Kap pénzek csak 2023-ban?

Az agrárminiszter pesszimista becslése szerint legkorábban 2023-ban lesznek újra pályázati források az uniós Közös Agrárpolitika 2020-27-es kiírásiból. Addig azonban nem áll meg az élet, uniós alaptámogatások természetesen addig is lesznek és nemzeti programok is indulnak. Előre kell menekülni és beruházásokat indítani pályázatok nélkül is.

Dr. Nagy István agrárminiszter tartotta a megnyitó előadást a magazinunk agrárfinanszírozásról rendezett konferenciáján. Egy nappal az esemény előtt még Brüsszelben tárgyalt, így egészen friss információi voltak a KAP új ciklusának állásáról. Pesszimista, vagy inkább realista becslése szerint a legkorábban 2023-ban érkezhetnek az első pénzek a gazdákhoz. Ez legalább kettő, de inkább 3 szűk esztendő. Ha így gondolunk rá. De nem kell feltétlenül így terveznünk, ezt hangsúlyozza a tárca is, mert muszáj előre menekülni.

„Ahhoz, hogy Magyarország beérje az EU legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező tagországait, elengedhetetlen az agrárágazat tudás- és technológiaalapú modernizálása és az azt elősegítő beruházások folytatása, valamint a szakképzés, kutatás és szaktanácsadás fejlesztése – vélekedett a miniszter. Közölte: az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 8,3 százalék volt, és az agrárgazdaság közel 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 5,6 milliárd euró kereskedelmi többletéhez 2018-ban. Cél, hogy az EU-13 tagállamok között továbbra is megőrizze előkelő helyét az ország a mezőgazdasági termelés növekedésében, és tovább erősítse a V4 országok együttműködését.”

Finanszírozás pályázatok nélkül

Az tehát egyértelműen kiderült, hogy az uniós pályázati pénzekből jóval kevesebb lesz a következő években. De éppen ezért szervezte magazinunk ezt a konferenciát, hogy kiderüljön, milyen egyéb lehetőségeik vannak az agrárium szereplőinek. Rögtön a megnyitó után Magyary Péter, a KITE Zrt. finanszírozási igazgatója előadása következett, hiszen a legnagyobb magyar agrárcégnek saját finanszírozási programja van, mely már 170 milliárd forint értékű gépfinanszírozást biztosított. Azaz nem kezdők. 2019-ban várhatóan 28 milliárd forint értékű gépfinanszírozási forgalom lesz, ami a magyar mezőgazdasági gépfinanszírozási piac 25%-a. Az igazgató arról is beszélt, miért választotta már 3 ezer partner őket. Előnyük többek között az egyablakos kiszolgálás, azaz a gépvásárlás és finanszírozás egy kézből történik, önerőt is teremtenek, ha elegendő készpénz nem áll rendelkezésre, lehetséges használtgép-beszámítással vagy terménnyel is.

Ahogyan áprilisi konferenciánkon, most is parázs vita folyt a pénzügyi kerekasztalon, melynek résztvevői Andorka Miklós, a MAPI stratégiai igazgatója; Antal Áron, a Takarékbank Agrár Üzletág senior elemzője; Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője; Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója valamint Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője voltak.

Azt is mondhatnánk, hogy a finanszírozók egy kényelmes időszaka következhet, hiszen ha nincs pályázat, a bankokhoz kell fordulnia annak, akinek egy beruházáshoz nincs elegendő tőkéje. De nem feltétlenül így fogalmaztak, sőt kiemelték, hogy ez nem így van. A pályázatokra szükség van, de ezt a „szünetet” már többször túlélték a gazdák. Érdekes, hogy míg a banki oldal azt tapasztalja, hogy a generációváltás nem fog akkora problémát jelenteni, mint amekkorára manapság felfújják, Krisán László egészen mást tapasztal. Szerinte a kkv szektornak igenis fájni fog.

Abban viszont mindenki egyetértett, hogy ma nincs olyan hazai cég, akinek hitelkérelmét azért utasítanák el, mert „nincs jövőképe”, azaz generációváltással kapcsolatos problémák miatt nem utasítanak el forrást. Simon Attila sokkal nagyobb problémának tartja például, hogy a fiatal, huszonéves gazdák nem találnak párt maguknak. Fórián Zoltán azt is kiemelte, hogy szerinte sokat változott a gazdák és a bankok kapcsolata, méghozzá pozitív irányba. Mernek kérdezni, mernek fordulni a finanszírozókhoz.

Mercosur, nagyüzemek, pestis

Éder Tamás, a NAK alelnöke a Mercosur megállapodásról beszélt, mely két évtizedes tárgyalási folyamatot követően született meg. Ennek kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztja az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek aggodalmát, de Éder Tamás szerint nem kell annyira megijedni ettől a paktumtól, bár furcsa, hogy a mezőgazdaság szereplőit gyakorlatilag „meg sem kérdezték”. Kicsit vitatkozott ezzel Claessens Peter, a Claessens cégcsoport ügyvezetője, aki az állattartó nagyüzemek jövőjéről beszélt és kiemelte, hogy bizony ő azért tart a megállapodástól, a sertéspestis, a túlszabályozott élelmiszeripar mellett a Mercosur is tényező. Egy látványos ábrán szemléltette, hogy milyen ellentétes folyamat zajlik a világban. Miközben 2050-re 56 százalékkal több élelmiszerre lesz szüksége a világnak, a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a teljes népességhez képest az elmúlt száz évben 60-ról 20 százalékra zuhant vissza. Az ügyvezető reagált a következő évek pályázati megtorpanására, és hangsúlyozta, hogy a fejlesztések nem támogatáshoz vannak kötve. Sőt ez egy lehetőség is, hiszen a saját tőke (akár banki hitellel kombinálva) gyorsítja a fejlesztés ütemét, lehetőséget ad kompromisszumok nélküli beruházásokra.

Nem hagyhattuk ki a konferencia programjából a sertéspestist sem. A kerekasztal résztvevői, Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója; Dr. Gombos Zoltán, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának vezetője és Kövesdi József, a SENIT Kft. ügyvezetője egyetértettek abban, hogy már krízis van, és a legtöbbet most furcsa módon az állattartók tehetnek. Betartva a szabályokat, előírásokat. „Most nem annak van ideje, hogy bárkinek mutogassuk a jószágot, inkább ne engedjünk senkit a közelükbe!”

A cég, amivel a nagyi elküldheti a lekvárt az unokájának

Nem kell megijedni, ha egy vállalkozás indulása nem a tervek szerint alakul. Az a lényeg, ami a folytatásban történik. A csomagautomatákat működtető Foxpost története ezt bizonyítja.

„Csomagod érkezett a Lurdy Foxpost terminálba, amit 2019.10.19. 09.45-ig vehetsz át.” Ez áll a friss sms-ben. Plusz a 9 számjegyű kód és egy telefonszám. A szekrénysorra hasonlító csomagautomatát gyorsan meglelem az üzletházban. Az érintőképernyős felület jól áttekinthető, beütöm a kódot, kiadom az „ajtónyitás” utasítást, és máris kattan a zár, nyílik az egyik rekesz, benne a nekem szánt küldeménnyel. Közben befut a Foxpost ügyvezető igazgatója, Bengyel Ádám, és elmondja, hogy országszerte további 106 ilyen automatája van a cégnek. Azt már az irodában árulja el, hogy az indulás nem volt olyan zökkenőmentes, mint most a pakk átvétele.
„Nagyon okosnak hittük magunkat, úgy gondoltuk, fél év alatt megszerezzük az induláshoz szükséges 5 millió eurót, hiszen rengeteg a befektetésre váró pénz. Abban bíztunk, hogy ha van egy jó ötletünk, egy megfelelően összerakott, működőképes üzleti tervünk – és hozzá egy rátermett menedzsmentünk –, akkor nem kell pénzünk is legyen, a befektetők bevonása már simán megy. De tévedtünk” – idézi fel a kezdeteket Bengyel Ádám.

Így működik a csomagautomata
A szolgáltatást interneten bármilyen eszközről (PC, tablet, mobil) és az automatánál is meg lehet rendelni. Az ügyfél kiválasztja a megfelelő csomagméretet, ami mellett a szolgáltatás ára is szerepel, s megjelöli, melyik automatába kéri a kézbesítést, de házhoz szállítást is rendelhet. Az adatmezők kitöltése után (az összeg megadásával utánvétre is van mód) kap egy 9 számjegyű feladási kódot.
Ezután az automata kezelőfelületén bepötyögi a kódot, bankkártyával fizet a szállításért, majd elhelyezi a csomagot (tömeges csomagfeladásra is van lehetőség) az automatikusan nyíló rekeszben. Az automatákat a forgalom által meghatározott rendben ürítik ki, ezt követően gyűjtik be, osztják el és szállítják ki a küldeményeket. A rendszer pedig értesíti a címzettet a csomag érkezéséről. Az automaták mellett logisztikai központ, a szállításhoz szükséges járműflotta és a megrendeléseket kezelő, a számlázást végző szoftver teszi teljessé a rendszert. Ha az ügyfél nem kér házhoz szállítást, a címzett nem is találkozik emberrel a folyamatban.

Az ötlettől az indulásig
Bengyel Ádám két társával, Lányfalvi Péterrel és Domak Róberttel vágott bele a vállalkozásba. „Az ötlet Petié volt, aki Robihoz hasonlóan akkoriban Észtországban élt és dolgozott. Volt már néhány próbálkozása, de azért kereste meg Robit – aki akkor már sikeres vállalkozó volt –, hogy tőkét kérjen tőle már jól működő észt csomagautomatás vállalkozás magyarországi beindításához” – meséli Ádám. Ő akkor Belgiumban, a DHL-nél dolgozott folyamatfejlesztési és minőségbiztosítási területen, vezető beosztásban.
„Kellett a csapatba egy szakértő, azt gondolták rólam a többiek, hogy értek a területhez” – mondja mosolyogva. A három alapító 2012 nyarán, egy észtországi találkozón döntötte el, hogy a licensz megszerzésével belevág a vállalkozásba. Nagyban gondolkodtak, de a pénzt külső forrásból remélték megszerezni. Elszámították magukat: 15 tőkealappal több mint 40 tárgyalási kört pörgettek le, sikertelenül. Végül a Jeremie-programban – az Invescom segítségével – két kockázatitőke-alapkezelő, a Finext és a Perion úgy döntött, beszáll a vállalkozásba. Az alapítók már a célegyenesben érezték magukat, ám a szerződés megkötése újabb 7 hónapba telt.

Ha kíváncsi mi történt a céggel ezután, keresse a sikersztorit a novemberi Haszon magazinban!

Magyar cégek menni Amerika

Magyar vállalkozások amerikai piacra lépését segítő központ nyílt Washingtonban szerdán. Szálláslehetőséget, logisztikai ellátást nyújt és gazdasági szakemberek gyakorlati segítségét kínálja az amerikai piacra belépni szándékozó magyar startupoknak és általában vállalkozóknak.

A centrum a washingtoni magyar nagykövetség épületkomplexumának egyik létesítményében nyílt meg. A központot a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) együttműködésével hívták életre.

A jelentkezők kiválogatása nemsokára megkezdődik, s mint Joó István közölte, az első vállalkozók várhatóan már az ősszel megérkeznek Washingtonba.

„A magyar cégeket szeretnénk elvinni a célig, hogy az amerikai álom többé ne csupán álom legyen” – fogalmazott az államtitkár.

Magyar csúcsvezető elismerése

A Shell kereskedelmi üzletágát irányító Kapitány István érdemelte ki az év európai iparági vezetője elismerést. A kitüntetést június 6-án veszi át.

A magyar csúcsvezető több mint három évtizede dolgozik a holland világcégnél, Dél-Afrikától az Egyesült Államokig különböző posztokat töltött be. Globális alelnökként 80 országban 43 ezer töltőállomáson félmillió Shell-munkatárs tartozik az irányítása alá. Vezetésével a vállalat bővítette benzinkútjainak hálózatát, újragondolta élelmiszer- és kényelmi szolgáltatásainak kínálatát, igazodva a megváltozott vásárlói igényekhez, hiszen manapság háromból két vásárló már nemcsak üzemanyagért tér be a benzinkútra.

Csökkenő optimizmus a kockázati tőkéseknél

A politikai és gazdasági bizonytalanság miatt csökken az európai kockázati tőkebefektetők piaci optimizmusa. Gazdasági visszaesés, geopolitikai helyzet, kereskedelmi háborúk és a Brexit állnak a félelmek hátterében.

A kockázati tőke piac szerény várakozásokkal tekint  2019-re, az elmúlt évek optimizmusa múlni látszik. Hosszú idő óta először, a szakértők csaknem fele (48%) csökkenést vár a magántőke bevonásos fúziók és felvásárlások (M&A) számában, míg csupán harmaduk (31%) látja úgy, hogy folytatódni fog a növekedés.

A geopolitikai kockázatokkal kapcsolatos aggályok és a gazdasági bizonytalanság a legfőbb okai a pesszimista fordulatnak, állítja a Roland Berger legújabb „European Private Equity Outlook 2019” jelentése, amely évente méri fel az európai kockázati tőkepiaci szereplők véleményét.

Szerintük egyértelmű előjelei vannak egy lehetséges gazdasági visszaesésnek Európában, és a geopolitikai helyzet is tompítja a piaci várakozásokat, főleg a kereskedelmi háborúk és a Brexit-tárgyalások körüli bizonytalanság miatt.

Mindezek mellett, jelentős regionális különbségek is tapasztalhatók: Spanyolországban, Portugáliában, Skandináviában, valamint a Németország/Ausztria/Svájc piacon a szakemberek szerint pozitív piaci fejlemények várhatóak 2019-ben, míg a Brexit körüli nehézségek az Egyesült Királyságot az utolsó helyre szorították a listán. Szintén csökkentek a várakozások Olaszország, Görögország és Franciaország tekintetében, elsősorban a romló gazdasági teljesítmény miatt.

 

Ötmilliárdossá váló magyar üzleti klub

Nyolc évvel alapítása után újabb mérföldkövet ér el Magyarország piacvezető üzleti klubja, az MVÜK. Elindítják az 5 milliárdos klubot, amelybe a belépés minimum ötmilliárd forintos éves árbevétel. 

A több mint négyszáz tagvállalatot tömörítő üzleti közösség 2019. május 17-én elindítja az 5 milliárdos klubot, amelybe a belépés minimum ötmilliárd forintos éves árbevétel. A nyitórendezvényen beszédet mond dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, a GKI Gazdaságkutató Zrt. külön erre az alkalomra készített kutatását pedig dr. Vértes András vezérigazgató ismerteti.

Az MVÜK tagvállalatainak éves összárbevétele meghaladta a 2600 milliárd forintot, amely a GDP-re vetítve több mint 6%-ot tesz ki, csak az egymilliárdos csoportban közel 200 vállalat van, köztük olyan cégek, mint az Auchan, Batz, MKB, Deloitte, Qatar Airways, Uniqa, UPC, Waberer’s, Wellis, Xerox stb.

A Magyar Vállalatok Üzleti Közössége a legnépszerűbb hagyományos networking találkozókból évente 50-60-at rendez körülbelül 1000 vezető részvételével. Ezeken a rendezvényeken 6-7 fős asztaloknál folyik a munka, amelyet mindig profi asztalmoderátorok vezetnek, és kicsit úgy működik, mint egy rapid randi, hiszen a vezetők egy délelőtt alatt több asztalnál is ülnek és legalább 25-30 másik vezetővel tudnak beszélgetni, megismerkedni.

 

 

 

Megtévesztett az ingatlan.com

Az online hirdetési felületet működtető ingatlan.com Zrt. megtévesztő állítást tett közzé a GVH szerint, de nem büntették meg ezért.

„A legtöbb ingatlan egy helyen” szlogenjével, illetve nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el az egyes hirdetések kiemelését célzó „Csak nálunk” megjelölés feltételrendszerének kialakításakor – állapította meg a GVH a vállalkozás ellen indított versenyfelügyeleti eljárásban.

Az ingatlan.com ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg a fogyasztókkal szemben.
 
A GVH nem szabott ki bírságot a jogsértések miatt, ugyanakkor figyelmeztetésben részesítette és arra kötelezte a vállalkozást, hogy vezessen be olyan belső eljárásrendet, amely biztosítja a versenyjogi előírásoknak való megfelelést és a jogsértések megelőzését. A hatóság döntésében figyelembe vette, hogy a vállalkozás az eljárás hatására jelezte változtatási szándékát a kifogásolt gyakorlatokkal összefüggésben.

Egyszerűbb európai útdíjfizetés

A német úthálózat is bekerült az UTA One egységes útdíjelszámolási rendszerébe, így a magyar fuvarozók élete is könnyebbé válik. A vállalkozások kevesebb adminisztrációval teljesíthetik fuvarfeladataikat az egyik legfontosabb cél- és tranzitországnak tekinthető Németország irányába. 

Az UTA üzemanyag- és szervizkártyájával, amit mostantól az egységes útdíjelszámolási rendszer egészít ki, a magyar fuvarozó vállalkozók is utólag, egy számlán fizethetik az Ausztriában, Lengyelországban (A4), Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és immár Németországban keletkező útdíjaikat, adta hírül a Premier Hungary Communications.

A rendszerrel feleslegessé válik, hogy a tehergépjárműveken minden országra külön-külön fedélzeti egységet kelljen használni az útdíjak elszámolásához, ami jelentősen csökkenti a fuvarozó vállalkozások adminisztrációs feladatait és költségeit.

Magyarországon (KSH) mintegy 19.000 közúti teher- és árufuvarozással, valamint személyszállítással foglalkozó vállalkozás működik. Az UTA nemzetközi szerviz- és üzemanyagkártya-szolgáltató adatai szerint e vállalkozások 40%-a, azaz mintegy 7.600 cég teljesít nemzetközi fuvarfeladatokat.

A kata a legnépszerűbb adózási forma

A mikrovállalkozások között messze a legnépszerűbb adónem a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), részben az alacsony adóteher, részben az egyszerűsége és kiszámíthatósága miatt.

Jellemzően a szolgáltató cégek választják ezt az adónemet, taxisok, fodrászok, könyvelők, egyéni ügyvédek, szerelők, független biztosítási ügynökök, művészek, szabadúszó újságírók, óraadó tanárok.

A kata havi ötvenezer forint közterhet jelent, az évi hatszázezer forintnyi adóteher ugyanakkor évi 12 millió forintos bevételt mentesít a további terhek alól.

Az alanyi áfamentesség szintén évi 12 millió forintos bevételig választható. A szakember rámutatott, nem éri meg átlépni a bevétel felső határát, mert e felett már 40 százalékos különadót kell a katásoknak fizetniük.

Idén januárban már 311 ezer vállalkozás választotta a kata szerinti adózást, legnagyobb részük egyéni vállalakozó, kisebb részben pedig betéti társaságok

 

Egyre több a hazai milliárdos

Jelenleg 5811 tisztán hazai és 2967 külföldi érdekeltségű cég éves árbevétele haladja meg az évi egymilliárd forintot. Ezzel párhuzamosan arányaiban csökken a külföldi érdekeltségű cégek száma hazánkban – olvasható az Opten közleményében.

A nemzetközi érdekeltség elsősorban a nagyobb árbevételű szegmensek felé egyre jelentősebb. A kis- és középvállatok többségében tisztán hazai tulajdonosi befolyás alatt állnak. A magyar cégek likviditása és tőkeerőssége arányaiban gyengébb, míg eladósodottságuk sokkal magasabb, mint a külföldieké.