Egyre kevesebb étkezési- és vetőburgonyát termesztenek Magyarországon. Azonban a visszaeséssel párhuzamosan növekszik az elsősorban lengyel, német és francia importkrumpli aránya az országban.
Lejtmenetben a magyar burgonyatermesztés
Amíg tavaly durván 93 hektáron termesztettek vetőburgonyát Magyarországon, idén kevesebb, mint 81 hektáron. Az étkezési burgonyának pedig 8 ezer hektár jutott. Mindkét esetben jóideje tart a termőterületek csökkenése a hazánkban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a visszaesés leginkább olyan gazdasági okokkal magyarázható, mint a dráguló munkaerő, az öntözés problematikája, a kivont növényvédő szerek, valamint az emelkedő termelési költségek. Amellett jelentős probléma, hogy igen nehéz jó minőségű vetőburgonyát előállítani a kiszámíthatatlan piaci kereslet miatt.
A termőterületek és a termésmennyiség zsugorodásával párhuzamosan nőhetett az importburgonyák aránya a hazánkban. Igaz, a Nébihnek az áruk Unión belüli szabad mozgása miatt nincs pontos adata arról, hogy a nagykereskedők mennyit hoznak be például vetőburgonyából az országba, azonban az Agrárszektor megjegyzi, szinte biztos, hogy jócskán megugrott az importkrumpli mennyisége. Étkezési burgonyából pedig a hazai kínálat 35-40 százaléka származhat más országokból, főleg lengyel, német és francia területekről.
Azonos szaporítási fokú vetőburgonyánál nem lehetséges minőségbeli különbséget tenni a hazai és a külföldi előállítású gumók között, mivel a növényvédelmi hatóságok ugyanazon vizsgálatokat, azonos szabályok mentén végzik. A külföldről behozott, étkezésre szánt burgonyák minősége külalakra a hazai árukénál nem rosszabb, beltartalmi érték alapján azonban kedvezőtlenebbeknek mondhatóak
- tájékoztatott a Nébih.
Fejlesztett burgonyát hoznának létre kutatók
Egyébként a burgonya ellenálló-képességének és tápanyagtartalmának a javítására törekszenek a montreali McGill Egyetem tudósai. Martina Strömvik professzor és csapata a cél elérése érdekében létrehozott egy burgonyapángenomot (más néven szupragenom – ez tartalmazza az egy fajhoz tartozó összes lehetséges gént), amivel azonosíthatják azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek hozzájárulhatnak a szuperkrumplik megalkotásához - írja a ScienceDaily.
A szuper pángenomunk rávilágít a burgonya genetikai sokféleségére és arra, hogy milyen genetikai tulajdonságokat lehetne érvényesíteni a termesztésben
- idéztük Strömvik professzort.
A kutatók génbankok és szuperszámítógépek segítségével alkották meg a szupragenomot. Úgy gondolják, a burgonyapángenom rálátást kínálhat a krumpli nagyjából 10 ezer éves evolúciójára is. Emellett olyan gének is azonosíthatók általa, amelyek segíthetnek megalkotni a jövő szuperburgonyáját akár génszerkesztés, akár hagyományos nemesítés útján.
