A január igazi uborkaszezon a szállásadóknak, ezért jelentős kedvezményekkel várják a vendégeket. Nincs tömeg, a szauna előtt sem kell sorban állnunk. A négycsillagos luxust is töredékáron kapjuk meg, a kiemelt időszakokhoz képest akár 70 százalékkal olcsóbban. A szolgáltatások minősége nem változik, sőt a hotelek még több extrát kínálnak az ünnepek után.

2 év múlva megszűnik a hagyományos földi tévéadás, teljesen fölváltja a digitális sugárzás. De a műholdas és kábeltévén már ma is gyakran ilyen adást fogunk ? csak az a kérdés, hogy mivel. Körképünk és tesztünk segít a tévékészülék kiválasztásában, és eligazít a technikai ?varázsszavak? sűrűjében is.

Még mindig nem eléggé közismert a tény, hogy 2011. december 31-től nem lehet a régi készülékekkel és a megszokott szoba- vagy tetőantennával tévét nézni, mert ? a mai tervek szerint ? azon a napon leáll a földfelszíni, analóg televízióműsor-sugárzás. Ettől az időponttól kezdve csak kábelen, műholdról vagy földi digitális vételre (DVB-T) alkalmas tévével nézhetünk televíziót. (Utóbbihoz tartoznak a PC-k és laptopok digitális tunerei is.)

Ám ez a váltás nem különösebben serkenti a vásárlókat. Ha a tájékoztatás hatékonyabb lenne, akkor sem valószínű, hogy megrohannák a boltokat, hiszen akiknek legfontosabb volna a készülékcsere ? mert nem tudnak áldozni sem műholdas, sem kábeltévére ?, azoknak valószínűleg a technológiai váltás is túl költséges. Márpedig a magyarországi háztartások 25?30 százalékában manapság csak földi analóg vételre van mód.

Ha ma valaki tévékészülék vásárlására szánja el magát, szinte biztos, hogy nem a digitális átállás miatt teszi ezt. Bár a kereskedők szerint újabban rákérdeznek, hogy alkalmas-e a készülék a földi digitális adások vételére (a hazai MinDig TV-ről lásd keretesünket), de még nem ez az alapvető szempont. A vásárlók zöme kábel-, vagy műholdas tv-előfizetéssel rendelkezik.

HD: a nagyfelbontás varázsa

Jelentős viszont az érdeklődés a HD (nagyfelbontású) vétel iránt, pedig e téren a hazai műsorkínálat elég szerény. Egyébként a kereskedők ? a korábbi évek gyakorlatával ellentétben ? ma már nem a földi analóg adások 16:9 arányú képpé széthúzott műsoraival, hanem valódi HD-minőségű demóanyagokkal csábítják a vevőket. Ennek lassacskán megmutatkozik a hatása.

Sajnos a közszolgálati adókat nem számítva jóformán senki nem ad sem HD-ben, sem 16:9 arányú, azaz ?szélesvásznú? képpel. És a közszolgálatiak is csak ritkán. (Kivétel két filmcsatorna és a nem hazai szolgáltatóktól átvett egy-két sport- és ismeretterjesztő csatorna, a különféle előfizetéses csomagok legdrágább változataiban.) Jelenleg a nagyfelbontású műsor az egyik legfőbb oka a tévévásárlásnak. A tájékozott vásárló azt is tudja, hogy akadnak előfizetés nélküli műholdas HD-adások, de az M2-t nem számítva csak idegen nyelven ? főként németül. Megfelelő antennával pedig akár a BBC HD-t is lehet nézni.

HD ready vagy full HD?

Fölmerül a kérdés: elég lesz-e a ?HD ready?, vagy a ?full HD? felbontású tévével járunk-e jobban? Úgy véljük, ma már inkább csak full HD televíziókat érdemes venni, még akkor is, ha pillanatnyilag kevés magyar nyelvű műsort nézhetünk rajta, mert egészen biztos, hogy nagyon kibővül a választék.

A HD ready jelzésű készülékekről annyit kell tudni, hogy a látható képpontok száma legalább 1280 × 720. Viszont a full HD típusúaknál ez az érték 1920 × 1080. A HD ready készülékek előbbutóbb kiszorulhatnak a piacról, hiszen a nagyobb felbontású panelek (képernyők) gyártási költsége rohamosan csökken, így a full HD készülékek is jóval olcsóbbak lettek. De ha egy kisebb szobában legföljebb 80 cm képátlójú tévét használunk, akkor nem nagyon látható a különbség a 720 és az 1080 sor felbontású képernyők között. Tehátpusztán presztízs okokból nem érdemes sokkal több pénzt kiadni.

Azt viszont érdemes alaposan végiggondolni, hogy mi mindent akarunk csatlakoztatni a tévéhez (műholdvevő, DVD, blu-ray lejátszó, esetleg videomagnó), akarunk-e rajta fényképeket nézegetni stb. Utólag ugyanis már nehéz megoldani a ?pótcsatlakozást?, azaz legyen annyi ? és lehetőleg olyan típusú ? aljzat a vásárolni kívánt készüléken, amennyi (és amilyen kimenetű) külső egységet csatlakoztatni akarunk.

Még egy apróság: ha van rá mód, érdemes az üzletben kipróbálni az alapvető funkciókat. Piaci tájékozódásunk során sajnos beleszaladtunk két olyan Sony készülékbe is, amelyek nem megfelelően kezelték a DVB-T (földi digitális) adások képarányát: torzított méretet mutattak.

Jeleztük a hibát a helyi márkaképviseletnek, de szerintük az Antenna Hungária (AH) tehet erről: nem megfelelően sugározza az ilyen típusú adásokat. Megkérdeztük az AH-t is, szerintük viszont minden rendben van...

LCD vagy plazma?

Jó ideig úgy tűnt, hogy az LCD-hívők és a plazmapárti vevők (és gyártók) közti ellentét kibékíthetetlen. De beköszöntött a békés egymás mellett élés korszaka. Ez elsősorban az LCD-technológia nagy mértékű javulásának köszönhető, mivel bizonyos paraméterekben utolérték, sőt lehagyták a plazmatévét.

Nagyjából elfogadott az a kiinduló szabály, hogy 42 col (106 cm) átmérőig LCD-t, annál nagyobb átmérő esetén plazmát érdemes venni. A projektoros tévék ritkasággá váltak, és a videovetítők (projektorok) pedig napi tévézésre kevéssé alkalmasak. (Megfelelő hely vagy elrendezés és jó készülék esetén viszont házimozi céljára nagyon is jók a projektorok.)

A fejlesztők jelenleg inkább az LCDtechnológiára koncentrálnak, tehát nem elképzelhetetlen a plazma teljes térvesztése. Bár néhány nagy nevű gyártó (mint a Pio neer, a Panasonic) még nem mondott le erről sem.

Az amerikai HDI-US cég 2010 végére ígéri a térhatású (3D) lézervetítős tévét, 100 colos (254 cm) képátlóval, full HD felbontással és 360 hertzes képismétlési frekvenciával (utóbbi a ma szokás érték 3?6-szorosa). Ám az induló ár is tetemes lesz: 1,8?2,7 millió forint. Hasonlót már tavaly produkált a Mitsubishi LaserVue, igaz, jóval kisebb képátlóval (165 és 185 cm), kisebb frekvenciával (120 hertz) és valamivel kevesebbért (1,25 millió Ft). De mindkét típusnál csak fényforrást jelent a lézer, amúgy kivetítős tévékről van szó.

Föntebb szó volt már a hazai HD-minőségű néznivalók hiányáról ? ennek láttán el lehet gondolkodni a blu-ray lejátszók vásárlásán. Egyrészt sokat csökkent az áruk, és nőtt a műsoros lemezek választéka, másrészt a kölcsönzők is kezdik felismerni az ebben rejlő üzletet.

Műsorforrás a HD tévéhez

Bizonyára a videotékákban is érvényesülni fog az a tendencia, hogy a frissen megjelenő filmek már nem csak DVDn, hanem blu-ray lemezen is elérhetők lesznek. Emellett a magyar üzletekben is feltűnt már az asztali blu-ray-író.

Ne feledkezzünk el a meglehetősen nagy számban eladott, HD-minőségű felvételre alkalmas videokameráról sem. Ezek jellemzően egy szabványos (HDMI) csatlakozóval közvetlenül összeköthetők a nagyfelbontású tévével. Emellett az újabb digitális fényképezőgépek közt jónéhány képes ?egyszerűbb? HD (720p) vagy éppen full HD (1080p) videó készítésére ? bár az egyvégtében készíthető felvétel időtartama korlátozott lehet. (Ez jellemzően 30 perc, amit egy szűklátókörű EU-rendeletnek ?köszönhetünk?.) A fényképezők jelentős részén van már HDMI-csatlakozó, így nem csak a házi videókat, hanem fotóinkat is közvetlenül nézhetjük HD-tévén. Ezt megkönnyítendő az új fotómasinák egy része látványosabb ?diavetítő? funkciót kapott.

Akit nem elégít ki a kábelszolgáltatók által kínált ? nagyon sok helyen műszaki okokból el sem érhető ? HDs műsorválaszték, annak mindenképpen javasoljuk a műholdas vételt. Nagy élmény az egész családnak, jó szórakozás, és nem utolsósorban nyelvgyakorlási lehetőség.

Műholdvevőket főleg specialistáknál érdemes keresni ? és nem az áruházakban ? részben a hozzáértés, részben a választék miatt. Arra érdemes figyelni, hogy ha az ember valamely szolgáltatótól vásárol előfizetést és ahhoz kap (vesz) műholdvevő egységet, jó eséllyel csak annak az egy szolgáltatónak a csomagját (vagy alig többet) tud nézni, miközben nézhetne mást is. Tehát érdemes felkeresni egy szakkereskedőt.

16 televízió tesztje

Tesztünkben bemutatunk néhány újnak számító, Magyarországon is forgalmazott tévékészüléket. Terjedelmi korlátok miatt nincs módunk részletesen bemutatni a tesztelés menetét. De annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy a képminőség megítélése több szakember némiképpen vaktesztjének eredményéből áll elő. (A vakteszt résztvevői nem tudják, hogy éppen melyik márkájú/típusú készüléket látják.) Ez egyébként a teszt végeredményénél a legfontosabb tényező: az összpontszám 40 százalékát adja.

Különböző jelforrások (tuner, DVD, fotó) képeit ítélik meg a szubjektív teszt során, valamint a tesztábrákat műszerekkel analizálják. A látványt előre megadott szempontok szerint osztályozzák, és ezek átlaga, valamint a mérések eredménye adja a képminőség megítélését.

A hangminőség értékelése már régen kiforrott módszerekkel, szintén vakteszt, valamint mérés útján történik. A kezelhetőségnél a használati utasítás és a különböző szolgáltatások (menük, EPG stb.) érthetőségét minősítik. A sokoldalúság esetén a csatlakozások, beállítási lehetőségek mennyiségét értékelik.

ERRE ÜGYELJÜNK A KÉSZÜLÉKVÁLASZTÁSNÁL

A környezetvédelem szempontja szerinti megítélés nem csak a bekapcsolt állapotban és a készenléti módban történő áramfogyasztást veszi figyelembe, hanem a készülékben lévő ? majdan hulladékká váló ? anyagok feldolgozhatóságát is.Hét népszerű csatorna, ebből három HD minőségű, előfizetési díj és hűségidő nélkül ? ez a MinDig TV, vagyis a hazai földi digitális adás (DVB-T). A szolgáltatás lakossági lefedettsége 2009. december 1-én 88%-ra emelkedett. Ha ezt új tévénk saját vevőegységével (tuner) kivánjuk fogni, olyan készüléket vegyünk, amelynek műszaki leírásában szerepel ez: DVBT MPEG?4 HD. (Emellett állhat egy kiegészítő jelzés: AVC [H.264] kodek.) Ugyanis a hazai DVB-T adást nem tudjuk venni a (jóval gyakoribb) MPEG?2- es tunerrel. Egyébként külön tunerrel a régi készülék is fogja a MinDig TV-t.

DAB: DIGITÁLIS RÁDIÓ

Ahogy a televízió digitális átállásáról is hiányosak az ismeretek, a rádiós átállásról még kevesebb az információ. Forrásaink szerint ezer vásárlóból egyetlenegy (!) hallott a DAB-rádióról.

A DAB az angol Digital Audio Broadcasting (digitális rádió[műsor]-sugárzás) kifejezés rövidítése. A digitális átállási folyamat részeként ez váltja ki a mai FM-rádiózást. Nagy előnye, hogy ? a digitális tévéadáshoz hasonlóan ? jóval több műsort lehet adni (ugyanazon a ?helyen?, azaz sávszélességen), elvileg igen kiváló minőségben. Ezt ugyan az itthoni, kísérletinek minősített adásnál nem tapasztaltuk, de a műsorválaszték már most sem rossz.

A tervek szerint 2014-ben kerül sor a jelenlegi FM-műsorsugárzás beszüntetésére, de a hálózat folyamatosan épül, tehát aki váltani akar, az már most is válthat ? Budapesten és körzetében foghat 13 műsort. Magyarországon a technológia mai állása szerinti legfejlettebb változat, a DAB+ kerül bevezetésre. Ám a DAB-rádió ma még egyáltalán nem tömegcikk. Asztali és hordozható változata egyaránt sokkal drágább a hagyományos készülékekhez képest (áruk jellemzően 30 és 100 ezer forint közt alakul, nem számítva az exkluzív hifi-márkák ennél is drágább tunereit).

Itthon is elérhető a ?dab+ in your car? autós adapterr. Ezzel Budapesten és környékén a 14 műsort kínáló DAB műsorcsomagot hallgathatjuk. De a határ mentén és külföldön(főleg német nyelvterületen, ám Angliában is) ennél jóval több rádióadás vételét oldja meg. Mindezt a meglévő autórádió révén, szerelés, bontás nélkül, kiváló minőségben.

Ráadásul megoldja az iPod-készülék csatlakozását, ami előnyös, mert egy ilyen csatlakozó utólagos beépítése (márkaszervizben) 50?70 ezer forint körül jár. Sajnos a dab+ in your car sem olcsó (kb. 42 ezer Ft), de jó alternatíva az autóhifi teljes cseréje helyett. Ami legkésőbb 2014-ben esedékessé válik.

 

Gádor Róbert

A Balaton rendkívüli nyári szezonja és a szüreti mulatságok után októberben még számos programot kínál a magyar tenger. Hogyan fest egy programokkal teli őszi hétvége a tóparton?

Árfolyamok

EUR: 336.91CHF: 313.78USD: 303.8
 

Legnépszerűbb cikkek

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12