Folyamatosan csökken az alma termőterületének a mérete Magyarországon, számos ültetvény pedig öreg és korszerűtlen. Az elmúlt két évben az aszály és a fagyok is komoly problémákat okoztak az almaültetvényeken, ami a termésmennyiségen is meglátszott. Termelők mondták el, mire számítanak idén.
Nehéz éveken vannak túl a magyar almatermesztők
Hosszú ideje csökken az almatermesztő területek mérete Magyarországon, így tavaly már csak 22,5 ezer hektárt fedtek le. Azonban Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke úgy számol, idén 20-21 ezer hektárra zsugorodhat a termőterület. Ráadásul a hazai ültetvények java elöregedőben van, így soknak gyorsan romlik a teljesítőképessége. Továbbá rontja az ágazat helyzetét az is, hogy a magyarországi almaültetvények meglehetősen korszerűtlenek.
A 2021-ben kezdődő aszályos időszak és a 2022-es tavaszi, a húsvétot követő hűvös időjárás is komoly csapást mért az almatermésre. Az Agrárszektor megjegyzi, mindezeknek köszönhető, hogy bár az országos almatermési potenciál 600-650 ezer tonna/év, 2021-ben csupán 520 ezer tonna termett Magyarországon, tavaly pedig 280 ezer.
Így látják a termesztők az idei évet
350 hektáron foglalkoznak almával a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tuzsér és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) tagjai. Lakatos Béla, a TÉSZ elnöke elmondta, a tavaszi fagyok alig viselték meg a gyümölcsfákat idén, így kevesebb mint 10 százalékos kárral számolnak. Nagyobb problémát jelentett, hogy a hűvös tavasz miatt kevésbé mozogtak a méhek, így nem lett a legjobb a beporzás. A növényvédelemmel kapcsolatban hozzátette, az ötödik-hatodik permetezésnél járnak az étkezési almánál. Eddig pedig úgy tűnik, akár 50 százalékkal is jobb lehet az idei termés, mint a tavalyi volt.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monajban a Juli Kertjében négy hektáron termelnek almát. A tulajdonos, Dr. Szalma Julianna elmondta, a tavaszi fagy különösebben ott sem viselte meg a fákat. Bízik benne, nem fog gondot jelenteni idén az aszály sem. A virágzást és a beporzást közepesnek ítélte, de így is jobbnak, mint tavaly. A növényvédelem kapcsán kifejtette, a termés javából almalevet készítenek, így ehhez igazodik a kezelési stratégiájuk. Hozzátette, az almáskertjük nem fiatal és nem is a legkorszerűbb, ezért közepes terméshozamra számítanak, ami nagyjából 15 tonnát jelent hektáronként.
A Görbői Gyümölcskert a Zala vármegyei Kisgörbőn található. Egyik tulajdonosa, Pétsch Guidoné Katalin elmondta, öt hektáron foglalkoznak almával. Náluk sem a fagyok okoztak a gondot idén, hanem a hűvös és esős tavasz. Nemigazán jártak a méhek, így gyenge lett a beporzás. Védekezniük a gombabetegségek, a lisztharmat és a varasodás ellen kellett. Úgy ítéli meg, idén egy gyenge közepes termés várható.
Almás nemzet vagyunk
A hazai almafogyasztás 80-85 százalékát a magyar almák teszik ki. Legnagyobb mennyiségben Gála, Golden, Jonagold, Idared és a Red Delicious kaphatóak a piacokon. Ezek a fajták jelentik a magyarországi termelés 80-90 százalékán.
Az, hogy más országokból is érkezik alma, alapvetően a választékbővítés célját szolgálja, vagyis olyan fajtákat importálnak a távoli országokból, amelyek hazai termelésből nem elérhetők
- nyilatkozta korábban Apáti Ferenc.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint a hazai átlagos almafogyasztás éves szinten 11-12 kg/fő, vagyis összesen 110-120 ezer tonnára tehető.
