A virágzó gyümölcsfákban okoztak károkat az elmúlt napok fagyos reggeljei

A múlt heti, az aszályt megszüntető csapadék után főleg hétfő reggelre sokfelé fagy alakult ki, mely a virágzó gyümölcsfákban okozott károkat. A folytatásban ismétlődhet a forgatókönyv.


Újabb csapadék, majd hajnali fagy érkezhet

A következő 6-8 nap során változékony időjárás lesz a jellemző térségünkben. Szombaton érkezik egy markáns hidegfront, mely sokfelé jelentős csapadékot hozhat. Vasárnap és hétfőn még előfordulhatnak záporok, majd csökken a csapadékhajlam. Összességében a jövő hét közepéig nagy területen várható 5-15 mm csapadék, de helyenként ennél is több hullhat. A talaj nedvességtartalma így valószínűleg növekedni fog. A hőmérséklet vasárnapra jelentősen visszaesik, a csúcsérték akkor csak 10 és 16 fok között valószínű. A hideg levegő nyugalomba jutása után hajnali fagyok is várhatók: a jelenlegi számítások szerint a leghidegebbnek a hétfő reggel ígérkezik, akkor a minimumok -2 és +3 fok között várhatók, a fagyzugos helyeken azonban -5 fok is előfordulhat. Kedden és szerdán is előfordulhatnak majd hajnali fagyok, de a magasban már melegedés kezdődik. Főleg pénteken, szombaton és vasárnap várható szeles idő, a nyugatias légmozgás sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet még 10 fok alatt marad a jövő hét elejéig, majd újra a fölé emelkedik. Bár elég nagy a bizonytalansága a 10 napon túli előrejelzésnek, de 14-től a talajhőmérséklet jó eséllyel már tartósan meghaladja majd a kukorica vetéséhez optimális 10 fokot – írja a met.hu.

Így állunk most

Az őszi vetések tavaszi fejlődését a márciusi csapadékhiány hátráltatta. A végül csak megérkezett eső még éppen időben jött, a vetések nagyon meg fogják ezt hálálni. A kimondottan poros, száraz talajba elvetett tavaszi kalászosok csírázásának, kelésének is életmentő volt ez a csapadék.

A korai csonthéjasok fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a kajszi elvirágzott, a mandula teljes virágzásban, az őszibarack a virágzás elején jár, de a szilva és a cseresznye is kezd virágozni. Erre az állapotra érkezett a hétfő reggeli fagy. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10 százalékos kár, míg -5,6 foknál 90 százalékos kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90 százalékos a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10 százalékos, -4,4 foknál pedig már 90 százalékos kár. Ezek az értékek azonban nagyban függenek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értékkel megegyező, de az ország nagyobb részén még mindig 80-120 mm-rel elmarad attól, a legnagyobb hiány a Kisalföldön mutatkozik.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek intenzív fejlődésbe a vetések.

The Conversation

Ne hagyd ki!