Elhúzódó olajháborúra számít az Aegon Alapkezelő szakértője

 

 

Az orosz és a szaúdi állami olajvállalatok visszavennék az irányítást a globális energia piacokon. Stratégiai érdek lehet az amerikai olajcégek ellehetetlenítése, ami 30 dollár alatti világpiaci árat vetít előre.

A hordónkénti (158 liter) 20-30 dollár közti sávban maradhat az év hátralévő részében az nyersolaj világpiaci ára Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő vezető termék specialistája szerint. A “fekete arany” az év eleje óta 60 százalékkal lett olcsóbb, a januári 60 dollárt meghaladó ár március végén 20 dollár alá esett. Ezért azonban csak részben okolható a koronavírus járvány, illetve a következtében fellépő gyors és nagyarányú gazdasági visszaesés. A drasztikus kereslet csökkenés hatását ugyanis felerősítette a márciusban megindult “olajháború”, amelyet Oroszország indított az amerikai palaolaj kitermelők kiszorítására. 

 

A világ legnagyobb olajexportőrei közé tartozó Szaúd-Arábia és Oroszország üzleti érdekeit már másfél-két évek óta sérti a tőlük való amerikai energia-függetlenség. Míg ugyanis korábban a világ olajtermelésének 40 százalékát adó OPEC olajkartell döntötte el, egy ideje a második legnagyobb exportőrnek számító Oroszországgal karöltve, az utóbbi másfél évben az USA – a magas szervesanyag-tartalommal rendelkező kőzetekből, egy speciális eljárással előállított palaolajnak köszönhetően – önellátóvá, és a mérleg nyelvévé vált. Ha Szaúd Arábia, vagy Oroszország magasabb bevételt szeretne, egyetlen lehetőség a kitermelés csökkentése, amely a kínálat szűkítésével azonnali áremelkedést okoz. 

 

Ugyanakkor a magasabb olajár éppen a konkurens, amerikai palaolaj-kitermelők malmára hajtja a vizet.  A palaolaj kitermelése hordónként átlagosan 40-90 dollár közt van. Miután az OPEC márciusi ülése után Moszkva nem csatlakozott a kitermelés csökkentéséhez, a nyersanyag ára mélyrepülésbe kezdett. Az amerikai olajkitermelők pedig – miután a termelés leállításának, és az olaj tárolásának is jelentős költségei vannak – komoly veszteségeket szenvedtek el. Ráadásul az USA-ban mintegy 10 millióan dolgoznak az olajiparban (ez több, mint 5 százaléka a munkaképes korú lakosságnak) így az olajár manipulálása Oroszország kezében komoly fegyver lehet – hívja fel a figyelmet Kardos Zsolt.

 

Elhúzódó olajháborúra számít az Aegon Alapkezelő szakértője

 

 

Az orosz és a szaúdi állami olajvállalatok visszavennék az irányítást a globális energia piacokon. Stratégiai érdek lehet az amerikai olajcégek ellehetetlenítése, ami 30 dollár alatti világpiaci árat vetít előre.

A hordónkénti (158 liter) 20-30 dollár közti sávban maradhat az év hátralévő részében az nyersolaj világpiaci ára Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő vezető termék specialistája szerint. A “fekete arany” az év eleje óta 60 százalékkal lett olcsóbb, a januári 60 dollárt meghaladó ár március végén 20 dollár alá esett. Ezért azonban csak részben okolható a koronavírus járvány, illetve a következtében fellépő gyors és nagyarányú gazdasági visszaesés. A drasztikus kereslet csökkenés hatását ugyanis felerősítette a márciusban megindult “olajháború”, amelyet Oroszország indított az amerikai palaolaj kitermelők kiszorítására. 

 

A világ legnagyobb olajexportőrei közé tartozó Szaúd-Arábia és Oroszország üzleti érdekeit már másfél-két évek óta sérti a tőlük való amerikai energia-függetlenség. Míg ugyanis korábban a világ olajtermelésének 40 százalékát adó OPEC olajkartell döntötte el, egy ideje a második legnagyobb exportőrnek számító Oroszországgal karöltve, az utóbbi másfél évben az USA – a magas szervesanyag-tartalommal rendelkező kőzetekből, egy speciális eljárással előállított palaolajnak köszönhetően – önellátóvá, és a mérleg nyelvévé vált. Ha Szaúd Arábia, vagy Oroszország magasabb bevételt szeretne, egyetlen lehetőség a kitermelés csökkentése, amely a kínálat szűkítésével azonnali áremelkedést okoz. 

 

Ugyanakkor a magasabb olajár éppen a konkurens, amerikai palaolaj-kitermelők malmára hajtja a vizet.  A palaolaj kitermelése hordónként átlagosan 40-90 dollár közt van. Miután az OPEC márciusi ülése után Moszkva nem csatlakozott a kitermelés csökkentéséhez, a nyersanyag ára mélyrepülésbe kezdett. Az amerikai olajkitermelők pedig – miután a termelés leállításának, és az olaj tárolásának is jelentős költségei vannak – komoly veszteségeket szenvedtek el. Ráadásul az USA-ban mintegy 10 millióan dolgoznak az olajiparban (ez több, mint 5 százaléka a munkaképes korú lakosságnak) így az olajár manipulálása Oroszország kezében komoly fegyver lehet – hívja fel a figyelmet Kardos Zsolt.

 

Gyurcsány napi egymillió forintot keres

88 képviselő rendelkezik a parlamenti munkája mellett más bevétellel is, az mfor.hu a vagyonnyilatkozatok alapján számította ki, hogy havi 22 munkanappal számolva melyikük keres egy nap alatt a legtöbbet.

A listát Gyurcsány Ferenc (DK) vezeti napi 992 ezer forintos jövedelemmel. Rogán Antal (Fidesz) a második 882 508 forinttal. Dobogós még Bajkai István (Fidesz), napi 362 ezerrel. A negyedik Seszták Miklós 357 693 forinttal. Süli János, a paksi bővítésért felelős miniszter fért még be még az első ötbe, napi 272 259 forintos jövedelemmel.

Magyar beavatkozást érzékelnek

A románok többsége úgy értékeli, hogy Magyarország elfogadhatatlan mértékben beavatkozik Románia belügyeibe, és azon ügyködik, hogy „így vagy úgy” ellenőrzése alá vonja Erdélyt – egyebek között ez derült ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.

Az első állítással a megkérdezettek 58,2, míg a másodikkal 62,6 százaléka értett egyet. Azzal, hogy „Oroszország jelentette és jelenti a legfőbb fenyegetést Románia biztonságára”, 64,4 százaléka értett egyet, 61,2 százalék pedig nem gondolja, hogy Magyarország barátja lenne Romániának.  

Alaposan megdrágult a burgonya

Folyamatos a magyar burgonyatermesztés visszaesése: amíg a hatvanas években évi 2-3 millió tonna is megtermett, tavaly 8046 hektárról 192,7 ezer tonnát szedtek fel. 

A hazai termés általában január végéig, február közepéig tart ki a tárolókapacitás hiánya és a gyengébb minőség miatt, s mostanra gyakorlatilag el is fogyott, az árak így a magasba szöktek. A Budapesti Nagybani Piacon kilónként 140 forint volt a bruttó termelői átlagár, míg egy éve csak 80 forintot kellett fizetni érte. A kiskereskedelemben a mosott, csomagolt burgonya 300 forint körüli áron kapható.

Havazás, hófúvás, mínusz 15 fok

Csütörtök este havazás kezdődött a Dunántúlon, majd egyre nyugatabbra tolódott. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint ma országszerte 3 centi friss hó várható.

Éjjel és péntek napközben számottevő hóesés nem valószínű, majd péntek késő estétől az ország északnyugati részében folytatódik a havazás.

Éjszaka megerősödik, a Dunántúl nyugati felében és északkeleten helyenként viharossá, 60 km/órássá fokozódhat az északi, északkeleti szél.

Az Észak-Alföldön, Borsod és Heves megyében hófúvás is kialakulhat.

Új terminállal bővül a Liszt Ferenc repülőtér

Az utóbbi évek növekedésére alapozva a Budapest Airport hosszútávú repülőtér-fejlesztési tervei 225 milliárd forintos (700 millió eurós) beruházási összeggel számolnak.

Az összeget a repülőtér-üzemeltető a következő években infrastrukturális fejlesztésekre, többek között egy új terminálépület megvalósítására kívánja fordítani.

Az elmúlt években meredeken emelkedett az utasforgalom a Liszt Ferenc repülőtéren.

2018-ban összesen 14,86 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Repülőtéren, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, 2017-ben pedig még ennél is jobban, 14,5 százalékkal nőtt az utasforgalom.