„Sosem volt ilyen könnyű vállalkozást indítani”

Írta: Schilling Tamás - Készült: 2018. augusztus 03.

Erőteljesen ösztönözni, pátyolgatni, tanítani és támogatni kell a startup cégeket – vallják a budapesti Design Terminál vezetői. A nonprofit cég lassan két éve önállósodott, kikerült az állami gyámság alól. Miben mérhető a sikerük? Tényleg az induló vállalatok után hajítják a pénzeket Magyarországon? Vajon miért szimpatikusabb egy bukott startup, mint egy friss?


Ki az ígéretes startup? Kész termékkel kell pályázni? Hogyan szűrtök?
Ács Zoltán: Fontos, hogy már a program előtt kezdjenek el dolgozni, legalább prototípussal kell érkezniük. A konkrét ötletnél még fontosabb a vállalkozói attitűd, a csapattagok hozzáállása. Bár ez misztikusan hangozhat, de a legkevésbé sem az: számszerűsíthető, tesztekkel mérhető. Minden szemesztert egyhetes kiválasztási tábor előz meg, ahol azt figyeljük, mennyire képesek a csapatok egymással és a mentorainkkal együttműködni. A „vállalkozói szellemet” jellemzi a tanulni vágyás, a szorgalom és az alkalmazkodási képesség. Ez utóbbi kiemelten fontos: könnyen lehet, hogy nem is azt a terméket valósítja meg a mentorált, amivel elindult a programon. Az alapítónak épp ezért nem szabad beleszeretnie az ötletébe.

Létezik egy startup „szentháromságunk”: LogMeIn, Ustream, Prezi. Van esély, hogy valaki csatlakozik?
Böszörményi-Nagy Gergely: Ez a hármas nem stimmel feltétlenül. A lista már ma is hosszabb ennél, hiszen látványos exiten van túl az NNG (korábban NavNGo), az IND vagy éppen a Balabit is. Ha pedig szélesebb körben keressük az üzleti példaképeket – szerintem érdemes –, akkor nem feledkezhetünk el a „hagyományos” iparágak hazai világklasszisairól sem, mint a Colorfront vagy a WizzAir. Biztos vagyok benne, hogy lesznek itt még jó sztorik.

Tehát ne csak a több 100 milliós tőkét vonzó startupperekre figyeljünk...
B. N. G.: Igen, de fontos az is, hogy a startupper se távolodjon el a társadalomtól. Ne úgy gondoljunk rájuk, hogy ez valamiféle papi kaszt, ahol olyan technológiai dolgokkal foglalkoznak, amit senki sem ért.

A tehetséggondozás legfontosabb része a három hónapos mentori programotok. Mit jelent ez? Mi mindent lehet ennyi idő alatt megtanulni?
Á. Z.: Egy intenzív, három hónapos szemesztert képzeljetek el, tele személyes konzultációkkal, műhelymunkával, hétről hétre rengeteg „házi feladattal”. A csapatainkkal foglalkozó szakemberek saját területük elismert személyiségei, akik valódi piaci tapasztalatokkal rendelkeznek. Így a tanácsaik is valódi értéket közvetítenek. Szeretjük magunkról kiemelni, hogy minőségi időt töltünk a startupokkal, rengeteg energiát szánunk a személyes kapcsolatra. Ezt a kontaktust a közösen töltött időt követően is ápoljuk, később is segítjük a mentoráltjainkat.

Miért fontos a bukás? Divat lett hangoztatni, hogy csődölj be egyszer-kétszer – könnyebben kapsz tőkét utána.
B. N. G.: Ezzel nem értek egyet. A kísérletezés kell, de lassan már fetisizáljuk a bukást, mintha szükséges lenne. Az élsport világa talán megfelelő párhuzam: aki gyakorlás közben legalább kétszer nem törte a bokáját, valószínűleg nem lesz a legjobb BMX-es. 150-ből mindössze egy startup jut el a sikeres exitig. Nem feltétlenül a leginnovatívabb ötletgazda, hanem az, aki a legtöbbször és a legkeményebben próbálta.
Volt példa rá, hogy valaki lemondott az eredeti ötletéről?
Á. Z.: Igen, több ilyen példa is akadt. Egyik jelentkezőnk a kiválasztási tábor végén 150 szakember – mentorok, befektetők, vállalkozótársak – előtt arra használta fel másfél perces prezentációját, hogy bejelentse: eredeti terve nem fog működni. Azóta egy másik üzlettel sikeres lett.

Unalomig ismételt állítás, hogy alig van jó menedzser, vezető itthon. Ti hogyan találtok jó mentort?
B. N. G.: Ez valóban kihívás, aminek nem feltétlenül a sokat kárhoztatott oktatás az oka. Inkább az, hogy rendkívül kevés olyan nagyvállalat működik Magyarországon, ahol nem csupán feladat-végrehajtás folyik, hanem a stratégiai szintű döntések is helyben születnek. A magyar menedzsergenerációknak így kevés lehetőségük nyílik igazán kiélezett helyzetekben edződni, holisztikus vezetői képességeket elsajátítani. A mi mentoraink a kivételek közé tartoznak, elég csak Várdy Zoltánt vagy Hodicska Gergőt említenem (előbbi az NBC Universal korábbi vezérigazgató-helyettese, utóbbi az IBM Budapest Lab technológiai vezetője – a szerk.).
Á. Z.: A legfontosabb kritérium, hogy a mentor ismerje a startupokra váró utat – nemcsak üzletileg, lelkileg is. Sokan azt gondolják, hogy startupot építeni lehet hobbiként, egyfajta másodállásban is. Tévednek. Olyan mentorokkal dolgozunk, akik saját példáikon keresztük képesek megértetni a csapatokkal: ha a vállalkozói életpályát választják, a következő éveik csakis a kemény munkáról szólhatnak.

Melyik a nehezebb ma? Startupot vagy befektetőt találni?
Á. Z.: E pillanatban sok pénz van a piacon, de a bőség nem tart örökké. Miután évekig rendkívül alacsony volt a kamatkörnyezet, a tőke kereste a helyét. Ha itthon lassabban is fordul a széljárás, külföldön már emelkednek a kamatok, ezzel párhuzamosan pedig csökkenni fog a startup-befektetések vonzereje is.
B. N. G.: A következő évtizedben sokat változhat a szabályozói hozzáállás is. Az internetalapú vállalkozások eddig egyfajta szürkezónában voltak, ám egyre-másra indulnak az iparág zászlóshajóinak számító Google, a Facebook és az Apple ellen indított nemzetállami és uniós eljárások – nem beszélve az Uber vagy az AirBnB elleni helyhatósági fellépésekről. A rájuk szabott új keretrendszerek egy most induló startup leendő mozgásterét is befolyásolják, és egy befektetőnek ezt is számításba kell vennie.

Az állami bürokráciacsökkentés után sokan úgy gondolták: vége, nem lesz többé a Design Terminál. De nem ez történt, másfél éve működtök nonprofit kft.-ként, úgy tűnik, sikeresen. Változott valami? Hogyan határoznátok meg magatokat most?
B. N. G.: Rugalmas szervezetként már többször újradefiniáltuk magunkat, legutóbb 2016 nyarán. Ami nem változott: továbbra is üzleti tehetséggondozással foglalkozunk. Ami újdonság, hogy miközben megőriztük aktív együttműködésünket a kormányzattal, az új modellben már a versenyszférával is aktívan együtt dolgozunk, hidat építve a startupok és a nagyvállalatok között.
Á. Z.: Én úgy fogalmaznék, hogy ökoszisztémát építünk. Célunk az, hogy összehozzuk az innovációval foglalkozó legkülönbözőbb szereplőket – startupokat, befektetőket, nagyvállalatokat – és közösségbe szervezzük őket.

Ökoszisztéma-építés. Ezt mostanában nagyon divatos hangoztatni, de nem is igazán értjük.
B. N. G.: Értem, mi a probléma, valóban elhasznált kifejezések lettek ezek, de nézzünk a fogalmak mögé. Ökoszisztéma alatt mi az együttműködés kultúráját értjük. Magyarországról csak akkor emelkedhet ki több, a nemzetközi porondon is eredményes vállalkozás, ha az innovációs közösség hálózatosodik, és szerves kapcsolatok alakulnak ki az üzleti tehetségek, a befektetők, a piacvezető nagyvállalatok és a szakpolitikai döntéshozók között. Történelmi okokból az együttműködés és a bizalom terén gyengék a hagyományaink. A Design Terminál a maga eszközeivel ezen is javítani szeretne.
Á. Z.: Pontosan ennek az eszköze nálunk a startup, amely adott problémára skálázható üzleti megoldást szállít, ez lehetne definíció is. Ahhoz, hogy egy-egy tehetséges csapat repülőrajtot vegyen, rengeteg mindenre van szüksége: komoly ügyfelekre, tapasztalt mentorokra, kiterjedt kapcsolatrendszerre, profi befektetőkre. A Design Terminál és partnerei révén egy startup mindehhez hozzáfér. Nagyvállalati ügyfeleink pedig olyan megoldásokat fedezhetnek fel, amelyekkel olcsón és gyorsan gazdagíthatják saját értékláncukat.

Ki lehet fejezni számokban, hogy a hazai ökoszisztéma valóban kiépül?
B. N. G.: A magyar startup világ kicsi, de korrekt színvonalú. Mindössze két-háromszázra tehető azok száma, akik Zoli szavaival skálázható üzleti modellben gondolkodnak, tehát valóban startupnak nevezhetők. Összevetésképp, az 1,3 millió lakosú Észtországban tízezer startup működik, tehát akad még tennivaló. Ugyanakkor a hazai csapatok átlagos színvonala nem feltétlenül marad el attól, amit Berlinben vagy Londonban láthatunk. Óvatos tempójú, de folyamatos fejlődésről beszélhetünk.

Egy nonprofit szervezetnél mit jelent a siker? Lehet gazdasági eredményekről beszélni?
Á. Z.: Mindenek előtt érdemes megnéznünk az általunk mentorált vállalkozások üzleti eredményeit. Azaz a tőlünk kikerülő csapatok valóban kinövik-e magukat? Hozzájárulnak-e a munkahelyteremtéshez és a magyar gazdaság jövőképességéhez? Van okunk a büszkeségre, hiszen az olyan vállalkozások, mint a világ első kerekes székes navigációját fejlesztő Route4U, a programozóiskola CodeBerry vagy az energiatermelő utcaburkolatáról híres Platio, máris megkezdték világhódító útjukat.
Rácz Mária: A másik aspektus természetesen a Design Terminál saját gazdálkodása. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásának köszönhetően mentorprogramunk továbbra is ingyenes lehet a tehetségeknek. Emellett azonban életre hívtuk üzleti együttműködéseinket. Ezek keretében nagyvállalatok munkáját támogatjuk a számukra releváns startupok, olcsó és gyors innovációk becsatornázásával. Az olyan ügyfeleinknek köszönhetően, mint a Mol, a német Knorr-Bremse – vagy a világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock –, nettó piaci árbevételünk közel ötszörösére, 405%-kal nőtt a megújulásunk óta.

Mik a távlati célok?
B. N. G.: Európa 5 legjobb inkubátora közé akarunk kerülni, hogy a magyar tehetségek mellett Portugáliától Romániáig hozzánk fussanak be a legígéretesebb cégek. Úgy látjuk, hogy kezdeti erőfeszítéseink működnek: most induló szemeszterünkre 25 országból mintegy 125 startup jelentkezett. Növelni akarjuk a fiatalok kockázatvállaló kedvét, és például a sikeres női cégalapítók arányát is. Hiszünk benne, hogy – minden nehézség ellenére – történelmi összevetésben sosem volt ilyen könnyű saját vállalkozást indítani.




Árfolyamok

EUR: 323.51CHF: 283.6USD: 282.52
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12