Nyugi, nem lesz nagy válság – Magyarország pedig tényleg jól teljesít

Írta: Alapblog - Készült: 2018. június 14.

Az élsport, akár csak egy olyan hatalmas sportesemény, mint a foci vb sem most, sem a múltban, sem a jövőben nem volt és nem is lesz képes a hosszú távú gazdasági növekedéshez hozzájárulni. A gyakorlati haszonélvezők – pláne autokratikus országokban – mindig és mindenütt a politikusok és gazdasági klienseik – mondja a hamburgi székhelyű Berenberg befektetési és vagyonkezelő pénzintézet egyik vezetője, Carsten Hesse. A Londonból adott interjúban a néhány évvel ezelőttig Közép-Európa szakértőként is ténykedő pénzember dicsérőleg szól a magyar gazdaság- és pénzpolitikai irányításról, annak „a kort megelőző” előrelátóképességéről, de jelzi, hogy a siker nem jöhetett volna létre az EU hathatós támogatása és a nulla kamatkörnyezet nélkül. Azt is kifejti, hogy ők a maguk részéről egyáltalán nem tartanak újabb pénzügyi válság bekövetkeztétől. 2020-21-re várnak recessziót, amelyet az amerikai kormány várható túlköltekezése fog kiváltani.


Zentai Péter: A futball világbajnokság jelentős mértékben hozzájárul Oroszország gazdasági fellendülésének erősödéséhez – állította Vlagyimir Putyin a minap. Hogy látják az önök ezt a kérdést: az élsport, a stadionépítkezések garmadája tényleg hozhat számottevő gazdasági fellendülést?
Carsten Hesse: Ez a világbajnokság mindenekelőtt politikai célokat szolgál. Ha profitot fog hozni, akkor azt a politika csúcsán lévők és azok klientúrája fogja lefölözni szinte teljes egészében. Kimutatható, hogy sem a Szocsiban tartott téli olimpiához, sem a mostani vb-hez kapcsolódó dollár tízmilliárdokat felemésztő infrastruktúra-fejlesztések nem hoztak, nem is tudnak hozni értékelhető gazdasági fejlődést, előrelépést. Az Oroszországban és más autokratikus rendszerekben előszeretettel adják el a úgy a népnek a nagy nemzetközi sporteseményeket és azt, hogy milliárdokat ölnek évente sportolók és sportlétesítmények támogatására, mintha ezekből az egész nemzet hasznosulna. Ismétlem, Oroszországban hasznot ténylegesen csak azok élveznek, akik a procedúra átláthatatlanságából, az egész mögött megbúvó rendkívüli korrupcióból élnek. Hacsak Oroszország nem nyeri meg a világbajnokságot. Ez esetben persze vélhetőleg – rövid időn át tartóan – komoly fogyasztás-élénkülésnek és a politikai vezetés iránti lelkesedés erősödésnek lehetünk tanúi Oroszországban.

A németek ezúttal is nyerhetnek. Az oroszok azonban szinte biztos, hogy nem fognak bejutni a döntőbe. Viszont a politikai bizalom tartóssága Oroszország és más autokratikusan, mindenesetre erős kezű csúcsvezető által irányított országokban mégiscsak együtt szokott járni a tömegfogyasztás élénkülésével és a gazdasági helyzet javulásával. Ezt látni – azt hiszem – nálunk, Magyarországon is…
A magyar gazdaság jó szereplése mögött meghatározóan azok a történelmileg példátlan nagyságú támogatások húzódnak meg, amelyeket az EU évek óta transzferál Magyarországnak és a többi kelet-közép-európai országnak. Ezek a pénzek a nemzeti GDP-k 3-4 százalékát jelentik, lényegében az összes kelet-közép-európai állam kiválóan teljesít emiatt. Magyarország azonban talán annyiban érdemel a szomszédokhoz képest több dicséretet, mert a magyar kormány és az MNB 2011-2012 körül a nemzetközi tőkepiaci főszereplőkkel és a nagy pénzügyi intézményekkel ujjat mert húzni és egészen rafinált, példa nélkül álló módon tett meg mindent a külső eladósodottság és az államháztartási hiány csökkentésére. Jómagam is erősen bíráltam akkoriban a külföldi társaságokra kirótt büntetőadókat és az IMF-fel szembeni retorikai háborút. Utólag azonban belátom, hogy a magyar kormánynak és az MNB-nek lényegében mindenben igaza volt, mondhatni gazdasági-pénzügyi kalkulációikkal és döntéseikkel megelőzték korukat. A lényeg: a jelenlegi eredmények az EU-támogatásokon és a globális nulla kamat politikán túlmenően egyrészt annak köszönhetők, hogy mindezen globális fejlemények bekövetkeztét ez a magyar kormány jó előre látta, és jól vonta le a következtetéseket. Tudniillik: előbb „megsarcolták” ugyan a nagyokat, de amint a helyzet lehetővé tette, olyan adó- és tehercsökkentéseket léptettek életbe, amelyekkel az addig elégedetlenkedő multikat és magyar nagytőkéseket „boldoggá” tették, beruházási kedvük élénkebbé vált, mint valaha korábban. Ez összességében élénkítette az adózási kedvet, a lakosság széles rétegei munkához jutottak és így elviselhetővé vált számukra, hogy a fogyasztási cikkek, élelmiszerek áfája közben relatíve alaposan megnőtt.

Ami joggal okoz aggodalmat a befektetők és elemzők körében, hogy az MNB – ellentétben a legnagyobb tekintélynek örvendő cseh jegybankkal – nem tűnik függetlennek, politikamentesnek. Ez a körülmény nagy bajok megelőzése, illetve kezelése kapcsán még visszaüthet a magyar gazdaságra. Ezt a problémát Törökország – ahol a jegybank túlzottan függ a kormánytól, az államfőtől – alaposan megszenvedi.

Ha 2010-11-ben a magyar miniszterelnök kiváló gazdasági jósnak bizonyult, akkor az a friss előrejelzése is igaznak bizonyul, hogy pénzügyi-gazdasági krízis közeleg Európában?
Jómagammal egyetemben a Berenberg szakmai csapata csekély valószínűséget jósol annak, hogy belátható időn belül nagyobb pénzügyi válság köszönt a világra, vagy csak Európára. De százszázalékosak nem vagyunk a dolgunkban és egyetértünk – akár a magyar miniszterelnök által hangoztatott – azon aggodalmakkal, amelyek szerint Olaszország új kormánya, az éppen hangoztatott ígéretek ellenére, kiléptetheti az országot az euróövezetből. Óriási veszélyt hordoz magában az Észak-Dél megosztottság a déli államok, mindenekelőtt Olaszország adósság problémájának megoldása kapcsán. A migrációs feszültségek okozta, Európát szintén megosztó erkölcsi, politikai, ideológiai és hatalmi válság pedig egyre mélyül az esetleges gazdasági-pénzügyi drámán belül. Engem azonban bizonyos mértékig megnyugat, hogy az objektív európai és globális gazdasági-pénzügyi helyzet összességében jobb, mint valaha, az európai országok többségében a közvélemény nagy része támogatja az EU fennmaradását, az euróövezet tagjainak többsége pedig óriási gyakorlati bizalommal van az euró iránt. Ilyen körülmények között az EKB – szerintünk – simán képes kezelni még az olyan nagy problémákat is, mint amit az olasz kihívás jelent.

Az EU és Amerika között szabályos kereskedelmi háború van kitörőben…
Ennek megoldása egzisztenciális kérdés mindkét oldal számára. Az észak-koreai csúcsot Donald Trump hatalmas történelmi és belpolitikai sikerként könyveli el. Ilyen magabiztos háttérrel merni fog átfogó megállapodást kötni Európával – legalábbis ennek van nagyobb valószínűsége, mint a nyílt kereskedelmi háború kitörésének.

Az eddig hallottakból azt vonom le, hogy nem osztja sem a tőkepiacokra, sem a devizapiacokra vonatkozó horrorszcenáriókat.
Valóban nem osztom, a Berenberg álláspontja e téma kapcsán a következő:

  1. az amerikai elnök és kormánya egyre nagyobb költekezésbe kezd a gazdasági növekedés ütemének gyorsítása és áttételesen Donald Trump pozíciójának erősítése érdekében. Ez csak ahhoz fog hozzájárulni, hogy mihamarabb lezáródjon az egyébként hosszú időn át még fenntartható, de nem óriási mértékű amerikai fellendülési korszak. Azt mondjuk: 2020-21 re recesszió köszönt az Egyesült Államokra – a jelenlegi költekezés és adósságot kreáló gazdaságpolitika miatt.
  2. az amerikai dollár a fentiek miatt a következő két évben gyengülni fog az euróval és a fonttal szemben.
  3. ugyancsak a fentiekből következően még két éven át folytatódik a tőzsdei boom.
  4. a nyugati világban növekvő inflációs periódus veszi kezdetét.

Tehát nem várnak valamiféle összeomlást a következő két esztendőben. De kamatemeléseket sem?
Azokat igen. Az EKB nyilván e héten értésre adja, hogy az év végén kivezeti a rendszerből a mennyiségi könnyítéseket, az úgynevezett QE-ket, az államkötvényvásárlásokat. Felhagy a hatalmas pénznyomtatással. Hacsak nem történik valami óriási zűrzavar az euróövezet és az EU jövője kapcsán, mert ez esetben az EKB-ra megint – akárcsak 2012-ben – „életmentő” feladat vár. Az amerikai jegybank –prognózisunk szerint – ebben az évben végrehajtja a piacok által már várt, összesen négy kamatemelést.




Árfolyamok

EUR: 323.52CHF: 286.58USD: 284.34
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12