Nettó 259 ezer forint a magyar átlagkereset

Idén májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2020. január–májusban a bruttó átlagkereset 390 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 300 forint volt, mindkettő 8,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, írta a Központi Statisztikai Hivatal.

A májusi adatok:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 398 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 800 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 265 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 274 500 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,4 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 9,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 370 600 forintra becsülhető, amely 8,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Drágább vízparti fogás, drágább gyümölcs

Áremelkedések mindenütt: jelentősen drágul a gyümölcs, a főtt étel, a zöldség, nemcsak a Balatonnál.

Egy cigánypecse­nyéért egy közepes színvonalú partközeli étteremben 2800 forintot kérnek, a hagymás rostélyos 3200, a bécsi szelet pedig 2400-2800 forint körül kapható adagonként. Levest 800-900 forintnál olcsóbban nemigen találni sehol, miközben halászlét nem adnak 2000 forint alatt a part mentén.

Már nem annyira népszerű strandétel a hekk, miközben a keszeg mostanra kikopott a választékból, a fogasfiléért viszont, amihez sajtmártást kínálnak, 3200 forintot kell fizetni. Pizzát 1500 forint alatt nem kapnak a büfék látogatói, míg a fagylalt adagja 300-320 forint, bár a kézműves termék ennél drágább. Egy tortaszeletért a legjobb cukrászdákban 500-600 forintot kell fizetni a Balatonnál, a borozókban egy deci italért 300-400 forintot kérnek.

A vendéglátók azzal érvelnek, hogy nehezen indult a nyaralási szezon, amelynek kezdete óta – az időjárás miatt is – kiszámíthatatlan a forgalom, ezért strandidőben hajtanak rá a bevételekre. Sokan a déli oldalon attól is tartanak, hogy ha elmaradnak az augusztus második felére halasztott fesztiválok, jóval kisebb lesz a megszokott forgalmuk, amivel összességében gyengébb szezont zárhatnak ezen a nyáron az előző évinél. Többen panaszolják a helyi önkormányzatok által megállapított, magas területbérleti díjakat a strandokon.

(Magyar Nemzet)

 

Erősödik a forint

A magyar fizetőeszköz csütörtök reggel enyhén erősödött: az euróra 347,4-es szinten is születtek kötések, ami a szerda esti árfolyamhoz képest 0,1 százalékos forinterősödést jelzett.

A hazai deviza egyébként az elmúlt hetek után már a napokban egyhavi árfolyamcsúcsot ért el. Legutóbb akkor volt ilyen kedvező a kurzus a közös uniós pénzzel szemben, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa Szent Iván éjjele előtt váratlanul 15 bázispontot vágott az alapkamaton.

A devizák izmosodása egyébként régiónk több országára is jellemző, csütörtök reggel a lengyel zloty és a cseh korona is minimális erősödéssel kezdett. És ez a folyamat azért is külön figyelemre méltó, mert mindez úgy következik be, hogy az euró árfolyama is feljebb kúszott a sikeres uniós megállapodás hírére a dollárral szemben.

A dollárral szemben szerdán 299,7 körül alakult az árfolyam, ami kétéves emelkedő trend megfordulását hozta: a forint erősödése és a dollár gyengülése párhuzamosan következett be.

Gyengül a forint

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggelre az előző estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Az euró jegyzése péntek reggel fél nyolckor 353,99 forinton állt, magasabban a csütörtök esti 353,35 forintnál. A dollár jegyzése 310,94 forintra emelkedett 309.36-ról, a svájci franké pedig 329,13 forintra 327,95 forintról. A hét eleje óta a forint az euróval szemben 0,3 százalékkal gyengült, a dollár ellenében 0,5 százalékkal erősödött, a svájci frankkal szemben pedig 0,9 százalékkal erősödött.

 

Nagyot nyert a Magyar Nemzeti Bank

Jól döntött a jegybank, amikor 2018-ban 28,5 tonna aranyat vásárolt, megtízszerezve a korábbi, 3,1 tonnás készletét.

A sárga nemesfém drágulásának köszönhetően ma dollárban számolva közel félmilliárdot, euróban kimutatva pedig még ennél is többet fialt a jegybanknak a 2018 őszén jelentősen megnövelt készlet. Az mfor.hu cikke szerint a nemesfém ára a vásárlás óta 40 százalékkal emelkedhetett. A tartalék a vásárláskor 1,24, most pedig 1,7 milliárd dollárt ért, vagyis a jegybank 460 millió dollárt keresett az üzleten. Ha így marad az árfolyam, a költségvetés csinos osztalékra számíthat az MNB-től.  

A nyolcvanas évek végétől 1992-ig terjedő időszakban csaknem teljes egészében túladott a hazai bankok bankja, a korábbihoz képest jelképesnek tekinthető mennyiséget, 3,1 tonnát tartott meg. Az ezért kapott devizát alapvetően biztonságos, likvid és magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette.

Néhány éve, 2016 végén pedig felröppent a hír, hogy az immár Matolcsy György által elnökölt MNB a 3,1 tonnás aranykészletet is értékesítette. Akkor ezt a jegybank cáfolta, rámutatva ugyanakkor arra, hogy „az ország külső sérülékenysége szempontjából nem önmagában az aranytartalék mérete számít, hanem a nemzetközi tartalékok együttes állománya tölt be kiemelt szerepet”.

Aztán 2018 októberében a Monetáris Tanács a „hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva az ország aranytartalékának jelentős emeléséről döntött”. Ennek eredményeként 28,5 tonna aranyat vett az MNB, amelyet itthon tárol.

Így változik mától az életünk

Adókönnyítések, kedvezmények, szigorodó társadalombiztosítás – ezt hozta a július.

A vállalkozások életét leginkább befolyásoló módosítást a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése adja. Július 1-jén az adó mértéke 15,5 százalékra változott, fél év alatt 160 milliárd forintot hagyva a magyarországi munkaadóknál.

E mellett július 1-től a fontosabb változások:

  • Akik fél évig nem fizetnek tb-járulékot, azok elveszítik jogosultságukat az egészségügyi ellátásra, pl. akiknek nincs állandó lakcímük vagy akik egyéni szerződéssel fizetnek járulékot
  • Egy teherré olvadt a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és a munkaerőpiaci járulék. Fizetni ugyanannyit kell, mint eddig, az új járulék mértéke ugyanis 18,5 százalék
  • Fenti alól kivétel a nyugdíjasok: minden dolgozó nyugdíjasra érvényes a járulékmentesség, azaz a 18,5 százalékos új járulékot nem kell megfizetniük (csak az szja-t)
  • Másfél százalékkal nagyobb összegből lehet levonni a családi kedvezményt
  • Enyhültek a minimum-járulékalap szabályai

Nettó 258 ezer forint a magyar átlagkereset

Idén áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából.

A koronavírus okozta járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult, az előző év azonos időszakában mért 9%-os növekedéshez képest. 2020. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 388 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 258 000 forint volt, mindkettő 8,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 400 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 600 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 7,8%-kal nőtt.
  • A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Fontos, hogy ezek az adatok az átlagbérre vonatkoznak, nem a mediánra. A mediánjövedelem annak a bérét jelenti, aki száz emberből épp közepes szinten keres. Vagyis ha behívnak egy szobába száz embert, és a keresetük alapján sorba állítják őket, a középen állótól balra mindenki kevesebbet, jobbra pedig mindenki többet keres.

A mediánjövedelem jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, mint az átlagbér. Minél nagyobb az olló az átlagbér és a mediánbér között, annál igazságtalanabb egy országban a bérstruktúra. A KSH csak ritkán közli a mediánbért.

Megugrott a kiskereskedelmi forgalom a járvány miatt

Döcögősen kezdte az új évtizedet a kiskereskedelem Európa-szerte, ám a március közepével beinduló koronavírus-pandémia miatti járványkamra-feltöltés a tartós élelmiszerek és személyes higiéniás termékek felé terelte a fogyasztókat.

Az öt legnagyobb európai piacon március utolsó két hete során harmadával lőtt ki a kiskereskedelem értékbeli forgalma. Emellett a megnövekedett boltbeli forgalom és a korlátozások miatti otthoni étkezések következtében a mennyiségi forgalom 8 százalékkal emelkedett.

A magyarországi kiskereskedelem korábbi lendületét még jobban meglódította a március közepén bejelentett veszélyhelyzet, illetve a hónap végén életbe léptetett kijárási korlátozás, melynek eredményeképp 18 százalékkal bővült a napi fogyasztási cikkek piaca.

A hazai élelmiszereket, háztartási vegyi árukat és kozmetikumok piacát érintő átlagos mennyiségi növekedés a vizsgált időszakban 13,3 százalékon állt, míg Európában ez az érték 7,5 százalék volt.

A hazai élelmiszerpiac, a pánikvásárlások hatására, tovább gyorsult, és értékben 12,3 százalékkal bővült. A vegyi áruk piaca a kialakult járványhelyzet hatására 17,3 százalékkal nőtt az első negyedévben.

Még fél évig él a hiteltörlesztési moratórium

Fél év van hátra a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére, eközben megszűnt a veszélyhelyzet, ám változatlanul fenyeget a járvány második hulláma. 

A hiteltörlesztési moratóriumot a veszélyhelyzet kihirdetése után egy héttel, március 18-án megjelent rendelet tette lehetővé. A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, annak időtartamát viszont a kormány rendelettel bármikor meghosszabbíthatja. A megoldás kezdettől fogva függetlenül működött a veszélyhelyzettől, vagyis annak feloldása nem változtat a feltételein.

A lakossági és vállalati hitelekre vonatkozó törlesztési moratórium hatalmas segítség azoknak, akik átmenetileg elestek a bevételeiktől és nagy terhet jelentene számukra a törlesztőrészlet fizetése. Az év végéig tartó moratórium alatt ezeket az esedékes törlesztőket nem kell kifizetni, az így felgyűlt kamattartozást a bankok nem tőkésíthetik.

A hiteltörlesztési moratóriumot szabályozó rendelet lehetőséget ad arra is, hogy az ügyfelek az év végéig bármikor ki- vagy beléphessenek a moratóriumba saját döntésük alapján.

Az elmaradó összegeket 2021 januárjától el kell kezdenie visszafizetni azzal a feltétellel, hogy az eredetileg vállalt törlesztőrészleténél nem lesz magasabb a havi befizetési kötelezettsége. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a visszafizetés kitolódik, és akár hónapokkal, sőt több mint egy évvel is meghosszabbodhat a futamidő.

Rettegjetek nagy cégek! Jön a kata-adó!

Idén nem változik a kata szabályozása, de a kormány olyan módosítást nyújt be, hogy a katával való visszaélések megszűnhessenek.

A cél az, hogy a katával ne éljenek vissza a nagyvállalatok, mert most az a helyzet, hogy több száz vagy ezer főt foglalkoztató cégek is „katáztatják” a dolgozóikat. Ha valaki katázik, akkor a 3 millió forint fölötti jövedelemrészt 40 százalékos adóval sújtják majd – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón az Index tudósításában.

Gulyás szavait később Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára pontosította a 444.hu tudósításában. Amennyiben egy katázónak egy kifizetőtől egy évben hárommillió forintnál nagyobb bevétele származik, a hárommillió forinton felüli rész utáni 40 százalékos adót a kifizetőnek kell befizetnie – mondta Izer. Ez alól egyetlen kivétel van, “ha a kisadózó kifizetője külföldi”. Hogy ez mennyiben kivétel, azt nem árulta el Izer a lapnak.

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata jó adóügyi megoldás, több kedvező hatást gyakorol a gazdasági folyamatokra, de az utóbbi időben elharapózott az adónem visszaélésszerű alkalmazása, vélik szakértők. Beer Gábor, a KPMG Tanácsadó Kft. senior partnere korábban azt mondta, hogy úgy kellene adminisztratív akadályok beépítésével szigorítani a szabályokon, hogy a katát rendeltetése szerint használó kisvállalkozásokat ne érje hátrány.

A tervek szerint idén nem változik a kata szabályozásaa katás extraadót a színlelt szerződések visszaszorítása érdekében jövőre vezetnék be.