Német politika, futball politika, forint politika

Írta: Alapblog - Készült: 2018. június 29.

Angela Merkel időt nyert péntekre virradóra, de hosszabb távú helyzete korántsem rendeződött. Ahogy az általános összeurópai és a német politikai-társadalmi helyzet sem javult igazából. Ezt az álláspontot fejti ki az alábbi interjúban Holger Zschäpitz német tőkepiaci és közgazdasági szakértő, a Die Welt és a Welt am Sonntag gazdaságpolitikai rovatának irányítója. Azért is kerestük, mert a Die Welt tegnap megjelent kommentárjában arról írt, hogy a magyar deviza körüli feszültség mögött nem kell sejteni semmiféle spekuláns támadást, viszont a forintgyengülés összefügg azzal, hogy a külföldi befektetőket most már elbizonytalanítja a magyar politikai helyzet.


Zentai Péter: Gondolta volna a hét elején, hogy Angela Merkel képes lesz a hét végére olyan megállapodást tető alá hozni, amellyel nem csak, hogy az európai migráns válság tompítható, hanem amely megmenti őt a bukástól?
Holger Zschäpitz: Történetesen fogadást kötöttünk erről a Die Welt szerkesztőségében, a magam részéről továbbra is 40-50 százalékos esélyét látom annak, hogy Merkel asszony nem marad hivatalában az év végéig…

Nem számít, hogy a dolgok Merkel számára pozitív fordulatot vettek Brüsszelben?
Bármennyire szakszerűtlennek tűnik is a párhuzam, de kísértetiesen hasonlít egymáshoz a „hatalmat” éppen egyidőben megszerzett Angela Merkel szövetségi kancellár és Joachim Löw labdarúgó szövetségi kapitány 12-13 év alatt felmutatott összteljesítménye. Csúcsra kerülésüket követően gyors és fantasztikus eredmények, sikerek kötődtek a nevükhöz. Világszerte zseniális menedzserként könyvelték el őket, kétség sem fér hozzá, hogy mindketten – persze nem egyforma jelentőséggel – alapvetően hozzájárultak Németország tekintélyének emeléséhez. A legutóbbi két-három évben azonban Merkelt és Löwöt mintha már csak a rutin, sőt egyre inkább a hatalmuk minden áron való meghosszabbítására való törekvés jellemezte volna. Ebből származnak aztán a mára nyilvánvalóvá vált kudarcaik. Amit a felszín alapján a világon mindenki láthatott az utóbbi időben – nincs stratégiájuk, csak taktikáznak.

De mégis mindketten tartják a pozíciójukat… Merkel asszony pedig máris új, nagy sikert ért el a világpolitikában.
Halvány a remény, hogy ez a fajta siker a német milliók fejében ellensúlyozni képes azt a rendkívüli szomorúságot, sőt haragot, amit a válogatott szégyenteljes szereplése, előzőleg pedig a német autógyárakban történt csalások, a Deutsche Bank visszaélések felszínre kerülése kiváltott. Aztán itt van még az a szinte tragikomédia, amely a belpolitikai életet jellemzi napok óta – a válogatott megbukásával egyidejűleg.

Angela Merkel bukása az EU összeomlásával egyenértékű fejlemény lenne?
Ez egy mítosz, aminek nincs reális alapja. Senki sem pótolhatatlan. Az európai krízis kialakulása és annak megoldása nem valamely személyhez kötődik, hanem lényegbevágó globális változásokhoz és az azok kezelésének képességéhez. Ezek a változások a világgazdaságban, a technológiák fejlődésében, azok nyomán pedig a különböző országokon, társadalmakon belül és egymás között történnek – hirtelen és felgyorsult tempóban. Az egyik kézzelfogható és az európaiak jelentős részét rettegéssel eltöltő fejleménye mindennek: az ellenőrizetlen migráció Európa irányába. Objektíve – Merkel maradásától vagy távozásától teljesen függetlenül – folyamatosan romlik az összeurópai politikai környezet helyzete.

Öntől olvasom először, hogy a forint árfolyamának hirtelen esése komoly mértékben összefügg a politikai helyzettel: mind az európaival, mind a magyarral. Mik az érvei?
A magyar gazdaság – a piaci szereplők ezt jól tudják – az utóbbi időben kimondottan jól teljesít. Ugyanez elmondható Csehországról, Lengyelországról és a többi kelet-közép-európai országról. Magyarországnak nincsenek már egyensúlyi gondjai, mint amilyenek nagyon is sújtják a szintén a feltörekvő piaci kategóriába sorolt Törökországot…

Ezért indokolt is a török pénz leértékelődése. De a forinté? A cseh korona és a złoty viszonylag stabil maradt, miközben a mi pénzünkről ez nem mondható el, a forintot kipécézte volna valaki?
Szerintem senki. Jóllehet cikkem megjelenését követően – másfél napja – egyfolytában kapom a negatív reakciókat, kommenteket, leveleket. Mindnek egyforma a mondanivalója: „Magyarországot direkt megtámadták, mert a Wall Street-nek és főként Soros Györgynek az az érdeke, hogy a magyar szabadságharc elbukjon.”

És Ön szerint ez miért nem lehetséges?
Nem mondom, hogy nem lehetséges. Teoretikusan elképzelhető. De értelmetlen. Soros György, akárcsak a többi devizaspekuláns, sosem fogad alapvetően jól funkcionáló gazdaság devizájának leértékelődésére, mert ez esetben nyilvánvalóan veszítene. A magyar gazdaság jelen állapotában nem sebezhető spekulánsok szemszögéből, annál is kevésbé, merthogy a magyar gazdaság az EU védőernyőjét élvezi, meghatározóan az EU gazdasági helyzetétől függ. Viszont a legfontosabb magyarországi GDP-t kreáló gazdasági szektorok, mint például az autógyári kapacitások olyannyira ki vannak szolgáltatva az összeurópai, mindenekelőtt a német gazdasági helyzetnek, hogy egy ilyen kicsi gazdaság esetében a tőkepiaci befektetők jobban aggódnak a kialakuló amerikai–német kereskedelmi háború negatív következményei miatt, mint a nagyobb gazdaságok esetében. A tőkepiacok főszereplői már látják az esélyét annak, hogy Magyarország relatíve többet fog veszíteni a nagy kereskedelmi háborúban, mint a nagyobbak.

Mint például Lengyelország vagy Csehország?
Feltétlenül. Lengyelország sokkalta nagyobb gazdaság, a cseh tőzsde forgalma háromszorosa a magyarnak. Az ilyen egyre bizonytalanabbá váló, a geopolitikai feszültségek szaporodása nyomán súlyosbodó tőkepiaci helyzetben a szereplők, intézményi befektetők, a nagy pénz-és tőkekezelő alapok nem egyformán „büntetik” a feltörekvő piacokat. Először is az úgynevezett „forró pénzeiket” kezdik kivonni a potenciálisan sebezhetőbbnek ítélt országokból, emiatt tapasztalhatjuk a magyar kötvények hozamemelkedését. És ez is az egyik oka a forint gyengülésének. Közben a vezető tőkepiaci szereplők elkezdtek az általános negatív hangulat közepette odafigyelni az eddig negligált belpolitikai körülményekre is. Az a gazdaságtörténelmi tapasztalat kezd motoszkálni ilyenkor a befektetők fejében, hogy ahol populista a politika, ott mindig gyengék, válságok idején pedig tovább gyengülnek a hatalmat ellenőrző intézmények. Válsághelyzetben egy populista kormányzat – ezt többször láttuk Latin-Amerikában – hajlamos a külföldi tőkére nézve hátrányos intézkedések önkényes bevezetésére. És ez már a német és más nyugati működő tőke befektetőket is foglalkoztató, őket visszariasztani képes téma, amely mögött tehát nem csupán a világpolitika, a világgazdaság aggodalomra okot adó tényezői, hanem a magyar belpolitika kiszámíthatatlanságai is be vannak kalkulálva. És ezt szintén látni kell a forint árfolyamának jelentős mértékű esése mögött.




Árfolyamok

EUR: 324.81CHF: 289.3USD: 277.9
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12