Úgy tűnik, egy csatát elvesztett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a transzzsírsavak elleni küzdelemben. Fontos lenne visszaszorítani az ilyen zsiradékok fogyasztását, hiszen évente 500 ezer halálos szívelégtelenség kialakulásához lehet közük.
A transzzsírsavak fogyasztása ellen kampányol a WHO
Olyan mérgező alapanyagoknak nevezte a transzzsírokat Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO főigazgató egy genfi sajtótájékoztatón, amelyek nagy veszélyt jelentenek az egészségre, és jelentős terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerekre is.
Azonban úgy tűnik, hogy egy csatát elvesztett a világszervezet a transzzsírsavak ellen vívott harcban. A szakember elismerte, hogy nem tudják teljesíteni azt a céljukat, mely szerint 2023-ra kiiktatják az étrendekből az ilyen zsiradékokat.
A transzzsírok olyan telítetlen zsírsavak, melyek jelen vannak például a margarinban, a tisztított vajban (ghí), valamint sok sült vagy olajos ételben. A gyártók elsősorban tartósító hatásuk és olcsóságuk miatt használják őket – jegyzi meg az Infostart.
Fejlett országokat is érint a probléma
A transzzsírsavak használatát mintegy 60 ország igyekszik manapság kerülni, vagy szabályozni. Így is mintegy 5 milliárd embert érinthet a probléma. A WHO szerint évente 500 ezer halálos szívelégtelenség vezethető vissza a transzzsírokra.
A szervezet szakemberei 16, köztük néhány fejlett országot soroltak fel, amelyek különösen érintettek. A listájukon szerepel például Ausztrália, Dél-Korea, Egyiptom és Azerbajdzsán is. Ezek az államok nem tekintik irányadónak a WHO ajánlásait.
Viszont a probléma kevésbé érinti az Európai Uniót, így Magyarországot is. Az uniós szabályozás miatt az államszövetségben forgalmazott margarinok és más élelmiszerek transzzsírsavtartalma elenyésző. Ezért például a margarinfogyasztás sem hozható összefüggésbe a transzzsírok miatt kialakuló egészségügyi problémákkal.
Függőséget okozhatnak a feldolgozott élelmiszerek
Emellett arra is felhívták a figyelmet kutatók a közelmúltban, hogy a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása a dohányzáshoz hasonló függőséget okoz. Úgy látják, hogy ezen termékek gyorsan hasznosuló magas cukor- és zsírtartalma lehet a kulcs az ételfüggőség megértéséhez.
A kutatás szerint a feldolgozott élelmiszerek, illetve az azokban lévő, gyorsan felszívódó cukor és zsír - a dohánytermékek nikotinjához hasonlóan - kényszeres fogyasztást váltanak ki. Pszichoaktívak, mert hangulatjavító hatásuk van, így befolyásolják a viselkedést, és sóvárgást eredményeznek.
Igaz, hogy az ételfüggőség egyelőre nem számít kezelendő problémának, de amerikai egészségügyi szakemberek szerint fel kellene venni a függőségek listájára. Amíg ez nem történik meg, addig a megfelelő kezelési protokollt sem lehet kidolgozni.
