Virtuális kerítés válthatja a villanypásztorokat
Fotó: Shutterstock

Még drága, de ha olcsóbb lesz, a pásztorok vehetik a kalapjukat

„Virtuális kerítést” fejlesztettek ki amerikai kutatók. GPS-szel ellátott nyakörvet helyeznek szarvasmarhákra, amely érzékeli, ha az állatok el akarják hagyni a legelési területet, majd kisebb áramütéssel jelzik, hogy forduljanak vissza. Mutatjuk az árát is!


A villanypásztor végét jelentheti az új technológia?

Korábban csupán a hagyományos terelés vagy az elkerítés volt annak a módja, hogy egy adott területen tartsák a szarvasmarhákat, például legelés céljából. Amerikai kutatók azonban új ötlettel álltak elő: virtuális kerítést állítottak fel az állatok számára – írja a farmprogress.com.

A technológia úgy működik, hogy a gazda láthatatlan vonalakat húz egy virtuális térképen a számítógépén, vagy az okostelefonján, ezzel körbehatárolva egy területet. Az állatok nyakára akasztott GPS pedig érzékeli, ha a szarvasmarha megközelíti a virtuális határt. Előbb a nyakörv figyelmeztető hangjelzést ad, azonban, ha a marha tovább közeledik a zóna széle felé, enyhe áramütés is éri. Az állatok pedig idővel megtanulnak elfordulni a „kerítéstől”, hogy elkerüljék a sokkot. A földeken pedig stratégiai helyeken elhelyezett tornyok biztosítják a kommunikációt a tehenek nyakörvei és az internet között.

„Oregon délkeleti részén nem ritka a 10 ezer hektáros vagy annál nagyobb legelő, nagyon kevés keresztkerítéssel. Ha például egy 10 ezer hektáros legelő 20 százaléka leég, akkor vagy keresztkerítéseket kell építeni, hogy kizárják a szarvasmarhákat azokról a részről, vagy máshogyan kell megakadályozni, hogy az egész legelőt használják"

- mondta Chad Boyd, aki az USDA’s Agricultural Research Service kutatásvezetője Burns-ben, Oregon államban. A kutató beszélt arról is, hogy gyakran közterületek, vagy más tulajdonában álló földek szabdalják a legelőket. Ezek elkerítése is sok munkát és komoly költséget jelentett. Ezzel a technológiával azonban kiküszöbölhető ez a probléma is.

A technológia a tesztek során megfelelően működött, azonban az árából még lenne mit faragni. A kutatók jelenleg évi 40 dollárért (13 ezer forint) bérlik a gyártótól az általuk használt nyakörveket. Azért csak bérlik, mert a technológia gyorsan változik, ezért hamar elavulnak az nyakörvekben lévő chipek. Továbbá azoknak a napelemmel működő bázisállomásoknak is elmondták az árát, amelyek biztosítják a kapcsolatot a chipek és az internet között: mintegy 10 ezer dollárba (3,2 millió forint) kerülnek.

Hiányszakma a juhász

Korábban ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy idehaza hiányszakma az állatgondozó szakember. Nehezen találnak megfelelő munkaerőt a gazdák az állatok mellé, a legnagyobb hiány juhászokokból van. Részben a sokszor szinte 24 órás, kemény munka miatt nincsenek komoly jelentkezők, de gondot jelent az is, hogy a munkáltatók gyakran nem tudnak versenyképes fizetést ajánlani, mert ehhez a gazdaságok jellemzően nem termelnek elegendő hasznot.

Az interneten az álláshirdetéseket átböngészve könnyen találni olyan hirdetőt, aki állatgondozót, juhászt keres. A hirdetéseknél a fizetésről sok esetben nem esik szó, ahol igen, ott az összeg kilencvenezer és háromszázezer forint között mozog. A feltételek között egyes esetekben az is szerepel, hogy komoly, józan életű személyek jelentkezését várják, a gyakorlat előny, a szállás és az ellátás megoldható.

„Amióta csak állatot tartunk, mindig próbáltunk segítséget találni, de nagyon nehéz jó munkaerőre lelni. Mindig is kevés volt a jó juhász, de az utóbbi harminc évben még nehezebb megfelelő embert szerezni”

– nyilatkozta egy hajdú-bihari gazda.

A dolog azért sem könnyű, mert egy juhásznak gyakorlatilag napi 24 órában kell dolgoznia. Ha az állat ellik, azzal is el kell boldogulnia, emellett le kell tudnia körmölni, és ha sántít, „meg kell tudni sántázni". Vagyis adott esetben egy juhásznak egyszerűbb sebészeti beavatkozásokat, állatorvosi munkákat is el kell tudnia végezni.

„Az a baj, hogy szinte csak semmirekellő, felelőtlen, sok esetben alkoholista emberek jelentkeznek, ők pedig alkalmatlanok a feladatra”

- panaszolta a gazda. Az is igaz, hogy a fizetések is alacsonyak, de az állattartásból a magas takarmányárak miatt egyre nehezebb versenyképes béreket kigazdálkodni.

Egy másik gazda szerint jószerivel csak kényszermunkaerő jelentkezik a hirdetésekre, olyan, aki máshol nem kap állást. Pedig pásztornak lenni egy szakma, amit jól kell tudni csinálni, nem elég csak álldogálni az állatok mellett. Az ehhez szükséges tudást nem lehetetlen megszerezni, de iskolapadban nem lehet rá szert tenni.

Ne hagyd ki!