„Itt is mindenki a csapatba kerülésért harcol, de emiatt azért nem töröd el a másik lábát.”

Írta: Schilling Tamás - Készült: 2018. augusztus 16.

A hazai gasztroforradalom elérte a sörpiacot is, egyre többen keresik a különleges nedűket. Ezeket a legtöbben kézművesként emlegetik, de a szereplők nem szeretik ezt a kifejezést. Ahogy ők mondják: ez nem a nagymama konyhája és semmi köze nincs a kézművességhez, ugyanolyan gépekkel dolgoznak, mint a multik. Két sikeres szereplővel beszélgettünk.



Magyarországon jelenleg 60–65 kisüzemi sörfőzde működik, pia­ci részesedésük egy százalék körül van, ám több mint 300 féle terméket gyártanak. Könnyen felismerjük őket a boltokban, ezek azok a jópofa, olyakor vicces sörök, amiket általában „nem ismerünk”, és csak véletlenszerűen választunk belőlük. Legalábbis egyelőre így van, de a kis főzdék dolgoznak azon, hogy ez változzon. Persze csak bizonyos mértékig, mert ez a termék mindig egy rétegpiacnak fog szólni. Igaz, például az USA-ban a piaci értékesítés 20 százalékát már a kisüzemi nedűk adják. „Nem akarunk sokkal nagyobbra nőni” – mondja Meiszner Péter, a Fehér Nyúl alapítója. „Föl lehetne pörgetni a termelést 50 ezer literrel, de az már a kapacitásunk teteje és nem tudnánk kísérletezni.” Hasonló véleményen van Németh Antal, a Monyó Brewing Kft. egyik alapítója. Bár ő már azt a kapacitást is látja, amely a csúcsa lehet a saját termelésüknek.

„Ádámmal (Pein Ádám, a tulajdonostárs) úgy gondoljuk, hogy 1–1,5 millió liter sör lehet a kisüzemi gyártásunk teteje. Efölött már pont a lényeg veszne el.” 

Egyelőre évente mindkét csapat 200 ezer liter sört főz és értékesít.

Nagyot nőttek a kicsik
A nagy sörgyárak is jó évet zártak tavaly, 6,2 millió hektolitert értékesítettek, ez 2 százalékkal több, mint 2016-ban. De koránt sem olyan jót, mint a kisüzemek. Az ezekben előállított és forgalomba bocsátott sör mennyisége tavaly 500 ezer hektoliterfok volt, ez alapján 405 millió forint jövedéki adót vallottak be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint. Átlagosan 5 százalékos alkoholtartalommal számolva ez majdnem 100 ezer hektoliternek felel meg. Ezen számok alapján dupláztak a kisüzemek, hiszen 2016-ban még 247,1 ezer hektoliterfok után 200,2 millió forint volt a jövedéki adójuk. Ez részben az új főzdéknek, részben a meglévők kapacitásbővítő beruházásának köszönhető. Részben pedig annak, hogy tavaly a Pécsi Sörfőzde is kisüzem lett.

Mitől kisüzem a kisüzem?
Tavaly július elején ugyanis bővül a kisüzemi sörfőzdei kedvezményezettek köre, az eddigi 8 ezer hektoliterrel szemben minden 20 ezer hektolitert meg nem haladó mennyiségű sört előállító vállalkozó alkalmazhatja az 50%-os jövedékiadó-kedvezményt. Kicsit visszafogva a termelését a változtatás egyik nyertese a Pécsi Sörfőzde lett. Mielőtt még mutyit gyanítanánk ez a mennyiség uniós norma. A valóban kisüzemeknek, így például a Fehér Nyúlnak és a Monyónak 200 ezer liter sörrel évente, azonban nem az adókedvez a legnagyobb segítség. „Sok hely kizárólagosan leszerződik a nagy multikkal, oda nem tudunk bekerülni” – mondja Németh Antal. „Nem hibáztatjuk a kocsmákat, mert egy nagy gyártóval leszerződni előnyösebb anyagilag is, de ezek a szerződések kiszorítanak minket.”

Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke még a kedvezményezettek bővítése kapcsán azt mondta, hogy az intézkedésnek akkor lehet kedvező hatása, ha a multinacionális sörgyártók piackorlátozó szerződései ellen is fel fog lépni a kormány. Ugyanis azok szerinte mind a magyar, mind az uniós jogszabályokkal szembemennek, és lehetetlenné teszik a kisüzemi főzdék termékeinek piacra jutását. Ezért állandó a Dávid–Góliát harc. És hiá­ba a kis piaci részesedés, úgy tűnik a nagyok jobban félnek a kicsiktől mint viszont.

Éppen ezt mutatja a nagyüzemi ipák és komlózott sörök megjelenése. De azért a Monyó is odaszúrt egyet, amikor Dreher megjelent a saját ipájával. Erről részletesen is írtunk júniusi címlapsztorinkban, de röviden így nézett ki: a sör megjelenése után nem sokkal a Dreher gyárával szemben, stílszerűen három óriásplakáton üzentek a „nagy multinak”. Azt írták az elsőre, hogy megkóstolták és inkább segítenének. A következőn részleteznek egy receptet, az utolsón pedig csak ennyi állt: „Szívesen.”

Először otthon
Péter és Antal is otthon kezdte el a főzést, ha valaki belevágna, annak is ez a módszer ajánlott. Ma már mindketten saját gyárban termelnek, de a kezdeteket bérfőzéssel oldották meg. „Mi tavaly márciusban indítottuk útjára a Fehér Nyulat, előtte volt egy Kísérleti Nyúl. Én amúgy 2015-ben kezdtem el az otthoni főzést, idővel egészen iható lett” mondja Meiszner Péter. Hasonló utat járt be Németh Antal is, neki már a házi sörei is elkezdtek díjakat nyerni. Majd Sernevelde néven bérfőzött sört, végül pedig jött a Monyó. Pein Ádámnak, a tulajdonostársának már volt egy kocsmája ilyen néven, így ez magától adódott.

Bár kialakult már egy egészséges verseny ezen a piacon, egyelőre nagyon jó a kapcsolat a „kicsi” sörfőzdék között. Együtt próbálják evangelizálni a piacot, igyekeznek közösen fellépni. Németh Antal egy futballhasonlattal él:

„Itt is mindenki a csapatba kerülésért harcol, de emiatt azért nem töröd el a másik lábát.”




Árfolyamok

EUR: 334.61CHF: 306.46USD: 303.67
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12