elnök így besegít, másrészt hirtelen milyen jó is a szabad világnak, hogy vannak az irdatlan tőkeerejű amerikai tech gigászok (a Microsoft piaci értéke 1500! mrd dollár). Harmadrészt miféle egetverő aránytalanság, hogy a kínai piacról az amerikai tech cégek eközben ki vannak tiltva, de őket a kínaiak simán betámadhatják otthon?

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post A Microsoft megvenné a TikTokot appeared first on alapblog.

A kapitalizmus vége

A fenti ábra egy ábrázolása a moral hazard és a zombivállalatok éltetése jelenségnek. Ahogy jönnek le a kamatok, azaz vásárolnak kötvényeket a jegybankok, úgy lesz egyre könnyebb minden vállalatnak túlélni. A piac egyik alapvető működési eleme, az, hogy a gyenge vállalatok elhullanak kikerül a képből, ezáltal a hatékony szabadpiaci kapitalizmus már nem hatékony, nem szabadpiaci és talán nem is kapitalizmus. A legfeltűnőbb, hogy míg korábbi összeroppanásoknál (1991, 2001, 2009) milyen kiugró volt a csődhullám, most ez teljesen elmaradt. Vannak ennek előnyei (politikusok számára egészen biztosan), de hátrányai is.

The post A kapitalizmus vége appeared first on alapblog.

Túl nagy amerikai tech vállalatok

Big Tech a Kongresszus előtt: jobbról-balról nyomás alatt, hogy túl nagyok és fel kéne darabolni őket.

Pedig.

  1. Fogyasztók milliárdjai élvezik az olcsó szolgáltatást, amit nyújtanak.
  2. A szétszabdalásuk a kínai diktatúra malmára hajtaná a vizet, hiszen a kínai, államilag szponzorált, nem szorongatott versenytársak ott lihegnek a nyakukban a globális versenyben, lásd TikTok vs. Facebook kirobbant harca a felhasználókért, és úgy, hogy közben Kínában a nagy amcsi cégek tiltva vannak. Hol itt a tisztességes verseny? És monopólium szóba se jön.
  3. A diktatúrákban a sajtószabadság utolsó mentsvára a könnyen hozzáférhető szociális média. Már ahol, Erdogan most hozott korlátozó törvényt. Vagy magyar helyzet, ahol az autokrata rezsim által szétvert legolvasottabb online média maradéka egy sebtiben összeütött Facebook oldalon keresztül tud egyáltalán még kommunikálni.

“The American giants also operate in a global economy with emerging competitors, especially from China. Breaking up U.S. tech companies would be a gift to ByteDance, Alibaba, Baidu and Tencent, among others. ”

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Túl nagy amerikai tech vállalatok appeared first on alapblog.

Új rekord árfolyam

Bár a világ tőzsdéi általában még csak az idei veszteségek ledolgozásával vannak elfoglalva, megjelent ismét néhány olyan befektetési eszköz is, amelynek árfolyama rekordot döntött. A gazdasági sajtó számára különösen vonzó szó a sportsikerekkel összecsengő „rekord”. Az valami olyan, ami még sosem volt. Fantasztikus. Csúcs. Hosszú Katinka megfelelője a pénzügyi eszközök terén.

Csakhogy nagyon nem mindegy, milyen termékről van szó. Íme a saját kis táblázatom arról, hogy ha egy dologról azt hallom, „megdöntötte 5 évvel ezelőtti rekordját”, akkor az menő avagy ciki-e:

Forint ciki
Komoly osztalékot fizető részvény menő
Nemesfém ciki
Kriptovaluta ciki
Hosszú Katinka menő
Osztalékot nem fizető részvény ciki
Bérletidíj bevételt fialó ingatlan menő
Hasznot nem hozó ingatlan ciki

A forint esetében azt hiszem egyértelmű, hogy miért „ciki”, hiszen a rekordokat a gyengülése irányába állítja be, és így fantasztikus, sosem látott értéktelenséggel jutalmaz meg minket pár évente. Védelmére szóljon, hogy kapunk érte kamatot. És itt át is térhetünk a táblázat többi sorára. Ha ugyanis egy eszköz nem biztosít számunkra rendszeres jövedelmet, és közben az értékét valamely inflálódó, tehát lassan értékét vesztő pénzben (EUR, HUF, USD?) mérjük, akkor öt évvel később ugyanannyit érnie igenis ciki. Az azt jelenti, hogy vacak fél évtizeden van túl. És az öt évvel ezelőtti vásárlói most ugyan végre pénzüknél vannak, de ha inflációval is számolunk, akkor bizony a vagyonuk értékvesztésen esett át jó sokáig. Olyan, mint amikor a nagyi félretett, rendszerváltáskori nyugdíját (1000 Ft) megtaláljuk a befőttek alatt. „Oké, hogy ugyanannyit ér, de tudjuk, hogy nem ér ugyanannyit”.

Szóval, ha majd a Magyar Telekom részvény dönt valamilyen időszaki rekordot (azok után, hogy az elmúlt fél évtizedben mindig tisztes osztalékot is fizetett), akkor természetesen adózzunk elismeréssel a vállalatnak. De amikor azt olvassuk, hogy az arany elérte 9 évvel ezelőtti árfolyamát, vagy majd egyszer a Bitcoin újra 20.000 dollár lesz, akkor gondoljunk inkább mély együttérzéssel azokra, akik ezt az időszakot végigülték ebben a befektetésben. Megjegyzem, az államkötvényeink a kamatuk által minden nap rekordot döntenek. Tehát, ha okot keresünk az ünneplésre, azt bármikor találhatunk. Számos részvényünket pedig olyan alacsony árfolyamon vettük idén, hogy nem kell történelmi csúcsokra kerülniük ahhoz, hogy legyen bőven ok vigadni.

The post Új rekord árfolyam appeared first on alapblog.