Ez lehet a magyar mezőgazdaság jövője

Az agráriumi hazai trendjeinek a klímaváltozás okozta lehetséges változásairól kérdezte az Agrárszektor.hu Blum Zoltánt, a SAATEN-UNION Hungária Kft., a RAPOOL Hungária Kft. és a Mezőseed Kft. ügyvezetőjét.

A szakember szerint a termelőknek mostanság elsősorban azt kell mérlegelniük, hogy mely eszköz alkalmazása jelenthet számukra előlelépést a klímaváltozás elleni harcan. A gazdáknak három lehetőségük van: a technológiájukat fejlesztik, a változó klímához jobban igazodó növényeket ültetnek, vagy a jelenleg termesztett növényfajták ellenállóbb hibridjeinek, vagy nemesített formáinak a telepítésével próbálnak felelni az időjárás kihívásaira.

„Fel kell készülni arra, hogy a következő időszakban valószínűleg minden technológiai elemhez hozzá kell majd nyúlniuk a termelőknek, legyen az a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás, a fajtaválasztás vagy éppen a precíziós technikák alkalmazása. Például a precíziós eszközök alkalmazása már a vetésnél jelentősen tudja befolyásolni annak hatékonyságát, illetve később az állomány fejlődésének dinamikáját is”

– hívta fel a figyelmet Blum Zoltán a technológiai fejlődés fontosságára.

A szakember kitért emellett a növényfajok nemesítését célzó törekvésekre is. Elmondta, hogy optimális esetben 8-10 évig tart az a folyamat, melynek során egy-egy nemesített növényfajta magja a piacra kerülhet. A nemesítők azonban az utóbbi években igen jó válaszokat adta például a betegségek kezelésére a növények rezisztenciájának javításával.

Blum Zoltán megjegyezte azt is, hogy a közelmúltban emellett nagyon elterjedtek a vetőmagokra felvitt biostimulátorok is, amelyek egyfajta vitaminként szolgálnak a növények számára.

„A termelők jelentős része nyitott az innovációkra, még akkor is, ha manapság is sokat halljuk azt, hogy azért ragaszkodnak bizonyos elemekhez, mert régen is úgy csinálták. Természetesen ez utóbbi is egyfajta hozzáállás, de nem biztos, hogy a jövőben a sikeres gazdálkodás alapját képezheti”

– mondta a magyar gazdák hozzáállásáról az új technikákhoz, növényfajtákhoz és hibridekhez a szakember.

Blum Zoltán nem számít arra, hogy rövid vagy középtávon új, egzotikus fajok fognak elterjedni a magyar növénytermesztésben, azonban számít az arányok eltolódására a már használt fajok ültetése esetén. A kukorica vetésterületének csökkenése például borítékolható az inputanyagárak növekedése miatt. Emellett a repce termesztésének felhagyása mellett is sokan döntöttek a növény jövedelmezőségének csökkenése miatt. Többek között növekedhetnek azonban a takarmányborsó, vagy a szója vetésterületei.

Változnak a trendek

Kánya Krisztián és édesapja őstermelők a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Újcsalánoson. Mintegy 140 hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel. Az általuk ültetett fajok skálája igen széles, a gabonanövényektől kezdve, a takarmánynövényeken át, egészen a homoktövisig. A Haszon.hu a fiatal gazdát kérdezte a gazdaságuk alkalmazkodásáról a változó piaci és időjárási körülményekhez.

Ő elmondta, hogy több tényező is befolyásolja azt, hogy milyen növényeket termesztenek. Az, hogy a termőterület és annak klímája milyen növényeknek felel meg, csak az egyik szempont. A klasszikus gabonafajták egylőre jól érzik maguk náluk és a kereslet is jó rájuk. Némi fejlesztést azonban mindig megkíván a növénytermesztés, azért a közelmúltban gabonatárolót építettek a farmon.

Új növényeket két ok miatt szoktak kipróbálni. Egyik ok az, ha valaminek jelentősen megugrik hazánkban a kereslete. Ezért került be a portfóliójukba a közelmúltban például az édesburgonya és a homoktövis. A másik ok viszont prózaibb:

„Szójababot igen sokat ültettünk a közelmúltban. A szója ezen fajtáját viszont nem az élelmiszeripar hasznosítja, hanem takarmánynövényként hasznosítják. Nagyon vonzóvá teszi a termesztését az a tény, hogy amellett, hogy jó rá a kereslet, igen jelentős kormányzati támogatás igényelhető rá. Érdemes lehet a gazdáknak olyan növényeket termeszteni, amelyekre támogatás igényelhető”

– mondta a Haszon.hu-nak a fiatal gazda.