Befektetési tipp: nem mind arany, ami fénylik

Több mint 25 százalékot nőtt a palládium árfolyama tavaly, s ez év elejétől a legdrágább nemesfém. Több hazai cégnél kapható, de a brókercégeknél is spekulálhatunk az árfolyamára.

A platinafélék közé tartozó „fehér fém” árfolyama 2016 elején lódult meg. Akkor unciája (1 uncia = 31,1035 gramm) még kevesebb mint 500 dollárba került. Közben például ugyanennyi aranyért több mint kétszer annyit, 1100 dollárt kellett leszurkolni. Mára viszont megfordult a helyzet: míg május elején az aranyhoz 1270 dollár környékén lehetett hozzájutni, addig a palládium unciája 1360 dollárt ért.

Ritkább az aranynál is

De mi okozta a palládium ekkora mértékű drágulását? Először is tudni kell, hogy kereken 15-ször kevesebbet termelnek ki a „fehér fémből”, mint aranyból. (Az előbbiből évente átlag 200 tonnát, aranyból közel 3 ezret).

Azért hoznak felszínre viszonylag keveset a palládiumból, mert általában egyéb kibányászott fémek – mint a platina és a ródium – mellékterméke. Így önmagában ritkán kerül sor a kitermelésére.

Árfolyam-katalizátor

A kínálat szűkösségénél is fontosabb árfelhajtó erő a palládium felhasználása. A fehér fémet hagyományosan ékszerekbe, elektronikai készülékekbe, vegyipari és fogászati applikációkba építik be. Ám ennél lényegesebb, hogy az autóipar is igényt tart rá. Méghozzá azért, mert viszonylag semleges anyag, magas az olvadáspontja – ez alkalmassá teszi, hogy ipari eszközökbe és járművek katalizátoraiba építsék be. Hosszú éveken át az autógyártók inkább platinát használtak, annak dacára, hogy az jóval drágább volt a palládiumnál. Ugyanis jobbak voltak a tulajdonságai: magas hőmérsékleten is megőrizte az állagát. 

Csakhogy az utóbbi egy évtizedben olyan technológiát fejlesztettek ki, aminek eredményeként a palládium használatával is közel azonos eredményt lehet elérni. S mivel a palládium jóval olcsóbb volt a platinánál, a járműgyártók kezdtek áttérni a használatára. Megnövekedett keresletük hatására indult fölfelé a palládium árfolyama.

TOVÁBBI RÉSZLETEKET A HASZON MAGAZIN LEGFRISSEBB SZÁMÁBAN OLVASHAT!

 

Csányi Sándor lánya befektető lett

 Startupot indít Csányi Gabriella és Constantinos Los, termékük, a Like Locals nevű applikáció ingyenes városi sétaútvonalakat kínál majd a várost ismerő helyiektől.

A tulajdonosok nagyjából 200 ezer eurót (mintegy 64 millió forintot) fektettek az app egy éve tartó fejlesztésébe, a London School of Economicson tanuló magyar nő részében apja, az OTP-csoport révén az egyik leggazdagabb magyar, Csányi Sándor is segített.

Estek a magánnyugdíj pénztárak

Az MNB frissen publikált adatai szerint közel 2 százalékos nettó hozamveszteséget szenvedtek el az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly. A legnagyobb bukót a listán az OTP dinamikus portfóliója tudhatja magáénak közel mínusz 7 százalékkal, míg a legjobb hozamot tavaly a Voláncsalád Nyugdíjpénztár érte el közel 2 százalékkal.

A magánnyugdíj-pénztári portfóliók is többségükben mínuszban zárták az évet, ezek között a Budapest, az MKB és a Szövetség egy-egy portfóliója volt kivétel. A visszaesés elsősorban a nemzetközi tőkepiacokon megfigyelhető növekvő volatilitásnak az eredménye, de szerepet játszott benne a hazai tőkepiac megtorpanása, illetve a kötvény leértékelődés is.

Jó üzlet a termőföld

Tavaly egy hektár termőföld országos átlagára 1,437 millió forint volt, 12 százalékkal nőtt a 2017-es átlagárhoz képest.

Az Agrotax iránytű szerint az ország legdrágább területei ismét a Budapest közigazgatásához tartozó földek voltak, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára. A régiók közül a legmagasabb átlagár, hektáronként 1,757 millió forinttal a Dél-Alföldön alakult ki, a legolcsóbb régió Észak-Magyarország volt, ahol a vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek.