Egyre több szervezet támogatja az élelmiszerek ársapkáinak eltörlését. Sorra vonultatják fel az érveiket, hogy milyen pozitív hozadéka volna, ha megszűnnének a hatósági árak. Korábban a kormány április 30-ig hosszabbította meg az árstopokat.
Több szervezetnek sem tetszik az árstop
A közelmúltban a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), a GKI Gazdaságkutató, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is jelezte, hogy az élelmiszerárstopok mielőbbi kivezetésének milyen pozitív hatásai lennének a fogyasztókra és a termelőkre egyaránt – írja az Agrárszektor.
Éder Tamást, a Hússzövetség elnök példával is érzékeltette a húságazat szereplőinél a helyzet súlyosságát. Mint mondta, az élősertés ára sokáig nem emelkedett, majd 2022 második negyedévétől az év végéig 80 százalékot ugrott. Az éves átlagos élelmiszer-infláció 26 százalék volt, de a sertéshúsnál csak 14 százalék. Ha pedig a decemberi adatokat nézzük, az élelmiszerek átlag 44,8 százalékot drágultak, de a sertéshús „csupán” 29,9 százalékot. Ez azért probléma, mert a sertéstermékek áremelkedésében lemaradás volt és van, miközben az előállítási költségek elszálltak. Emiatt újabb áremelések várhatók ezen termékeknél.
Nehezebben tarthatók a kínálatban a hazai termékek
Emellett több cég önként vállalta az elmúlt időszakban, hogy az árukészletében például a sertéshús, a tej és néhány más élelmiszer 100 százalékban magyarországi eredetű lesz. Ezzel egy jó tendencia és viszony kezdett kialakulni a beszállítók és a kiskereskedelmi láncok között. Az élelmiszerárstopok bevezetése eleinte nem okozott problémát, mivel ideiglenes intézkedésnek indult. De az ársapkákat többször meghosszabbították.
Emiatt mára akkora a vesztesége a kiskereskedelmi láncoknak, hogy el kell gondolkodniuk a termékek olcsóbb, külföldi alternatíváin. Egyes termékkörökben már megnőtt a külföldi áruk aránya.
A gond ott van, hogy minél inkább elhúzódik az élelmiszerárstop, annál többször merülhet fel a kiskereskedelmi láncokban, hogy újra és újra ehhez a megoldáshoz forduljanak. Ez pedig erodálja a korábban kialakult bizalmi viszonyt. Ezért mondják egyre többen, hogy az ársapkát minél előbb ki kell vezetni
- nyilatkozta a Hússzövetség elnöke.
Hozzátette, hogy hivatalos statisztikák egyelőre nincsenek arról, hogy mennyivel nőtt a külföldi élelmiszerek aránya a hatósági ár bevezetése óta. Viszont a piaci szereplők jelzései alapján az importélelmiszerek leginkább a tejtermékek (például a sajtok), a tőkehúsok és a csirkemellek kínálatában nyerhettek teret.
Más termékek árát emelhetik
Emellett az élelmiszerárstopok csupán kilenc termékre vonatkoznak, de kezdik szétzilálni a piaci kapcsolatokat. A kereskedők veszítenek ezeken a termékeken, ezért megpróbálják máshol behozni a veszteségeiket.
A valódi probléma és veszély azonban abban van, hogy tartósan olyan helyzetbe hoztunk több terméket is, hogy a fogyasztó nem azok valódi előállítási költségét fizeti ki. Ez a normális piaci működéstől eltérő dolog, hiszen a piac logikája azt diktálná, hogy egy termékért annak a reális költségét fizesse ki a fogyasztó. Az intézkedés további fennmaradásának nagyon komoly következményei lehetnek, amelyet a termékpályák valamennyi szereplője meg fog érezni
- figyelmeztetett a szakember.
Az Agrárszektor megkérdezte az olvasóit arról, hogy nekik mely élelmiszerek ársapkája hiányozna a legjobban, ha kivezetnék. Cikkünk írásakor a szavazás még nem zárult le, de az körvonalazódott belőle, hogy a legtöbben az étolaj és a sertéscomb hatósári árát hiányolnák leginkább. A sor végén a liszt és a csirke far-hát állt.
