TrendFM

Tények és tévhitek a klímaváltozásról - interjú

Írta: Schilling Tamás - Készült: 2017. május 11.

Az extrém hideg tél és a zajló Duna ellenére folyamatosan melegszik Magyarországon az átlaghőmérséklet. A klímaváltozást nem csak a mezőgazdaság fogja megérezni, majd’ minden vállalkozónak fel kell készülnie. Lakatos Mónika éghajlatkutatóval beszélgettünk.


 

Mennyire vagyunk veszélyben?
A jelenlegi cél az, hogy globális szinten két fok alatt tartsuk a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest, mivel a várható hatások ekkor még kezelhetők lesznek. Ha ez nem sikerül, akkor világszerte olyan gyökeres változások lépnek fel, amikhez csak komoly pénzügyi áldozatok árán tudunk majd alkalmazkodni.  Azonban, ha most azonnal sikerülne befagyasztani minden kibocsátást, akkor is, még mintegy tizenöt évig töretlen lenne a melegedés.  Nehéz vitatkozni azzal a ténnyel, hogy már most is sok szélsőséges időjárási esemény történik. A fokozódó párolgás miatt egyes régiókban komoly aszályok pusztítanak, máshol pedig özönvízszerű esőzések fordulnak elő. Az eddig „emberöltőnként egyszer előforduló” heves esőzések is gyakoribbá váltak.  (Gondoljunk csak a tavaly augusztusi nagy esőre, amikor 100 milliméter csapadék esett egy óra alatt, és a fővárosban gyakorlatilag úszni lehetett az utcákon a szerk.). Kijelenthetjük, hogy Európa kevésbé van veszélyben, mivel a hatások kivédésére, illetve mérséklésére az európai országok felkészültebbek, fejlettebb eszközökkel rendelkeznek az alkalmazkodás terén.

Sokat emlegetik a klímaváltozás kapcsán, hogy eltűnnek az évszakok. Ez igaz lehet?
Az igaz, hogy egyre többször fordul elő, hogy már május első napjaiban hőségnapokat élünk meg akár nyáron, és szeptemberre is átnyúlik az augusztus végi hőhullám, vagy tél közepén egy pulóverben sem fázunk. Egyre ritkább, hogy egy évszak, vagy akárcsak egy hónap időjárási szempontból eseménytelenül, a sokéves átlagnak megfelelően, mondatjuk úgy, hogy szokásosan telik. Hamarabb köszönt be a tavasz, ami azzal jár, hogy korábban kezdődik a növények aktív időszaka és egy április végi, május eleji fagy fejlettebb állapotban éri a gyümölcsösöket vagy a szőlőt, így esetenként nagyobb kár okoz.

A "klímaszkeptikusok" egy ilyen hideg tél után bátran hangoztatják: „nincs is felmelegedés.”
Az idei tél emlékeztetett minket arra, hogy a földrajzi elhelyezkedésünk miatt előfordulhatnak komoly hidegek a régiónkban a melegedő klímában is. Az idei január, a 10. leghidegebb volt a múlt század eleje óta rögzített megfigyeléseink szerint.


Mindenki a veszélyekről beszél. Hozhat a klímaváltozás jót is? Új területeket is meg lehet majd művelni – például Szibériát?
Egyes észak-európai, amerikai illetve a déli félgömb délebbi, hideg éghajlatú országaiban még pozitív hatásai is lehetnek. borászati szakértők szerint az éghajlatváltozás átírja a szőlőtermő vidékek világtérképét. Egyes elemzések szerint Németországban olyan helyeken kezdhetnek minőségi borokat termelni, ahol korábban ez elképzelhetetlen volt.

Jobb borokat ihatunk, de ez azért sovány vigasz.
Nem kizárt, hogy Oroszország és Kanada több területet tud majd mezőgazdasági művelésbe vonni, de az örökké fagyott talaj olvadása egyelőre úgy tűnik, hogy több veszélyt rejteget, mint lehetőséget. Szibériában, Alaszkában és Kanada északi részének örökké fagyott területein egyes becslések szerint összesen 1650 milliárd tonnányi széndioxid és metán van bezárva, aminek a kiszabadulása komoly gondot okozhat, mivel hatalmas mennyiségű üvegház hatású gázról van szó.

Mikor lesz nagy baj a jégsapkák olvadásából?
A sarki jégsapkák megléte vagy teljes eltűnése valóban egy kritikus pont az éghajlati rendszer állapotában, amin ha „átbillen” a rendszer, akkor igen rövid idő alatt - ez néhány évet vagy évtizedet jelent - a jelenlegitől karakteresen eltérő állapotba kerülhet. Nincs túl sok idő hátra, mivel nagyon valószínű, hogy ebben az évszázadban a Északi-sark jégsapkája tovább vékonyodik, ezt már aligha tudjuk megakadályozni. A nyugat-antarktiszi jég megolvadása és az óceáni szállítószalag legyengülése pedig drámai tengerszint-emelkedéssel fenyeget.

Milyen iparágakat érinthet a változás? Mi, egyes emberek tehetünk valamit a felmelegedés ellen?
Az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásait tekintve szinte nem tudunk olyan ágazatot említeni, amire ne lenne hatással a változó éghajlati környezet. Elsősorban a mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás számára jelent kihívást az éghajlatváltozás. Egy melegedő környezetben, éves szinten kissé kevesebb, de szeszélyes időbeli és területi eloszlásban érkező csapadékból kell gazdálkodni. A gyakoribb hőhullámok is növekvő kockázatot jelentenek, főleg városi környezetben, erre megfelelő építészeti megoldásokkal lehet reagálni. Az energiaszektort tekintve a fűtési energiaigény csökkenésével lehet számolni, a hűtés viszont több energia rendelkezésre állását igényli a forró nyarakon.

Miért van az, hogy akár tíz–húsz évre előre tudunk viszonylag pontos adatokat, de az esti híradóban elhangzó prognózis még mindig eléggé megbízhatatlan?
Ezzel vitatkoznék, hisz a modellfejlesztések és a számítógépes kapacitás növekedése folytán az előrejelzések beválása nagymértékben javult. Ma 8-9. napra tudnak olyan pontos előrejelzést adni a kollégák, mint 25 évvel ezelőtt 3-4 napra.  Az időjárás előrejelzéséhez a légköri folyamatokat kell modellezni, a légkör pedig nagyon gyorsan változik. Magától az időjárási helyzettől is függ, hogy mennyire előrejelezhető.

Az új amerikai elnök beiktatásával, úgy tűnik, a klíma ügye vesztett a legtöbbet. Az adatok ellenére lehet még tagadni az éghajlatváltozást?
Úgy tűnik, hogy Donald Trump pusztán szavazatszerzés miatt megkérdőjelezi bizonyos környezeti problémák létezését. A kampánya során többször is úgy vélekedett az éghajlatváltozásról, hogy csak „kacsa”. Többen bíztak abban, hogy más a kampány, és más a kormányzás, beiktatása után pedig a zöldiparba fektető cégek javára visszakozni fog. Úgy tűnik, hogy elszálltak a remények. Ma már a legtöbb politikai vezető komoly veszélynek tartja az éghajlatváltozást, pontosabban így volt ez a 2015 végén tartott párizsi klímacsúcs idején. A párizsi klímaegyezmény jelentős lépés volt az éghajlatvédelem terén, de további lépésekre van szükség ahhoz, hogy valóban sikerre vigyék, s ez némiképp megkérdőjeleződött Trump beiktatásával. Éppen az amerikai elnökválasztás idején tartották a marokkói Marrakeshben az ENSZ 22. Klímaváltozási Konferenciáját, ahol a résztvevők  aggodalommal figyelték az eredményeket. Ha „Trump jön, Párizs megy” vélekedtek többen.




Árfolyamok

EUR: 308.06CHF: 267.91USD: 261.29
 

Legnépszerűbb cikkek

Karácsony Zoltán: Karrier tippek

Nyeregben érzik magukat az alkalmazottak

Kevésbé elkötelezettek a dolgozók és egyre inkább úgy vélik, könnyű az álláskeresés, ha váltani akarnak. Ez körvonalazódik a céges világban mostanság. Ennek fő oka a munkaerőhiány, ami új helyzetet teremtett a munkaadók számára. Mit lehet e...
Tovább >>