Kap pénzek csak 2023-ban?

Írta: Schilling Tamás - Készült: 2019. november 21.


Az agrárminiszter pesszimista becslése szerint legkorábban 2023-ban lesznek újra pályázati források az uniós Közös Agrárpolitika 2020-27-es kiírásiból. Addig azonban nem áll meg az élet, uniós alaptámogatások természetesen addig is lesznek és nemzeti programok is indulnak. Előre kell menekülni és beruházásokat indítani pályázatok nélkül is.

Dr. Nagy István agrárminiszter tartotta a megnyitó előadást a magazinunk agrárfinanszírozásról rendezett konferenciáján. Egy nappal az esemény előtt még Brüsszelben tárgyalt, így egészen friss információi voltak a KAP új ciklusának állásáról. Pesszimista, vagy inkább realista becslése szerint a legkorábban 2023-ban érkezhetnek az első pénzek a gazdákhoz. Ez legalább kettő, de inkább 3 szűk esztendő. Ha így gondolunk rá. De nem kell feltétlenül így terveznünk, ezt hangsúlyozza a tárca is, mert muszáj előre menekülni.

„Ahhoz, hogy Magyarország beérje az EU legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező tagországait, elengedhetetlen az agrárágazat tudás- és technológiaalapú modernizálása és az azt elősegítő beruházások folytatása, valamint a szakképzés, kutatás és szaktanácsadás fejlesztése – vélekedett a miniszter. Közölte: az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 8,3 százalék volt, és az agrárgazdaság közel 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 5,6 milliárd euró kereskedelmi többletéhez 2018-ban. Cél, hogy az EU-13 tagállamok között továbbra is megőrizze előkelő helyét az ország a mezőgazdasági termelés növekedésében, és tovább erősítse a V4 országok együttműködését.”

Finanszírozás pályázatok nélkül

Az tehát egyértelműen kiderült, hogy az uniós pályázati pénzekből jóval kevesebb lesz a következő években. De éppen ezért szervezte magazinunk ezt a konferenciát, hogy kiderüljön, milyen egyéb lehetőségeik vannak az agrárium szereplőinek. Rögtön a megnyitó után Magyary Péter, a KITE Zrt. finanszírozási igazgatója előadása következett, hiszen a legnagyobb magyar agrárcégnek saját finanszírozási programja van, mely már 170 milliárd forint értékű gépfinanszírozást biztosított. Azaz nem kezdők. 2019-ban várhatóan 28 milliárd forint értékű gépfinanszírozási forgalom lesz, ami a magyar mezőgazdasági gépfinanszírozási piac 25%-a. Az igazgató arról is beszélt, miért választotta már 3 ezer partner őket. Előnyük többek között az egyablakos kiszolgálás, azaz a gépvásárlás és finanszírozás egy kézből történik, önerőt is teremtenek, ha elegendő készpénz nem áll rendelkezésre, lehetséges használtgép-beszámítással vagy terménnyel is.

Ahogyan áprilisi konferenciánkon, most is parázs vita folyt a pénzügyi kerekasztalon, melynek résztvevői Andorka Miklós, a MAPI stratégiai igazgatója; Antal Áron, a Takarékbank Agrár Üzletág senior elemzője; Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője; Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója valamint Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője voltak.

Azt is mondhatnánk, hogy a finanszírozók egy kényelmes időszaka következhet, hiszen ha nincs pályázat, a bankokhoz kell fordulnia annak, akinek egy beruházáshoz nincs elegendő tőkéje. De nem feltétlenül így fogalmaztak, sőt kiemelték, hogy ez nem így van. A pályázatokra szükség van, de ezt a „szünetet” már többször túlélték a gazdák. Érdekes, hogy míg a banki oldal azt tapasztalja, hogy a generációváltás nem fog akkora problémát jelenteni, mint amekkorára manapság felfújják, Krisán László egészen mást tapasztal. Szerinte a kkv szektornak igenis fájni fog.

Abban viszont mindenki egyetértett, hogy ma nincs olyan hazai cég, akinek hitelkérelmét azért utasítanák el, mert „nincs jövőképe”, azaz generációváltással kapcsolatos problémák miatt nem utasítanak el forrást. Simon Attila sokkal nagyobb problémának tartja például, hogy a fiatal, huszonéves gazdák nem találnak párt maguknak. Fórián Zoltán azt is kiemelte, hogy szerinte sokat változott a gazdák és a bankok kapcsolata, méghozzá pozitív irányba. Mernek kérdezni, mernek fordulni a finanszírozókhoz.

Mercosur, nagyüzemek, pestis

Éder Tamás, a NAK alelnöke a Mercosur megállapodásról beszélt, mely két évtizedes tárgyalási folyamatot követően született meg. Ennek kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztja az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek aggodalmát, de Éder Tamás szerint nem kell annyira megijedni ettől a paktumtól, bár furcsa, hogy a mezőgazdaság szereplőit gyakorlatilag „meg sem kérdezték”. Kicsit vitatkozott ezzel Claessens Peter, a Claessens cégcsoport ügyvezetője, aki az állattartó nagyüzemek jövőjéről beszélt és kiemelte, hogy bizony ő azért tart a megállapodástól, a sertéspestis, a túlszabályozott élelmiszeripar mellett a Mercosur is tényező. Egy látványos ábrán szemléltette, hogy milyen ellentétes folyamat zajlik a világban. Miközben 2050-re 56 százalékkal több élelmiszerre lesz szüksége a világnak, a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a teljes népességhez képest az elmúlt száz évben 60-ról 20 százalékra zuhant vissza. Az ügyvezető reagált a következő évek pályázati megtorpanására, és hangsúlyozta, hogy a fejlesztések nem támogatáshoz vannak kötve. Sőt ez egy lehetőség is, hiszen a saját tőke (akár banki hitellel kombinálva) gyorsítja a fejlesztés ütemét, lehetőséget ad kompromisszumok nélküli beruházásokra.

Nem hagyhattuk ki a konferencia programjából a sertéspestist sem. A kerekasztal résztvevői, Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója; Dr. Gombos Zoltán, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának vezetője és Kövesdi József, a SENIT Kft. ügyvezetője egyetértettek abban, hogy már krízis van, és a legtöbbet most furcsa módon az állattartók tehetnek. Betartva a szabályokat, előírásokat. „Most nem annak van ideje, hogy bárkinek mutogassuk a jószágot, inkább ne engedjünk senkit a közelükbe!”




Árfolyamok

EUR: 0CHF: 0USD: 0
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
10 dolog, amit tudnia kell
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12