A fenntarthatóság és spórolás létkérdéssé vált a vállalkozásoknál. Hogyan segít ebben az ESG, és mit is jelent ez az egyre gyakrabban használt rövidítés? Erről beszélgettünk szakértőkkel, akik a Budapest Institute of Banking ESG képzésének oktatói.
Mindenekelőtt azt kérdezném, Önök mit tekintenek kis- és közepes vállalkozásnak?
Gyura Gábor: Röviden azt mondanám, hogy minden vállalkozásra így tekintünk, amelyik NEM NAGYVÁLLALAT. De azt hangsúlyoznám elsőre, hogy az ESG MINDENKIT ÉRINT. A szabályozásoknál például már látszik, hogy először csak az 500 főnél nagyobb cégeknek volt kötelező betartani ezeket az előírásokat, most már ez 250 FŐRE CSÖKKENT. Azaz az ESG többenek egyre fontosabb lesz, és nem csak a kötelezettségek miatt, vagy azért, mert valaki tőzsdére készül. Ez egy komplex stratégia, amely hosszú távon NAGYOBB PROFITOT, több ügyfelet hozhat egy vállalkozásnak.
Tapaszti Attila: Igen fontos kiemelni, hogy sok vállalkozásnak nem lesz kötelező, de azért érdemes foglalkoznia ezzel, mert számos eleme van, ami RACIONÁLISAN MEGÉRI. Ha mondjuk egy nagy autóipari cég a teljes beszállítói láncára kötelezővé teszi, akkor A LEGKISEBBNEK IS be kell tartania az előírásokat.
Mi érdekli főként a kkv-kat a képzéseken?
Gy. G.: MINDEN SZEKTOR egy picit másra kíváncsi. Általánosan kkv-knál én azt érzékeltem, hogy a legfontosabb kérdés, ami felmerül: ha nem kötelező, akkor MIÉRT FOGLALKOZZAK VELE, és melyik része érdekes az adott vállalkozásnak. Hogyan épül fel a képzés, és mitől lesz gyakorlatias, ahogy a leírásban is szerepel?
T. A.: Először bemutatom, MIT JELENT AZ ESG, milyen trendek figyelhetőek meg, és milyen kihívások vannak. KONKRÉT PÉLDÁKKAL, természetesen, objektíven mutatjuk be, hogy a nagy globális szereplők mit csinálnak, mit értek vagy mit nem értek el.
Gy. G.: A második részben gyakorlati példákon mutatjuk be, HOGYAN TUD EZ BEÉPÜLNI a vállalkozások mindennapjaiba. Kiemelve azt, miként tud megfelelni egy beszállítói láncban szereplő vállalkozás az előírásoknak. Erre épül a harmadik rész is, ahol a JOGSZABÁLYI KÖVETELMÉNYEKET TISZTÁZZUK. Ez az a két rész, ahol egy kkv a legjobban kapcsolódni tud, mert kézzelfogható tudást kap esettanulmányokkal. Például végignézzük, hogy a BMW beszállítóinak milyen feltételeknek kell megfelelniük, mik a vállalat elvárásai. És ha nem is vagyunk autóipari beszállítók, a logikát és a nagyvállalati elvárásokat így JÓL MEG LEHET ÉRTENI a példákon keresztül. Ebből az is kiderül, hogy ESG-riportokat készíteni akkor is megérheti, ha nincs rá jogszabályi kötelezettségünk. Ugyanis, bár ez még nem igazán gyakorlat, külföldön például könnyebben kap hitelt az a cég, amelynek beszámolójában elérhetőek az ESG adatok. Előfordul, hogy ÜGYLETI KAMATKEDVEZMÉNYT kapsz, ha teljesítesz egy vállalt CO2-kibocsátási csökkentést vagy más fenntarthatósági célt. Többek között erről szól a negyedik rész, a zöldhitelekről és zöldfinanszírozásról.
T. A.: A ZÖLDHITELEK és kötvények azért nem ismeretlenek Magyarországon, erről is bővebb tájékoztatást adunk ebben a részben. Az ötödik részben pedig szintetizáljuk az elhangzottakat, és elmondjuk, hogy MI A NULLADIK LÉPÉS, amit egy vállalkozásnak meg kell tennie.
A Budapest Institute of Banking Zrt. (BIB) képzése során a résztvevők elméleti és gyakorlati tudást szereznek arról, hogy milyen elvárásokat támaszt velük szemben az ESG-értékelés és jelentéstétel. Továbbá mik a legfontosabb ESG-kihívások, ESG-jogszabályok, ajánlások, vállalati ESG-adaptációs lépések, melyek a legfontosabb hazai és nemzetközi ESG-trendek. A képzés díja a kis- és középvállalkozások számára 100 százalékos támogatási intenzitással vissza nem térítendő de minimis támogatásként elszámolható a Budapesti Értéktőzsde által meghirdetett projekt keretében.
Itt tud jelentkezni a következő, januári képzésre!
És mi az, ha lehet egy kicsit spoilerezni?
T. A.: Lehet! A nulladik lépés AZ ADATGYŰJTÉS. Ahhoz, hogy tudjunk mihez viszonyítani, első az adat. Nagyon leegyszerűsítve: készítsünk egy Excel- táblát, és kezdjük el töltögetni az energiafogyasztásunkat, a CO2-KIBOCSÁTÁSUNKAT stb.
Nekem sokáig az az egész ESG úgy tűnt, hogy csak egy jól marketingelhető CSR-fogás.
T. A.: Ne tagadjuk van ilyen aspektusa, de ez NEM A JÓTÉKONYKODÁSRÓL SZÓL, hogy jót tegyünk a világgal. Ezek csak remélhető következmények. Tehát ha egy cég egyébként jó ESG-teljesítményt nyújt, akkor annak az az áttételes hatása, hogy valóban csökken a környezeti lábnyoma. De alapvetően ez egy MENEDZSMENTESZKÖZ, és arra való, hogy hatékonyabban működjek, például ne veszítsem el a vevőimet. Hisz már Magyarországon is érzékenyek a vevők arra, hogy a cég, amelytől vásárolnak, FENNTARTHATÓAN MŰKÖDIK-E.
Biztosan felmerül az a kérdés a vállalkozókban, hogy ez első körben beruházáshoz kapcsolódik-e. Tehát össze kell-e kötnöm valamilyen fejlesztéssel, vagy úgy is el tudok indulni, hogy tulajdonképpen csak jobban figyelek.
Gy. G.: Egyébként ez pont azért jó kérdés, mert ezzel is vezetjük fel a negyedik részt. A válasz hosszú távon az, hogy igen. Akkor tudod ENERGIAHATÉKONYABBÁ TENNI A FOLYAMATAIDAT, ha beruházol. Persze akadnak olyan ESG-kihívások, amelyek fejlesztés nélkül, egy kicsit nagyobb odafigyeléssel is megoldhatóak. Megint csak maradjunk az energiahatékonyságnál: tíz százalékot szinte MINDEN CÉG TUD SPÓROLNI az energián. De ehhez tudnunk kell, mi mennyit fogyaszt. Ám nagy megtakarítást elérni valóban csak beruházással lehet.
T. A.: Ugye van az az ősi mondás, hogy csak AZT TUDOD MENEDZSELNI, AMIT MÉRSZ. Ezért is mondtam, hogy a nulladik lépés az adat. Utána tudsz kitűzni célokat.
