Miért nincs második hullám? – Vattay professzor morfondírozik

Írta: Alapblog - Készült: 2020. június 05.

Az alábbi levelet Vattay Gábor, az ELTE fizika professzora írta ismerőseinek – ezért a közvetlenebb hangnem. Mivel nagyon érdekesnek találtuk, ezért az engedélyével és minimális változtatásokkal közöljük. A professzor előző levele itt olvasható.


 

Kedves Mindenki,

Többen kérték, hogy írjak újra, ha valamilyen lényeges fejlemény van.

A héten több ilyen is volt, amit részben egy arizonai online tudományos konferencián hallottam, részben tudományos cikkekben, részben pedig az amerikai sajtóban (NYT) jelent meg a héten. Úgy tűnik, megvan az  egyszerű válasz a következő fontos kérdésekre:

  1. Miért csökken most a korábban legfertőzöttebb országokban is a járvány, miért nem indul rögtön újra, hiszen “minden” kinyitott?
  2. Ha most nem indul újra a járvány, akkor mi kellene ahhoz, hogy később se induljon újra?
  3. Miért maradnak ki a kisebb települések az egész járványból?

Egy bónusz kérdés: Miért tartott hónapokig, hogy Kínából más földrészekre is átterjedjen?  Ez utóbbira adott válasz indította el a lavinát, ugyanis több esetben, pl. Washington államban, New Yorkban, Lombardiában és Németországban az adatok újraértékelése után kiderült, hogy a legkorábban szekvenált vírusoknak nincs  köze a későbbi járványok kialakulásához. Más szóval, a vírus már korán, januárban nagy számban megérkezett, de mégsem tört ki járvány, a vírus kihalt.

Ennek az az oka, hogy a vírus, hasonlóan a korábbi 2003-as SARS vírushoz, átlagos körülmények között nem képes önfenntartó járványt létrehezoni, a terjedéséhez feltétlenül szüksége van szuperterjesztőkre (superspreaders).
A vírus annyira „gyenge”, hogy együtt élő családtagok között is csak 20% a fertőzés valószínűsége! Mutatok egy ábrát, ami még a SARS vírus szingapúri terjedéséről készült. Jól látszik rajta, hogy a megfertőzöttek többsége tovább sem adta a vírust, a járvány kialakulásához az vezetett, hogy megjelent egy-egy olyan személy, aki egyszerre nagyon sokakat fertőzött meg. De ez még nem elég, szükséges, hogy a szuperterjesztő által megfertőzöttek között átlagosan legyen még  legalább egy újabb szuperterjesztő. Máskülönben a járvány nem tud biztosan továbbhaladni, az első „szuper esemény” után kihal.

Forrás: Science Magazine, 2013.

Kik a szuperterjesztők és hogyan jön létre a szuperterjedés? A szuperterjesztők lehetnek potenciálisan azok, akik nagyon sok emberrel kerülnek kapcsolatba. Ez adódhat abból, hogy sok ember kerül közös légtérbe, vagy adódhat szociális faktorokból, hogy valaki szociálisan aktív és több embercsoporttal is kontaktusban áll. Tudjuk például, hogy a lombard járvány elindítója egy amatőr sportoló, aki többször utazott kölönböző sporttársaival egy autóban számos eseményre, majd miután 30-40 embert így megfertőzött, ezek bekerültek a kórházba, ahol egy újabb szuperterjedési eseményt váltottak ki és az egész kórház megfertőződött.

A héten az is tisztázódni látszik, hogy a legveszélyesebb dolgok a beszélgetés, és az éneklés, mert a vírus 3-4 napig az orr és garat környékét preferálja és a gyakori kilégzéssel fokozottan terjed. Így hát a legveszélyesebb emberek/helyek a kórusok, énekelgetések a templomban és a temetésen, a közös sport, a meetingek, ahol sokan ülnek és beszélnek, irodák, iskolák és így tovább. Kiemelten veszélyes még a különböző hierarchikus szervezetekben rendezett találkozók, értekezletek, tanácsok, kongresszusok stb. ahol az amúgy szétszórt, távol dolgozó egységek tagjai összetalálkoznak.

Mi a helyzet most? A tömeges személyes találkozók tiltásával jelenleg kevés az alkalom a szuperterjedésre, ami nélkül a vírus lassan kihal. Jelenleg ezért csökken az esetek száma fokozatosan mindenütt, annak ellenére, hogy az emberek nem mindenütt óvatosak.

Mikor romolhat el a helyzet? Akkor, amikor nem csak 1-1 véletlen szupreterjedési esemény történik, hananem egy-egy ilyen esemény már nagy valószínűséggel elindít egy újabbat. Amint újra lehetőség lesz a szuperterjedési események összekapcsolódására, a járvány nagy sebességgel ismét elindul.

Hol van erre lehetőség? Kisebb településeken megtörténhet, hogy egy-egy behurcolt fertőzést egy-egy szuperterjesztő szétszór még 20-30 ember között, de ezek közül már aligha lesz valaki újabb szuperterjesztő, és a járvány kihal. A járvány újraindulásához elegendően nagy városra és környékére van szükség ahhoz, hogy a szuperterjesztők biztosan megfertőzzenek újabb szuperterjesztőket. A város méretével (lélekszámával) aránytalanul nő az ilyen lehetőségek száma. A legvalószínübb, hogy ismét egy nagyvárosban lesz képes újraéledni a járvány, ahonnan kiszóródással terjed tovább a kisebb településekre, ahol továbbra is könnyen elhal.

Újabb elképzelések láttak napvilágot a nyájimmunitással kapcsolatban is. Ha a vírus csak a szuperterjedéssel képes fennmaradni, akkor elegendő, ha a potenciális szuperterjesztők nagy része válik immunissá. Ráadásul a szuperterjesztők sok kapcsolattal rendelkező egyének, sokkal gyakrabban kerülnek egymással is kontaktusba, így a hálózatukon gyorsabban terjed a járvány. Ezért a legújabb modellek szerint a szuperterjesztő hálózatok a terjedés során kiemelten immunizálódnak és összességében végül csak a lakosság 20%-át rántják magukkal. Ez azt jelenti, hogy New York és Lombardia már el is érhette ezt a pontot, mert egy 10 milliós, sűrűn lakott területre vonatkoztatva, és a ma realisztikusnak látszó 1%-os halálozási rátát alapul véve, kb. 20.000 halálozás árán érhető ez el. A Tengele emberkísérletben résztvevő 2,3 milliós Stockholmban kb. 4600 halott után érhetik majd ezt el, de még csak 2100-nál tartanak.

A szuperterjedésről szóló elképzelések az elmúlt hetekben nagyban megváltoztatták a járványokról eddig élő képet. Elképzelhető, hogy a korábbi járványoknak (pl. spanyolnátha) is a szuperterjesztő hálózatok „kiégése” vetett véget, nem pedig lényegében a teljes lakosság átfertőződése.

Mire kell hát figyelnünk? Ha azt látjuk, hogy kisebb-nagyobb fluktuációkkal azonosan alacsony szinten marad és remélhetőleg tovább csökken a napi esetek száma, akkor az azt jelenti, hogy a szuperterjesztési lehetőségek még nem fonódtak össze egy kaszkádhoz vezető hálózattá. Ha azonban az esetek ismét növekedni kezdenek, az azt jelenti, hogy átléptük a küszöböt és az esetek alacsony számától függetlenül is, legalább néhány hétre újra meg kell szüntetni a szuperterjedésre alkalmas körülményeket, hogy a lánc megszakadjon.

The post Miért nincs második hullám? – Vattay professzor morfondírozik appeared first on alapblog.




Árfolyamok

EUR: 0CHF: 0USD: 0
 

Legnépszerűbb cikkek

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
10 dolog, amit tudnia kell
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12