Megérkezett a legfrissebb, egy hétre vonatkozó agrometeorológiai előrejelzés! Elszórt, kis mennyiségű csapadékra jövő keddtől van kilátás, a hét második felében viszont számottevő mennyiség hullhat!
Végre érkezhet a csapadék
Az előttünk álló egy hétben jövő hétfő estig még folytatódik a száraz, jellemzően napos időjárás, bár a hétvégétől már gomoly- és fátyolfelhők is megjelennek az égen, de csapadék ezekből még nem fog hullani. A hőmérséklet szélsőségei csökkennek, egyre kisebb területen hűl éjszakánként fagypont alá a levegő, és pár fokkal a nappali felmelegedés is mérséklődik. Vasárnaptól csak kevés helyen, főként a fagyzugokban kell fagyos éjszakákra számítani. Keddtől egyre több felhő, és elszórtan már csapadék is megjelenik az országban, de nagy területre kiterjedő, számottevő mennyiségre a jövő hét második felében van esély. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a jövő hét közepére az ország nagy részén már eléri a 10 fokot – írja a met.hu.
Az időjárás eddigi hatása a hazai mezőgazdaságra
Az őszi vetések jellemzően jól teleltek, márciusban viszont igen nagy szükségük lenne már számottevő csapadékra. A nagy napi hőingás, a kemény éjszakai fagyok és meleg nappalok mellett a talaj felső rétege naponta megemelkedett, majd lesüllyedt, ami az őszi vetések gyökérzetét károsíthatta.
A hétvége jelentős éjszakai lehűlései főként a középső és déli országrészben okoztak fagykárokat a korai gyümölcsösökben, de az alacsonyabban fekvő ültetvényekben a hét első felében is szükség volt a fagyvédelemre. Az elmúlt napok meleg időjárása gyors fejlődésnek indította a vegetációt, és ezen belül a gyümölcsfákat is, ebből adódóan már a kevésbé erős fagyok is károkat okozhatnak.
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben kissé még meghaladja az optimális értéket, de az ország nagyobb részén már 90-120 mm-rel elmarad attól.
A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett kemény éjszakai fagyokkal, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra.
