MI A HELYZET A FORINTTAL?

Írta: Alapblog - Készült: 2019. november 07.

Újabb, immár ötödik évadához érkezett az Inforádióval és az MNB-vel közös műsorunk, a Párbeszéd a gazdaságról. A tegnap esti adásban Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője és Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója beszélgettek a forint árfolyamáról és annak gazdasági hatásairól. Az alábbiakban a beszélgetés főbb üzeneteit összegeztük, a beszélgetés teljes hang- és videóanyagát szintén megtalálja cikkünkben. Jó szórakozást!


A beszélgetés hanganyagát megtalálja a Soundcloudon: 1. rész és 2. rész. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk.

Móricz Dániel kezdésként az euró kiszámíthatóságát emelte ki, de annak árán, hogy a monetáris és gazdaságpolitika rugalmasságából fel kell adni. Ennek vannak előnyei, bár a válságok rávilágítanak annak hátrányaira is, ha más gazdasági ciklusban járó országok kénytelenek egy devizát használni.
Szlovákia még azelőtt csatlakozott az eurózónához, hogy az euró problémái felszínre kerültek volna, ennek ellenére amiatt, hogy a működőtőke befektetések számára vonzóbbá vált az ország, nem fizettek nagy árat a csatlakozásért – vélte Nyeste Orsolya. A többi ország kimaradásának előnye pedig akkor vált kézzelfoghatóvá, amikor a válság után a monetáris politika is beállt a gazdaság stimulálásba.

Párbeszéd a gazdaságról: Mi a helyzet a forinttal? 1.rész from HOLD Alapkezelő on Vimeo.

Az euró bevezetése azonban Móricz Dániel szerint Szlovákiát nem választotta le befektetési szempontból az egységesen olcsó feldolgozóipari kapacitással és hasonló gazdasági ciklusokkal rendelkező régióról, így jelenleg inkább csak a kiszámítható devizaárfolyamból fakadó előnyeit élvezi az ország az eurónak.
Nyeste Orsolya azt hangsúlyozta, hogy egy beruházás esetén a földrajzi elhelyezkedés, az infrastruktúra, a gazdaság szerkezete azért többet nyomhat a latba, mint a deviza, márpedig ezek nagyon hasonlóak a V4-ekben.

Móricz Dániel szerint, amiben eltérnek az országok az az, hogy a törvényszerűen bekövetkező reálfelértékelődést hogyan menedzselik. Csehország egy stabil, inkább erősödő devizaárfolyam melletti mérsékelt béremelkedés és inflációval oldja meg, a másik véglet pedig Románia és Magyarország, ahol a prociklikus gazdaságpolitika is rásegít a belföldi bérek és árak gyorsabb emelkedésére, aminek egy eredménye a gyengülő deviza.

Párbeszéd a gazdaságról: Mi a helyzet a forinttal? 2.rész from HOLD Alapkezelő on Vimeo.

Nyeste Orsolya szerint a leértékelődő forint, mint egy versenyképességi tartalék szerepel a gazdaságpolitikai döntéshozók eszköztárában, amit a devizahitelek kivezetése tett lehetővé.

Egy saját deviza akkor lehet előny, ha egy országban nem alakulnak ki nagyobb, külfölddel szembeni egyensúlytalanságok. Hiszen ilyen esetben a gazdaságpolitika rugalmasabban tud reagálni esetleges sokkokra. Ez exportáló, importáló vállalatoknak kifejezetten nyűg a saját devizából fakadó kihívások megoldása.

Móricz Dániel annyiban egyetért Matolcsy Györggyel, hogy az eurózónában még valóban nem alakultak ki az optimális valutaövezethez szükséges kiegyenlítő mechanizmusok. Ugyanakkor éppen a válság hatására ebből a szempontból történtek előrelépések, bár még van teendő bőven. Nyeste Orsolya szerint is gond az, hogy egy valutaövezetben csak a monetáris politika közös, míg az adó-, vagy a fiskális politika nem az. Viszont ennek megoldása erősen politikai kérdés, márpedig a költségvetési politikáról való lemondás nagyobb ellenállásba ütközik, mint amit a monetáris politika esetén láttunk.

Nyeste Orsolya szerint a lakosság inkább szubjektív elemek alapján dönt arról, hogy szeretne-e közös devizát, mint gazdasági megfontolásokból, de más lesz egy devizahiteles és más egy külföldön dolgozó hozzáállása is a gyengülő forinthoz.
Móricz Dániel szerint a lakosságot akkor érinti nagyon erősen a saját deviza kérdése, ha vagy külső devizában adósodik el, vagy ha nagyon nem bízik a saját gazdaságpolitikusaiban és előlük külső devizába menekíti a megtakarításait, aminek jelentős költségei vannak. Magyarországon (vagy a régióban) jelenleg nincs ilyen probléma, itt most inkább a változó kamatozású hitelek miatt lehet aggódni, de ezt a kockázatot az MNB próbálja kezelni.
Nyeste Orsolya kiemelte, hogy ami sokat segít az MNB-nek a kamatok alacsonyan tartásában az az, hogy a világból eltűnt az infláció, inkább a defláció miatt aggódnak, így az importált inflációtól nálunk sem kell tartani.

A forint piaca nagyon likvid, árfolyamát rengeteg tényező befolyásolja, amelyek hatását szinte lehetetlen elkülöníteni, bár hosszabb távon az adhat irányt, hogy e szereplők mit gondolnak a magyar gazdaságról. Móricz Dániel szerint a forint esetén az egy fontos tényező, hogy ilyen alacsony reálkamat vélhetően sehol sincs a világon, de nem is annyira ennek ténye, mint változásával kapcsolatos várakozások azok, amelyek egy deviza árfolyamát jelentősebben megmozgathatják.

A piaci árfolyam általában jól jelzi egy deviza, így a forint fundamentálisan indokolható árfolyamát. Ugyanakkor vannak olyan önerősítő folyamatok, amelyek akár hosszabb távra is elszakíthatják onnan, de idővel azért a fundmantumok fognak győzni. A forint esetén most nincs szó arról, hogy a fundamentumoktól nagyon elszakad volna az árfolyam, a mostani lassú leértékelődés jól illik a hosszú távú trendbe és ha esetleg egy kicsit alulértékeltnek gondoljuk, azt a régió leglazább monetáris politikával magyarázhatjuk. Nyeste Orsolya szerint, ha marad a laza monetáris politika, akkor az évi 1,5-2%-os nominális leértékelődési ütem fennmaradhat. Ezt az infláció megjelenése mérsékelheti.
Móricz Dániel szerint azért valamelyest szigorított az MNB, hiszen a magas kamatozású MÁP Plusz megjelenése éppen a legkamatérzékenyebb gazdasági szereplők számára kínál vonzó lehetőséget, akik így kevésbé váltják át megtakarításaikat euróra. Ugyanakkor egy intézményi befektető számára nincs különbség a forintban és az euróban elérhető kamatok közt, így hajlamosabb nagyobb arányban tartani eurót.
Nyeste Orsolya nem lát olyan forint leértékelődést valószínűnek, amely a MÁP Plusz hozamait eltüntetné, így a lakosság számára jelenleg forintban tartani a befektetéseit a legjövedelmezőbb.

Inforádió

The post MI A HELYZET A FORINTTAL? appeared first on alapblog.




Árfolyamok

EUR: 330.33CHF: 301.3USD: 297.68
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12