Jön a negyedik ipari forradalom

Írta: Schilling Tamás - Készült: 2017. január 19.

Magasabb szintre lép a robotizáció. Az adat lesz az új olaj, az intelligens adat pedig az új üzemanyag. Sokkal olcsóbbá válik a gyártás, a logisztika. Ez vár a következő évtizedben az üzleti szektor szereplőire. Egy kis betekintés a már elkezdődött negyedik ipari forradalomba, amely szakmák sorát tünteti el, de lesznek nyertesek is bőven.




Elemezve a kollégák munkával töltött óráit, netes adatforgalmát, közösségi médiás aktivitását, teljesítményértékelését, valószínűleg négy héten belül pótolnunk kell egy mobilalkalmazás-fejlesztőt. Az internetes adatbázisokban 17 potenciális jelöltet találtam, akiket meghívtam egy online teszt kitöltésére. A három legjobb eredményt elérő személlyel már időpontot egyeztettem, melyet online naptáradban találsz.

2025-re így nézhet ki a munkaerő-felvételi folyamat, prognosztizálta Buda Szabolcs online toborzási szakértő egy közelmúltbeli konferencián. A fenti szöveget pedig nem egy hiperaktív HR-es kolléga állítja össze a vezető részére, hanem egy mesterséges intelligenciával ellátott szoftver generálja. Mindez példa arra, hogy a technológiai fejlődés mennyire átalakítja a vállalatok működését és az élőmunkaigényt.


A robotizáció nem újdonság a gazdaságban, az utóbbi évtizedekben rengeteg munkafolyamatot vettek át az emberektől a gépek. Elég ehhez Esztergomig menni: „A kilencvenes években csak néhány tucat robottal kezdtünk dolgozni, leginkább a hegesztőüzemben. Az állomány mára meghaladja a 750-et” – mondja Ruska Viktória, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője. „Részlegeink közül a leginkább robotizált a hegesztőüzem, ezt követi a prés-, a szerelő- és a festőüzem. Például a kézi ponthegesztés évek óta megszűnt, mert az összes jelenlegi modellünknél robotok végzik ezt a munkát.”

Gépek kommunikálnak egymással

Még ennél is messzebb megy a negyedik ipari forradalom, mert magasabb szintre emeli a robotizációt. Ugyan a számítógép alapú vezérlést most is használják a gyárak, az újdonság ereje abban rejlik, hogy most az egyes PC alapú rendszereket összekötik egymással, sőt a szállítóval és forgalmazóval is. Ezáltal azonos idejű reagálásra képesek egy nagy hálózatba szervezve. Így a gyártás rugalmasan tud alkalmazkodni a piacok, a vevői igények és a külső tényezők változásához.

A rendszer folyamatosan optimalizálja a termelést a vevői visszajelzések alapján. Az adatáramlásnak köszönhetően pedig mindez egy önszerveződő, állandóan javuló folyamattá válik, amelyben intelligens termékek, gépek és erőforrások kontrollálják egymást. A készülő termék a beépített szenzorok révén maga „ellenőrzi” a gyártás folyamán, hogy a memóriájában tárolt követelmények miként teljesülnek. Ha eltérést észlel, azonnal riasztást küld. Emellett előre jelzi, mikor szükséges a karbantartás, amit így gyártási időn kívülre lehet tervezni, csökkentve az állásidőt.

Újfajta robotok és felhő

Átalakulnak a vállalatoknál használt robotok. Megjelenik a kollaboratív változat, amely az emberrel közvetlenül együttműködik, rugalmasan átállítható más feladatra/termékre. Emellett perceptív (lát, tapint, hőt érzékel), egyszerűen programozható, elődeinél kisebb, karcsúbb. És ha emberek közelében van, nem kell köréje balesetvédelmi korlát vagy ketrec.

Ennek az új világnak fontos eszköze a felhőszolgáltatás, egy olyan új infrastruktúra, ami az adatgyűjtés, -tárolás és a kommunikáció elengedhetetlen eszközé válik. Készülnek erre a nagy ipari cégek, a minap a német Bosch járműipari beszállító indította el saját felhőszolgáltatását. Ezt kezdetben saját megoldásaihoz használja, de 2017-től más vállalatok számára is elérhetővé teszi. A Bosch IoT Suite platformja azonosítja az internetes kapcsolatra képes tárgyakat, levezényli az adatcserét – és lehetővé tesz számos szolgáltatást, üzleti modellt.

A stuttgarti városi gyorsvasúthálózat mentén található szabad P+R parkolóhelyek térképe szintén a Bosch IoT-felhőben jön létre. Szenzorok ismerik fel, melyik parkolóhely szabad, majd elküldik ezt az információt a Bosch felhőjébe. Így áll össze a mindig aktuális térkép, amelyet a felhasználók okostelefonjára továbbítanak.
Új perspektívát és üzleti modellt hoz az ún. additív gyártás. 3D-s nyomtatók segítségével olyan komplex formákat lehet előállítani (rétegről rétegre fölépítve a számítógépen készült modellt), ami a mostani, hagyományos gépekkel nem lehetséges – vagy túlzottan költséges. Mivel ezek a rendszerek nagyon takarékosak a feldolgozásban, a drága nyersanyagokból olcsóbb végtermék állítható elő (például titán beépítésénél, a repülőgép-alkatrészek gyártásában). Az additív gyártás hátránya, hogy tömeges termelésre egyelőre nem alkalmas.

Nagy erőket mozgósít az Ipar 4.0-ban versenyképessége megtartására a Siemens konszern magyar leányvállalata. Több száz szoftverfejlesztő dolgozik Budapesten egyebek mellett a virtuális modellezésen, a gyártósorok hálózatba kötésén, az ezek biztonságos működtetését megteremtő szoftveres háttér kiépítésén. Legutóbbi nagy eredményük a termékek életciklusának végigkövetésére és kezelésére alkalmas (Product Lifecycle Management – PLM) szoftver kifejlesztése. A cég évi 7-9 százalék közötti növekedést lát a digitalizációban.

Kormányzati szinten is fontos téma

A magas bérköltségű ipari nagyhatalmak – így Németország, Japán és az Egyesült Államok – óriási összegeket fektetnek be az Ipar 4.0 potenciáljának kihasználásába (pél­dául a németek 40 milliárd eurót). Azt remélik, hogy ezáltal termelési költségekben is fölvehetik a versenyt az alacsonyabb bérkategóriájú feltörekvő gazdaságokkal.
Mozgolódik a magyar gazdaságpolitika is. Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára (korábban a német Knorr Bremse ipari cég hazai vezetője) márciusban jelentette be, hogy megkezdődik az Irinyi Terv részét képező Ipar 4.0 program végrehajtása. Szerinte ennek révén – óvatos becslések alapján is – 10 százalékos hatékonyságnövekedés érhető el a magyar ipari termelésben.

Eltűnő és nyerő szakmák

Nagy hatása lesz a munkaerőpiacra a negyedik ipari forradalomnak – miként az előző háromnak is. Az idei davosi Világgazdasági Fórumra készült tanulmány szerint a vizsgált 15 legfontosabb ipari országban összesen 7,1 millió munkahely szűnik meg 2020-ig, miközben 2 millió új jön létre. Így nagyjából 5 millióval lesz kevesebb álláshely. A legsúlyosabban érintett ágazatok az egészségügy, az energia-, a pénzügyi szolgáltatási szektor.

Ellenben új munkahelyek jönnek létre a számítástechnikában, a mérnöki, informatikai, infokommunikációs területeken és az ún. üzleti szolgáltatások szegmensben. A robotizáció pozitív oldala, hogy a munkaerőhiány nem lesz a fejlődés gátja az ezzel küszködő országokban. Viszont sokkal több nőt érintenek kedvezőtlenül a változások, mert a „vesztes” területeken nagyobb arányban vannak jelen.

Megváltozik a munkák jellege: több lesz a konkrét helyszínhez nem kötött, infokommunikációs eszközökkel végezhető munka. Ez lehetővé teszi az egyes folyamatok még kisebb részekre bontását és a rugalmas munkaformák (részmunka, távmunka) terjedését.

Konkurencia az MI

Toldi Gábor személyzeti szakértő, az online munkaerő-keresési technikákat oktató Social Talent magyarországi partnere szerint az üzleti életben rohamléptekben bővülnek az élő munkaerőt kiváltó megoldások. Például az első szintű ügyfélszolgálatoknál terjednek a mesterséges intelligenciára (MI) épülő szoftveres megoldások. Ezek a szoftverek már több nyelven kommunikálnak, és folyamatosan tanulnak. Az értékesítésben tovább erősödik az önkiszolgáló elven működő online üzletkötés – például a biztosítási piacon. Itt már régóta úgy köthető biztosítás, hogy az ügyfél nem kommunikál emberrel. Megszoktuk azt is, hogy álláshirdetés feladásához, valamint a be- és kifizetésekhez sem kell humán közreműködés.

Hosszú távon a személyzeti szakember jelentős átalakulást prognosztizál saját szakmájában is. A pályázó és a szakterület képviselője közötti közvetítést és keresést ellátó funkciót most még jellemzően ember végzi. Ám akadnak cégek, ahol az adatbázisokban a kereséshez meg az önéletrajzok előválogatásához csak szoftvert használnak. A személyes interjút pedig az adott szakterület képviselője végzi.

„A British American Tobacco dohánymultihoz beérkezett pályázatok 40 százalékát első körben már szoftverek szűrik. Ez 400 ezer önéletrajznál óriási idő- és költségmegtakarítás, figyelembe véve az élőmunka árát” – mondja Toldi Gábor. Hozzáteszi, e folyamat gépesítése jó algoritmusokkal előnyös lehet. Sok helyen ugyanis ezt tapasztalatlan, pályakezdő HR-esek végzik, akiknek döntéseinél szubjektív szempontok is érvényesülhetnek. Ráadásul a szoftveres módszerrel könnyen adható visszajelzés a pályázónak, átláthatóbb a kiválasztás. A munkaerő felvételéhez azonban elengedhetetlen a személyes interakció.

Veszélyben a sofőrök

Vitézy Dávid, a budapesti Közlekedési Múzeum igazgatója, volt BKK-vezérigazgató szerint arra lehet számítani a közlekedésben, hogy a járművezetői munkakörök nagy része megszűnik 10 éves távlatban. Ezt az önvezető technológiák fejlődése hozza el a teher- és személyszállításban, beleértve a taxikat is. A négyes metróban ez már megtörtént, és részben a kettes metróval is. A fővárosi tömegközlekedésben az elektronikus jegyrendszer bevezetése hozhat jelentős élőmunka-csökkenést. Kevesebb jegyellenőrre, biztonsági őrre és ügyfélszolgálatosra lesz szükség.

Szintén veszélybe kerülhetnek a minőség-ellenőri, termeléstervezői állások. Ellenben mindig kell olyan munkaerő, aki a robotokat felügyeli, ellenőrzi, és ha kell, beavatkozik a folyamatokba. Igaz, itt a korábbinál magasabb képzettségre lesz szükség.

Az Ipar 4.0 térnyerésének persze lesznek nyertesei. Elsősorban a természettudományi, mérnöki, informatikai, adatelemzői tudással rendelkezők. „Az adat az új olaj, de az intelligens adat az új üzemanyag” – véli Gerd Leonhard jövőkutató. Szerinte még kapósabb szakma lesz az adatbázis-elemző és a big data szakértő. Ő az, aki a gépek adta egyre hatalmasabb adatmennyiségből képes elővarázsolni az üzletileg releváns adatsort – és megállapítani az összefüggéseket.

Az ipari forradalom négy szakasza

A negyedik ipari forradalom fogalmát („Industrie 4.0”) Henning Kagermann, az SAP ipari szoftveróriás elnökségi tagja hozta be a közbeszédbe, még 2011-ben. Ennek lényege: a valódi és a digitális világ összeolvad, és a termelés világszinten nagy hálózatokba szerveződik. Íme a korábbi ipari forradalmak:

1. Az első mechanikus szövőszék: 1784. Ezt követték a 18. század végétől a víz- és gőzenergiával működő mechanikus gyártóegységek.

2. Az első futószalag: 1870. Ezzel indult be igazán a villamos energiára alapozott tömegtermelés, amely apró munkafolyamatokra tagolta a gyártást, főleg a 20. század elejétől.

3. Az első előre programozható vezérlés: 1969. Ezzel a termelést tovább tudták automatizálni (az elektronika és az informatika bevonásával), ami 1970-től a század végéig élte virágkorát.

4. Világszinten hálózatokba szerveződik a termelés. Az internet révén egymással kommunikálnak az eszközök, alkatrészek, szenzorok (IoT = internet of things, a dolgok internete).

Időtartam: mostantól kezdve a belátható jövőig.

Éllovasok és lemaradók
Mennyire felkészült a helyi ipar automatizációja a negyedik ipari forradalomra? Mekkora arányát adja a nemzeti összterméknek a feldolgozóipar? Ezeket a kérdéseket vizsgálta a Roland Berger tanácsadó cég 24 európai országban. Négy csoportba sorolták az országokat, hazánk a harmadik szintre került.
• Éllovasok: Svájc, Németország, Írország, Svédország, Finnország, Ausztria.
• Már javában készülődnek: Nagy-Britannia, Hollandia, Norvégia, Dánia, Belgium, Franciaország.
• Még a hagyományokra építenek: Csehország, Magyarország, Litvánia, Szlovénia, Szlovákia.
• Tétováznak: Spanyolország, Észtország, Olaszország, Portugália, Lettország, Lengyelország, Horvátország.




Árfolyamok

EUR: 325.74CHF: 295.81USD: 291.28
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12