Olcsó benzin, drága, és még drágább dízel?!

Írta: Alapblog - Készült: 2019. március 05.

Bizonyára felfigyeltek rá az elmúlt pár hónapban, hogy jelentős, 30-40 forintos árkülönbség alakult ki a kutakon a dízel és a benzin ára között. Mivel a két üzemanyagtípus egymáshoz viszonyított árának latolgatása elmaradhatatlan eleme az autóválasztásnak – amivel itthon nem mellesleg évente közel 300 000 ember szembesül – érdemes rátekinteni a mögöttes folyamatokra. Pillanatnyi kilengésről van szó, amire fittyet lehet hányni, vagy hosszabb távon drágább maradhat, esetleg tovább drágulhat a dízel? Nos, a felvetésben benne rejlik a válasz. A jelenben a globális olajkitermelés szerkezeti, földrajzi átalakulása növeli, a 2020-tól pedig egy környezetvédelmi törekvés emelheti a dízel árát és a dízel/benzin árkülönbözetet, mely a magas kéntartalmú üzemanyagot igyekszik száműzni 2020-tól a tengeri hajózás piacáról.


Könnyű vs. nehézolaj, avagy USA vs. OPEC

Átalakulóban van a világ olajkitermelésének földrajzi és ebből fakadóan minőségi összetétele is. Az Egyesült Államokban a vártnál gyorsabban és nagyobb volumenben fut fel a palaolajkészletek kitermelése. A világ legnagyobb olajkészletén ülő Venezuela saját sírját ásva egyre kevesebbet termel. A Trump által újraélesztett szankciók következtében kiesett a világpiacról az iráni termelés jelentős része, valamint az OPEC is kénytelen évről évre kevesebbet termelni, ha meg akarja őrizni tagországainak pénzügyi és politikai stabilitását. (Szaúd-Arábia költségvetése 80 dolláros olajár mellett van egyensúlyban. A kitermelési kvótacsökkentés hiányában viszont az olaj ára a palaolaj kitermelők fedezeti pontjára 45-50 dollár környékére esne.) Az amerikai palaolaj típusa azonban eltér az OPEC országok olajától. Könnyebb és édesebb, amivel nem lenne gond, ha az olajfinomítók nem a nehezebb és savanyúbb olaj feldolgozására lennének konfigurálva. Az olajfinomítók a könnyűolajból relatíve kevesebb dízelt és több benzint tudnak előállítani. Így pedig a globális dízelkereslet kielégítése csak a kelleténél több benzin termelésével oldható meg, ami túlkínálatot szül(t) utóbbi piacán. Az alábbi ábrán jól látható-e folyamat és az is szembetűnő, hogy valójában inkább a benzin lett olcsó, mintsem a dízel drága. Egészen extrém módon vannak olyan napok, amikor olcsóbb a benzin, mint a feldolgozatlan nyersolaj. Pár éven belül Venezuela és Irán kiesett termelése visszatérhet a piacra, valamint beindulhat technológiai alkalmazkodás az olajfinomítóknál, azonban a palaolaj kitermelésének növekedését lehetetlen megállítani, így középtávon számítani lehet a benzin és a dízel árkülönbözetének fennmaradására.

Tengeri hajózás kénmentesítése

A fentieken túl küszöbön áll még egy jelentős változás, ami a következő pár évben tovább emelheti a dízel árát és hozzájárulhat egy szélesebb dízel/benzin árkülönbözethez. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb környezetvédelmi lépéseként a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet egy olcsó, ellenben környezetszennyező üzemanyagra mondott ugyanis nemet. 2020 január 1-től 3,5 százalékról 0,5 tömegszázalékra mérséklődik a hajózási üzemanyagok maximális kéntartalma. A döntés következtében a hajók vagy átállnak dízelfogyasztásra vagy beszerelnek egy rendkívül drága kénszűrő berendezést (scrubber). Napról napra közeledve a céldátumhoz az körvonalazódik, hogy a hajók csupán 10-15 százaléka szánja rá magát e költséges beruházásra, aminek következtében valóban érdemi többletkereslet érkezik majd a dízel piacára. A határidős termékpiacok a dízel(felár) hordónkénti 5 dolláros emelkedését indikálják. Bár ezt még nem lehet készpénznek venni, mivel érdemi volumennel nem lehet 1 évre előre kereskedni, de ha így marad a helyzet, akkor a dízel felára a nyersolajhoz képest 30 százalékkal, a dízel ára pedig közel 6 százalékkal drágulhat. Ez hozzávetőlegesen 20 forintos áremelkedést eredményezhet a kutakon. A benzin határidős piacát szemlélve szintén várható pár százalékos áremelkedés, ily módon pedig az árjegyzések a dízel/benzin árkülönbözet fennmaradását, enyhe tágulását vetítik előre 2020-ra.

Az érem másik oldala, hogy a hajók által eddig használt magas kéntartalmú fűtőolaj ára óriásit fog zuhanni, mivel ennek a piacán a hajózási társaságok kereslete rendkívül meghatározó. Az olajfinomítókban nem lehet gombnyomással átállítani a termelést. A világ olajfinomítóinak jelentős része, ha dízelt és benzint akar előállítani, akkor melléktermékként magas kéntartalmú fűtőolaj is keletkezik. Így rövid távon elkerülhetetlen, a túlkínálat és az árzuhanás a fűtőolaj piacán.  Az indikációk alapján 2020-ban 65 dolláros nyersolaj mellett 45 dollár lesz a magas kéntartalmú fűtőolaj hordónkénti ára, míg 85 a dízelé. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a piaci szereplők gazdasági érdekéből fakadóan pár éven belül normalizálódhat a helyzet, így az árhatás csak pár évig lesz velünk. Minél jobban kitágul a dízel/nehézolaj árkülönbözet, annál hamarabb fognak a finomítók technológiai fejlesztéseket végrehajtani a hajótársaságok pedig kénmentesítő berendezéseket telepíteni.

Nyertesek és vesztesek

Kiszállva a vezetőülésből és átülve az elemzői/portfóliókezelői székbe, nézzük meg kire/mire hogyan hatnak a fenti folyamatok. Nyernek az amerikai palaolaj kitermelésben és az új csővezetékek kiépítésében, üzemeltetésben érdekelt társaságok, veszítenek ugyanakkor az amerikai olajfinomítók, akik benzin termelésre „szakosodtak”. A dízel fókuszú európai finomítók relatíve jobb helyzetben vannak, de jelenleg a nagyobb dízel mennyiség sem tudja kompenzálni a benzin árának eséséből fakadó profitkiesést.  A “tengerek megtisztítása” további átrendeződést hozhat.  Örülhetnek az átlagnál magasabb dízel és alacsonyabb vagy akár zéró magas kéntartalmú fűtőolaj kihozatalra képes olajfinomítók. Térségünkben ilyen a MOL*, a lengyel Lotos* vagy a román Petrom*. Nyernek a “scrubber” gyártó és beszerelő cégek és olcsó üzemanyaghoz jutnak nehézolaj tüzelésű erőművek. Nyer a környezet, nyer a tengeri élővilág. Pusztán gazdasági értelemben veszít azonban mindenki, aki ezt a „környezetvédelmi adót” áttételesen megfizeti. 15-20 százalékkal drágulhat a tengeri, 5 százalékkal a szárazföldi szállítás, sőt a repülőjegyek ára is emelkedhet kisebb mértékben, mivel a kerozin is a dízelhez hasonló termékkategória. Végül, de nem utolsósorban pár évig a benzines autók tulajdonosai élvezhetik a dízelnél alacsonyabb benzinárat.

*Mielőtt valaki kapkodva hívná a brókerét, nem árt emlékezni a tőzsde egyik alapszabályára. A részvények árát nem a jövőbeni történések, hanem az azokkal kapcsolatos várakozások változása alakítja. A fenti folyamatok pedig már bőven beépülhettek a várakozásokba. Ráadásul sok egyéb makrogazdasági, iparági és cégspecifikus tényező alakíthatja még a társaságok árfolyamát.




Árfolyamok

EUR: 315.83CHF: 280.41USD: 279.4
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12