​Közúton és vasúton

A város északnyugati részén – Kismacs és Nagymacs térségében – található iparterületen jelenleg is zajlik a részben állami, részben önkormányzati infrastruktúra-fejlesztés. A BMW-gyár földjén a munkák jelentős részét már elvégezték, de számos út- és közműépítés zajlik autópálya-lehajtók kialakításával. Amint kész lesz az infrastruktúra, a város beruházását megtéríti a bajor cég.

A jövőbeni gyár 400 hektáros területe számos gazdálkodó tulajdonában volt, és – a nemzetközi autóipari konszernnel történt megállapodás értelmében – ezen földek megszerzése is a városra várt. Azoktól a gazdáktól, akik eladták a földjüket, megvette a város, akik viszont tovább gazdálkodnának, azok számára ugyanolyan jó minőségű földet ajánlottak fel cserealapnak a közelben.

Ennek érdekében az önkormányzat 300 hektár megvásárlását kezdeményezte: 147 hektárt a magyar államtól, 153 hektárt pedig az AKSD Városgazdálkodási Kft.-től. A Haszon Agrár a megaprojekt kapcsán annak járt utána, hogy mivel foglalkoznak ma azok, akiknek a mezőgazdasági hasznosítású földjét a BMW-beruházás okán az állam, illetve az önkormányzat részben vagy egészben megvásárolta.

​Busásan megfizették

Hektáronként 5-6, sőt esetenként 7,5 millió forintot érnek a Debrecen környékén Kismacs és Nagymacs, valamint Józsa városrész között található termőföldek. (A városi legenda szerint olykor ennyit is hajlandóak voltak kifizetni értük. A szerk.) Akkoriban egy tárgyalókamion jelent meg a földek mellett, és a járműben arról tájékoztatták egyenként a tulajdonosokat az önkormányzat megbízásából eljáró jogászok, hogy a földre szüksége van az államnak.

Aztán vételi ajánlatot tettek, de jelezték, hogy szükség esetén csereföldeket is fel tudnak ajánlani. Hamar világossá vált, hogy harmadik opció nincs. A földet ugyanis az állam így vagy úgy, de megszerzi, legvégső esetben kisajátítja. Voltak, akiknek már akkor sem tetszett, hogy vajon miért egy olyan területet akarnak ipari parkká alakítani, amely az egész környéken a legjobb minőségűnek számít. Az itteni föld 40–45 aranykorona értékű (ez az a szám, ami megmutatja, hogy milyen termőképességű, azaz mennyire értékes a föld).

Márpedig a 45 aranykorona az körülbelül a legjobb, ami csak található Magyarországon. Nos, a BMW-gyártelepét azért éppen a Józsa, Nagymacs és Kismacs határolta helyen jelölték ki, mert Debrecen egyszerűen megtelt. Így sem a természetvédelmi területként nyilvántartott Nagyerdő felé, sem pedig a Debreceni Egyetem mezőgazdasági tanültetvényei felé nem tud már terjeszkedni. (Meg aztán a BMW sem akart szomszédokat…)

Kismacs egy picike, közigazgatásilag Debrecenhez tartozó falu, ahová az elmúlt években éppen a csend és a tiszta levegő miatt költöztek ki sokan a megyeszékhelyről. Nos, az itt élők egyik szeme sír (hisz’ oda a nyugalmuk), míg a másik szemük nevet (mivel az ingatlanjuk ára az egekbe szökött). Szerintük egyébként az autógyár beindulása teljesen megváltoztatja a falut, ami nem feltétlenül öröm az ott élőknek. Szívfacsaró látvány nekik például az, hogy a helyenként 80-90 centi vastag termőréteget, a humuszt az alapozási munkák miatt egész egyszerűen legyalulják, elhordják, majd pedig az egész területet kiöntik betonnal.

​Titoktartásra kötelezve

A legtöbb egykori és jelenlegi földtulajdonos névvel és név nélkül sem akart a saját ügyére részletesen kitérni. Egyikük elárulta, hogy ő aláírta az adásvételi szerződést, amit amúgy korrektnek nevezett, de részletekbe nem bocsátkozott. Egy másik pedig már a nyaralását tervezgette az adásvételből befolyt szép kis summából.

Hallottunk olyanról is, aki azért nem kívánt a sajtóval beszélni, mert meglehetősen nagy földdel rendelkezett, amiért csereterületet szeretett volna kapni, és nem akarta a saját tárgyalási pozícióját rontani. Meg nem erősített hírek szerint egyébként 100-200 családot érintett az egész földügy, és körülbelül 280 hektár földterületnél jeleztek csereigényt.

A titoktartási nyilatkozatban foglaltakat messzemenően szem előtt tartva, de a publikus információkat nem elhallgatva egyedül Forgács Barna, a debreceni székhelyű Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója vállalta a beszélgetést erről a kényes témáról lapunk munkatársával. „A mi kezelésünkben lévő területekből mintegy 400 hektárt érintett a földügylet, és a legnagyobb érvágást számunkra a projekt útjában lévő sertéstelepünk megvásárlása és felszámolása jelentette. A sertéstelep megszűnése miatt a debreceni önkormányzat kártalanított bennünket, igaz, hogy ezt a telepet – mivel nem tudtunk helyette másik területet kijelölni – nem is indítottuk újra.”

„Egyébként sem volt jó az elmúlt időszakban a sertés piaci pozíciója” – folytatja a gazdaság vezetője. „Ezért úgy döntöttünk, hogy a kártalanítási összeget nagyrészt a tejelőmarha-ágazatunk további korszerűsítésére költjük. Annál is inkább, mivel az Alföldi Tejnek mi vagyunk az egyik alapító tulajdonosa, és a szarvasmarha-telepünktől légvonalban 2-3 ezer méterre van a tejfeldolgozó. Az üzemet nemrégiben tejporító és sajtkészítő beruházással fejlesztettük (a sajtgyártás során keletkező savót tudjuk beporítani). Ez a támogatással együtt 12 milliárd forintot meghaladó technológiai fejlesztés volt" – magyarázza stratégiai döntésüket az ügyvezető igazgató.

Visszatérve a BMW-ügyletre Forgács Barna arról tájékoztat, hogy a földekért a tulajdonosaik hasonló minőségű csereterületet kaptak. Csakhogy ezek a földdarabok egyrészt távolabb esnek a társaság központi telepétől, mint korábban, másrészt nem egybefüggő területet alkotnak. De – mint fogalmazott – ennél is nagyobb gond, hogy a csereterületekre új bérleti szerződéseket kellett kötni, és az időközben irreálisan megnőtt bérleti díjakat a cégünk már nem tudta vállalni.

​Európa legjobb földjei

„Eddig mintegy 150 hektár csereterületet kaptak az önkormányzattól a gazdák, akiknek a földjeit mi bérleményként használjuk. A saját földjeinkért mi is kaptunk más területet. Ne feledjük, hogy 45 aranykorona értékű földekről beszélünk, amelyek nem csak Debrecen, Hajdú-Bihar megye vagy Magyarország, de Európa legjobb termőterületeivel is vetekszenek. Pedig az öntözési infrastruktúra még nem is épült ki teljes egészében a löszháti térségben.

Ha ez utóbbi megvalósul, ezeken a földeken olyan magas hozzáadott értékű növényeket lehet majd szántóföldi technológiával termeszteni, mint a vetőmag, ezen belül is a hibrid- vagy a csemegekukorica, zöldborsó, burgonya és paradicsom” – véli Forgács Barna. Cége ugyan 3 ezer hektáron gazdálkodik, de ebből ezer hektár a Hortobágy melletti szikes, 2-4 aranykoronás, rossz minőségű gyep, tehát marad 2 ezer hektár művelhető szántó.

Főállásban 175 főt foglalkoztatnak, és nyáron a címerezés, a vetőmag-feldolgozás miatt további 100 egyszerűsített munkavállalót alkalmaznak. „A problémánk az, hogy a nagyon intenzíven termelő tejelőmarha-ágazat tömegtakarmány-igényét csak a telephez közel lehet megtermelni. Hiszen a szénát, silót vagy trágyát nagyobb távolságra nem éri meg szállítani, különösen a mai magas energiaárak mellett.”

​Vetőmagokat termelnek

Ugyanez mondható el a vetőmag-termesztésről, ahol a hibridkukorica-vetőmag mellett foglalkoznak búza-, árpa-, tritikálé és napraforgó-vetőmag előállításával. Sajnos, a vetőmag lassan teljesen kiszorul, mert a vetőmag-napraforgónál ezer méteres izolációs távolságot kell betartani és ötévente nem kerülhet önmaga után a vetőmag-napraforgó vissza.

„Ezért nagyon nehéz olyan területet találni, ahol a jellemzően kisebb táblákban történő termelés miatt ezt az izolációs távolságot biztosítani tudjuk. Márpedig a vetőmagnál komoly értékmérő tulajdonság az, hogy a termesztése lehetőleg minél nagyobb táblában történjen. Az is előnye a nagyobb táblának, hogy kevesebb szomszéddal kell egyezkedni az izoláció miatt” – engedett némi bepillantást a szakma kulisszái mögé Forgács Barna, aki egyébként hosszú időn keresztül a megyei agrárkamara elnökeként is dolgozott.