A siker titka: csőd harminc alatt

Írta: Alapblog - Készült: 2020. július 07.

Emőri Gábor már tizenévesen belekóstolt a külkereskedelmi világba, de az igazi nagy ugrás az irodagépeket forgalmazó Kontrax volt. A rendszerváltás egyik üstökös vállalkozása ugyan csődbe ment, de Emőri változatos cégekkel és tevékenységekkel a „nagy túlélőnek” mondhatja magát. 2013-ban pedig amikor a sok privát üzlet után nyertek egy állami tendert szinte berobbant a köztudatba: a közutak teherjárművek számára kötelező elektronikus fizetési rendszerét rekordidő alatt és fele áron valósította meg cégével a I-Cellel.


 Hét évvel ezelőtt kevesen fogadtak volna arra, hogy egy addig ismeretlen magyar konzorcium működőképes rendszert hoz létre és ad át. Mondhatjuk a HU-GO-nak nevezett elektronikus útdíj fizetési rendszer pályázatát akár halálugrásnak is, ugye?

Nem vitás, hogy őrült rizikót vállaltunk, hiszen két és fél hónap alatt kellett leszállítanunk egy működő rendszert. Ennek esélye nagyon kicsi volt. Talán ahhoz hasonlítanám, hogy feldobunk egy 300 darabból álló puzzle-t, amelynek minden darabja a földet érésekor a helyére kerül. És így történt… a helyére került minden részlet, és beindult a fizetési rendszer. Akkor sokan nem hitték el nekünk azt sem, hogy a másik pályázó árának feléért végezzük el a munkát – de ez is bejött. Az már csak hab lehet a tortán, hogy az államnak egy forint kiadást nem jelentett, ugyanis mire kifizettek minket, addigra a rendszer megtermelte ezt. A késleltetett fizetés miatt ugyanis előbb termelt bevételt a rendszer, mint ahogy a költség jelentkezett.

Mi lett volna, ha nem sikerül? Volt “B” tervük?

Édesapám, aki amúgy mérnök, szintén ezt kérdezte tőlem. De nem volt “B” terv, egyáltalán. Ez egy valódi csodaprojekt volt, amelyben 250-300 hazai szakember dolgozott, szó szerint éjjel-nappal. A magyar tudás és találékonyság győzelme volt ez, ami azóta is remekül működik.

A teherautók útdíj fizetésére kidolgozott HU-GO nem mellékesen a költségvetés egyik “fejőstehene” lett. Miért tudunk erről olyan keveset?

Valóban évente 1 milliárd eurót, azaz több mint 330 milliárd forintot hoz a rendszer a “konyhára” és erre a platformra épült rá az EKÁER, az ehhez kapcsolódó Túlsúly mérő rendszer, ennek folyománya az adóhivatal on-line számlarendszere is. Ez utóbbinak utolsó elemét a minden adózó vállalkozás számára kötelező on-line számlázást éppen a napokban, július elsején vezették be. A közvetlen adóbevételen kívül nagyon nagy lépést tett a kormány a feketegazdaság kifehérítése érdekében is. A felsorolt három rendszer működésével jelentősen csökkent az adórés – vagyis az adóelkerülés. Amíg az évtized elején ez még 22 százalék volt, 2018-ban már csak 9 százalék, tavaly pedig még ennél is alacsonyabb. Ezzel jóval az európai átlag alatt vagyunk.

Mi lesz a következő lépés? Mikor vezetik be a személyautók számára is a használatarányos díjfizetést? Mikor mondhatunk búcsút az autópálya matricáknak?

Ezt nem tudom megmondani, mert nem gazdasági, sokkal inkább politikai döntésről van szó. Európa déli országaiban jóval korábban jöttek létre a fizető autópályák, amelyek tekintélyes része koncessziós formában működik. A francia vagy olasz autósok megszokták azt, hogy minél nagyobb távolságot tesznek meg, annál többet fizetnek, nálunk azonban máshogy szocializálódtak az autósok. Arról nem is beszélve, hogy a forgalomban levő 300 ezer teherautó nagyságrendileg nagyobb kárt okoz az autópályák burkolatában, mint a 4 millió személyautó.

Joggal berzenkednek ugyanakkor a teherszállítók, hogy miért csak nekik kell így fizetniük, az úrvezetőknek meg nem…

Előbb- utóbb biztos lesz valamilyen megoldás erre is, annál is inkább, mert az úthasználat díját az üzemanyag árába egyre kevésbé lehet már beépíteni. Forgalomszabályozási és környezetvédelmi megfontolások is szerepet játszhatnak…

Egy ilyen jól működő és a konkurenseknél korszerűbb rendszert miért nem sikerült exportálni?

Sokan érdeklődtek a HU-GO iránt. Egy sor ország, így Bulgária, Csehország, Lengyelország vagy Kazahsztán is köztük volt. Az orosz döntéshozókat két hónapig tréningeztük itthon, aztán csak azt vettük észre, hogy az ötletet „hazavitték” és több-kevesebb sikerrel maguk megcsinálták a rendszert. Görögországban 70 millió euróval jobb ajánlatot adtunk, mint a versenytársunk, mégse hirdettek győztest. Máshol nekifutottak az „orosz modellel” de nem jutnak ötről hatra, ez történt Bulgáriában és a kazahoknál is. A GPS technológián alapuló rendszerünk ugyanis nem egy kézzel fogható termék, hanem egy módszer, amit elvileg más is el tud készíteni – ezért van, hogy megpróbálják másolni.

De, ha jól tudom, akkor nagy előnye, hogy rendkívül olcsón üzemeltethető?

A HU-GO-t a Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. (NUSZ) üzemelteti – valóban olcsón. Nálunk a bevételnek mindössze egytizede a költség, Szlovákiában ugyanez 55 százalék, de az európai átlag is 20 százalék körül van.

Akkor aztán végképpen nem értem, hogy miért nem lett siker ez külföldön!

Az autópálya építés és üzemeltetés mindenütt részben politikai kérdés, és helye-ereje van a helyi lobbiknak is. Kazahsztánban például egy helyi vállalkozásnak adták ki a feladatot, a szerződést a napokban mondják majd fel, már írtunk nekik egy levelet, hogy ha kell, szóljanak megcsináljuk…

Az okos parkolási rendszerrel viszont sikerrel mutatkoztak be – no, nem itthon, hanem Kínában. Három ottani városban működik már a rendszerük. Jó kínai partnert találtak, ez a siker titka?

Csak részben! A magyar szakemberek által kidolgozott rendszerre építette az okos parkolást az EPS Global, amelynek résztulajdonosai vagyunk. Hároméves, kemény munka után sikerült megnyerni egy négyszázezres város, majd egy négymilliós település parkolási rendszerének szállítását. Csifengben és Jangcsunban a helyi ZTE céggel közösen fejlesztettük ki és vezettük be a szenzoros parkolóhelyekre épülő okos parkolási rendszert.  Ez jelentős tőkét igényelt. Cégemen, az i-Cell-en kívül az Eximbank két, összességében 16 milliárdos kockázati tőkealapját kezelő GB & Partners szállt be. Bár a koronavírus járvány néhány hónapra megakasztotta a működést, de már látszik, hogy jól alakulnak a számok, a bevétel a terv felett lesz.

A logikus az lett volna, hogy itthonról indulnak a világpiacnak, hogy hazai referenciát felmutatva tudnak üzletet szerezni. Miért nem így történt?

A budapesti parkolási rendszer nem egységes, a kerületek kezében van. Az első lépcsőt itt tettük meg, hiszen a mobil parkolási rendszer bevezetését is mi végeztük. Ez ma már domináns, hiszen a parkolások 70-80 százalékát mobiltelefonról indítják, ezért lassan feleslegessé válnak a parkolóautomaták. A szenzoros alapú okos parkolási rendszer viszonylag drága és a budapesti sajátosságok miatt a bevezetés is bonyolultabb lenne.

Egy felmérés szerint a budapesti autósforgalom 40 százalékát teszi ki a parkolóhely keresése. Lenne tehát igény arra, hogy akár a mobiltelefonunkon lássuk azt, hogy hol van szabad hely…

Ez biztos. A kínaiaknak nagy előnyük, hogy lépcsőfokokat tudnak átugorni. Csifengben például tíz éve alig néhány autó szaladgált, nem volt jó úthálózat, ma viszont óriási a forgalom, évente 50 ezer új autót adnak el, és nincs parkolóhely sem. A nulláról lendülnek a legmodernebb parkolási rendszerbe, egész egyszerűen azért, mert nincs más választásuk. Első munkahelyem a Kontrax is jó példa erre. Mi, az Első Pesti Telefonközpont cégen keresztül hoztuk be az akkor legmodernebbnek számító digitális telefonközpontot, amellyel az “ősrégi” központokat kiváltottuk – ez is menőségi ugrás volt, éppen olyan, mint az okos parkolási rendszer Kínában.

Mit tanult meg a múlt század kilencvenes éveinek sikercége, a Kontrax kudarcából úgy, hogy azt sikerré alakította?

Már komoly gondokkal küzdöttünk, amikor egy amerikai útra mentem tőkét szerezni. Ott találkoztam egy dallasi üzletemberrel, aki örökérvényű jó tanáccsal látott el: abból lesz sikeres üzletember, aki még harmincéves kora előtt csődbe megy egyszer. Igaza lett, sőt az elmúlt hónapok eseményei is azt igazolják, hogy aki 40-50 évesként kezdő üzletember az már nem tud jól kijönni egy csődből. Az más kérdés, hogy konjunktúrában nem nehéz sikeresnek lenni, ellenben a nehéz körülmények megtanítják az embert a racionális gazdálkodásra, és a kudarcokból való okulásra is.

Mire kell figyelnie egy sikerre áhítozó fiatal cégtulajdonosnak?

A” szentháromságra”, vagyis az eredmény kimutatásra, a cash-flowra és  a mérlegre – de egyszerűbben is meg lehet fogalmazni: minden hónap legyen nyereséges, a befektetett tőke jól működjön.

Ha erre figyeltek volna, nem megy csődbe a Kontrax!

Hitelből fejlődtünk, a kamat pedig évi 30 százalék felett volt akkoriban. Hiába nőttünk gyorsan, alapítottunk céget hat országban, a Hepta csoport csődje magával rántott minket is. A bankok nem hiteleztek minket, csak rövid lejáratra. Nagy irodaházat építettünk egymilliárd forintért és egyéb hosszú lejáratú megtérülést hozó befektetéseket csináltunk rövid lejáratú hitelekkel mivel akkor nem volt más.

Az egykori Kontrax székház hosszú évekig üresen állt, pedig valamikor csúcstechnológiának számított…

Bizony, olyan volt, mint egy űrállomás. A legmenőbb amerikai belsőépítész tervezte a tereket, a legdrágább designer irodabútorokat vettük meg – majd hat hónappal a beköltözés után csődbe mentünk.

Ezért van az, hogy bár nagyon sikeres most is egy régi, kis irodaházban működnek? Tart a legendától miszerint, ha egy cég új irodaházba költözik, akkor jó eséllyel csődbe megy?

Van ebben valami, tényleg sokáig húzódoztam az új, nagyobb helyre való költözéstől. Az egykori Kontrax székházat is megnéztük, hátha alkalmas számunkra is, de beláttuk olyannyira lerobbant, hogy reménytelen felújítani… végül a tulajdonosok le is bontották. Mi azonban hamarosan költözünk, egy 3. kerületi irodaházat vettünk ugyanis.

Most már óvatos?

Tanultam a kudarcból és a sikerekből is. Néhány évvel ezelőtt például „megkísértett” egy gyönyörű Ferrari. Megkérdeztem német cégem könyvelőjét, hogy mit szól, megvehetem-e? A fejét ingatta. Egy hetes BMW jöhet, de méregdrága olasz sportautó már nem. Igaza volt. Cégeim székháza 20 éve változatlan helyen van, csak éppen sokkal több vállalkozásom működik itt.

Az óvatosság miatt lépett ki az Apennin ingatlanos cégből is?

Úgy éreztem, hogy elértük a felső határt és ideje kilépni.  Jó pillanatban léptünk és jó árat kaptunk érte. Amúgy nem szakítottunk teljesen az ingatlan üzletággal, ma is van 4-5 irodaházunk.

Ha valóban nem szereti a költséges hobbikat, miért vett halastavat?

Ez nem hobbi, hanem üzlet és befektetés. A szoftveres cégeim mellett már 10 éve működtetünk egy élelmiszer kereskedő céget, a Foodnet-et. Amikor megkerestek a 340 hektáros halastó ötletével, arra gondoltam ennek termékeit is forgalmazhatnánk. Ezért vettem meg. A halüzlet jónak ígérkezik, hiszen a magyar fogyasztás csak az uniós átlag negyede – van tehát hova fejlődni. Adva van az értékesítési hálózat, felvettem az ország legjobb szakembereit, sőt még az is lehet, hogy némi uniós támogatást is lehet szerezni.

Leghíresebb cége az I-Cell neve kísértetiesen hasonlít az I-Phone, vagy az I-Pad szavakra pontosabban márkanevekre. Mindkettő a világhírű Apple cégé. Nem pereskedtek emiatt?

Meg sem kerestek. Igaz, a mi cégnevünket 1998-ban jegyeztettük be, akkor még ezek a márkák nem léteztek.

És mi lenne, ha meg akarnák venni, hiszen elég jól hangzik?

… van az a pénz, amiért ez is eladó. Ez nem lehet érzelmi kérdés.

The post A siker titka: csőd harminc alatt appeared first on alapblog.




Árfolyamok

EUR: 0CHF: 0USD: 0
 

Legnépszerűbb cikkek

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
10 dolog, amit tudnia kell
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12