Elég-e az a magyarázat póráz nélküli kutyasétáltatás esetén, hogy a kutya behívható? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezekre az esetekre? Ennek járt utána a HVG.
Budapesten a 120 ezer lakóval rendelkező III. kerületben él az egyik legnagyobb kutyás közösség, 40 ezer ebről beszélnek a szakértők, vagyis minden harmadik embernek van kutyája. Az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelete akkor bírságol, ha nem behívható a kutya. Tehát ha látnak egy póráz nélkül sétáló kutyát, akkor megkérik a gazdát, hívja oda az ebet. Ha az odaszalad, akkor nem intézkednek. A helyszíni bírság 6500 forintnál kezdődik, de akár ennek tízszeresét, 65 ezer forintot is kiszabhatnak – a pontos összeg a közterület-felügyelő mérlegelésén múlik.
Itt egy másik jogszabály súlyos büntetési tételekkel
A kutyasétáltatásról azonban más jogszabály is rendelkezik, ami a szabálysértési törvénynek némileg ellentmond. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 2010-es kormányrendelet úgy fogalmaz: belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – kutyát csak pórázon lehet vezetni.
Itt már rendőrök járnak el és az állatvédelmi hatóság büntet. Az alapbüntetés 75 ezer forint, és még szorzók is tartoznak bizonyos mulasztásokhoz. Ha például a kutya emberre támad, az ötös szorzót von maga után, azaz 375 ezer forintos bírságot. Ha pedig „az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott a gazdája”, az már hatos szorzó, ami 450 ezer forint. Ha valakinek meglóg a kutyája, és még meg is harap valakit, az már 825 ezer forintos bírságot von maga után.
A HVG kérdésére az OBKF azt válaszolta, hogy idén eddig nyolcszor intézkedtek, ez részben figyelmeztetés, részben helyszíni bírság volt. A rendőrség pedig nem vezet erről statisztikát.
Mit tegyünk, ha ugat a kutya?
Nemrég írtunk arról, hogy mit tehetünk akkor, ha zavar a szomszéd kutyájának ugatása. Erre a birtokvédelmi eljárás nyújt gyors megoldást. Ezt az eljárást bárki kezdeményezheti, ha a zavaró tényezők tartósan fennállnak, és nem sikerül békés úton rendezni a problémát. Évente közel 6000 ilyen eljárás indul, és ezek közel fele állattartással kapcsolatos.
A jegyző gyorsan, egyszerűen dönthet az eredeti állapot helyreállításáról vagy arról, hogy a zavaró magatartástól a jövőben el kell tekinteni. Amennyiben a probléma több mint egy éve fennáll, bírósági úton lehet folytatni az ügyet. A jegyzők sokszor azzal utasítják el a panaszosokat, hogy nincs megfelelő helyi rendelet a probléma kezelésére. Ugyanakkor a 2012. évi II. törvény– mely a szabálysértéseket részletezi – szerint mindenki, aki indokolatlan zajt kelt, azzal birtokháborítást követhet el.
