Fogd a pénzt, és fuss! Interjú Kürti Sándorral

Olykor az a legjobb, ha az ember gyorsan készpénzre váltja az ötletét – mondja saját tapasztalatai alapján a hazai informatikai biznisz szókimondó fenegyereke. Nemzetközi szinten a 2001-es New York-i terrortámadás után vált világhírűvé a kormányoknak és óriás­cégeknek is dolgozó magyar adatmentő cég. Kürti Sándor most megosztja tapasztalatait arról, miben kéne változnia a magyar mentalitásnak ahhoz, hogy a világpiacon is sikeresek lehessünk.

HASZON: Gyakran int óvatosságra személyes adataink hanyag kezelése miatt. Használ olyan kütyüket, applikációkat, amelyek viszont éppen az ön adatait gyűjtve könnyítik a mindennapi életét?
Kürti Sándor: Hogyne. A minap például fél Budapest le volt zárva különféle események miatt, és a népszerű Waze mobil­app révén nekem is sikerült kikerülni a dugókat. Nem kell érte fizetnem, közben a Waze gazdagodik az én adataimmal is, hiszen elmondom neki, mikor merre járok.

H.: Akkor vizet prédikál, és közben mégis bort iszik?
K. S.: A lényeg a tudatos adatkezelés. Például olyan apró trükkök, mint hogy az ember mondjuk kicsit mellélövi a címet, ahová el akar jutni. Nem biztos, hogy más orrára kötném, hol lakik például a kedvesem. Ez már okosabb, tudatosabb viselkedés. Ne könnyítsük meg a „rosszak” dolgát. Mint a bankkártya esetében, a PIN-kód megválasztásánál. Ne mondjak pontos címet, ne jöjjenek a lakásomat kifosztani.

Pontosan mérhető, hogy az ön vagy az én adataimat úgy lopják el, ahogy akarják, és kereskednek velük.

H.: A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad?
K. S.: Vannak jól működő rendszereink, amelyek néhány sajnálatos balesettől eltekintve remekül megállják a helyüket, ilyen a közlekedés, a légi közlekedés, a posta. Az is az érzésünk, hogy biztonságosak. De mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy ma az internet, az informatikai rendszerek nem ilyenek. Míg mondjuk az élelmiszeriparban független minőségbiztosítás van, és nem engednek be mindenféle ételt az országba, addig az informatikában még az sincs biztosítva, hogy az egyik gyártó berendezése fogadja a másik cég termékének adatait.

H.: És a vírustámadások?
K. S.: Megjelenik egy informatikai biztonsági probléma, megírják az újságok, hogy mondjuk egy új vírus titkosítja vagy kitörli az adatokat. Erre mi megírjuk, hogyan kell védekezni ellene. Két hét múlva ugyanez a vírus megjelenik és végigpusztítja az ország másik felét. A gyártók pedig erősek: nem engedik meg, hogy valaki informatikai minőségbiztosítással kezdjen foglalkozni. Pedig az egymással összekapcsolódó rendszerekben jelentős a kockázat, ezért is drágábbak például a zárt felépítésű Apple termékei.

H.: Viszont az Android operációs rendszer – vagy éppen a Wikipédia – olcsó vagy ingyenes. A nyílt rendszerek költség-haszon aránya igencsak csábító.
K. S.: Mert ebben a költség-haszon elemzésben ma még nincsenek benne a biztonságra fordítandó kiadások. Mert ha ezt is beleszámítanánk, akkortól kezdve ön is bizonyára a zártabb rendszereket kedvelné. Vállalkozóként még inkább, hiszen vezetőként az embernek sokkal több felelősséget kell vállalnia. Ez a felelősség nem áll meg az országhatáron sem.

H.: A régi málladozó társasházakat nézve a szűk környezeten túlmutató felelősség mintha nem látszana. A lakás az enyém, arra vigyázok, de a lépcsőház, a homlokzat már nem az én dolgom…
K. S.: Na most képzelje el, az egyik szabadalmunkat korábban eladtuk Japánban, ez a ma világhírű IoT (Internet of Things) technológia volt, amit egy kollégánk alkotott meg. Elárulom, a Sharp volt a vevő, s volt alkalmam látni, hogyan viselkednek, és azt is, mennyit kellene tanulnunk, hogy kompatibilisek legyünk velük.
Volt akkor egy szupergyors vonatuk a japánoknak, a Shinkansen, ez 260 kilométeres átlagsebességgel száguldott Osaka és Tokió közt. Amikor az emberek felszálltak rá, levették a cipőjüket, papucsba bújtak és úgy léptek be a kocsikba. Egy japán a munkahelyét, sőt, az oda vezető utat is a magáénak érzi.
Jártam egy ottani gyárban is, ahol kábelkorbácsot készítettek, ami egyszerű segédmunka. Fehér kesztyű, fehér rongy, a damil a csomó fölött 2 milliméternél levágva, a csomó 12 órára igazítva. Volt egy tízcentis fadarabjuk, jöhetett a következő csomó. Amikor hazajöttem, megnéztem a Canon fénymásoló gépünket az irodában – az is pontosan ezzel a precizitással volt összerakva.

H.: Nálunk a segédmunkáról inkább úgy gondolkoznak, hogy mindenki úgy csinálja, ahogy gondolja.
K. S.: Így is lehet, de ki tudja, mennyi időbe telik.

Amikor elmentünk a szabadalmunkkal a Sharp céghez, ezzel a kezemmel írtam alá a szerződést. Amit ha még egyszer megtennék, inkább levágatnám a kezem.

Vállalkozás: Tihanyban nyitott strandot a testvérpár

Egyre jobb üzlet a turizmus, egyre több magyar vállalkozó vág bele a siker reményében. Egy budaörsi testvérpár, Keczán Pál és Máté Tihanyban nyitott strandot. További részletek a Haszon Magazin legfrissebb számában!

A testvérpár a szükséges újrafüvesítés, a 10 tonna szemét eltakarítása, a locsolórendszer kiépítése után a népszerű üdülőhely legnagyobb strandfürdőjét indították be. Korábban nem foglalkoztak strandüzemeltetéssel, de eddig minden vállalkozásuk egyszerre volt játék és öröm.

Üzleti modelljük két pilléren nyugszik: a Balaton legolcsóbb belépőjét kínálják, illetve programokat és széles körű szolgáltatásokat szerveznek a strand köré.

Hostelekkel, food truckokkal, beszélgetős programokkal, „naplemente szettel”, gyereköböllel, suppal, vízibiciklivel várják a látogatókat. Illetve a csodálatos panorámával az egész keleti öbölre az apátság alól.

További részletek a Haszon Magazin legfrissebb számában!

A szegedi cég, amely 300 évre tervez

A szegedi KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. alapítója nem helikopterrel jár tárgyalásra, a vezetői stílusa a sértődésig őszinte, és elsősorban magyarnak vallja magát, másodsorban európainak. Interjú Varga Mihállyal, aki már előkészítette visszavonulását, és a cége öröklését is.

A KÉSZ Csoport portfóliója az egyik legszélesebb a hazai vállalatok között. Érdekességük, hogy ilyen volumenben egyetlen hazai építőipari cég sem exportál. Több mint 30 országba szállítanak vagy szállítottak, Keleten éppúgy jelen vannak, mint Nyugaton vagy éppen Dél-Amerikában. Öt országban működik saját országmenedzsmentjük.

Interjúnkban az alapító Varga Mihállyal (képünkön) beszélgettünk többek között a siker titkáról, a buktatókról, a munkaerőhiányról, valamint a családi cég örökléséről, mint fontos problémáról.   

Az alapító arra is kitért, hogy az építőipari cégcsoport nemrégiben egy magyarországi bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tulajdonába került, amely azt önálló magyar jogi entitásként, külön adószám alatt kezeli a kedvezményezett családtagok javára. A struktúra változatlansága, valamint az öröklési problémák kiküszöbölése érdekében a vagyonkezelő egy osztrák nonprofit alapítvány tulajdonába is kerül.

További részletek a Haszon Magazin legfrissebb számában!