Sokkal több lehet idén az ukrán gabonatermés, mint arra korábban számítottak a szakértők. Több termény juthat exportra is, feltéve, ha az oroszok később is engedni fogják a keleti szomszédainknak a tengeri szállítást.
A vártnál nagyobb lehet a gabonatermés Ukrajnában
Az elmúlt harminc év egyik legnagyobb gabonatermésére számít az ukrán mezőgazdasági minisztérium a háború ellenére is az előzetes számaik alapján. Az előrejelzések szerint összesen 67 millió tonna gabonát (50-52 millió tonna) és olajos magot (15-17 millió tonna) takaríthatnak be, melyből 45 millió tonna juthat exportra – írja a HVG.
A búzát már learatták, abból 19 millió tonna termett, a belföldi igény azonban „csak” 7,5-8 millió tonna. Árpából 5,5 millió tonna várható, a hazai kereslet viszont 2,5-3 millió tonna. A kukorica, a napraforgó és a szójabab betakarítása most kezdődött, viszont a minisztérium szerint jó termésmennyiség várható.
Tarasz Viszockij agrárminiszter 20-22 millió tonna hazai igénnyel számol gabonából és olajos magvakból, tehát 45 millió tonna lehet az exportalapjuk. A szakpolitikus szerint a szeptemberi mezőgazdasági kivitelük elérheti az 5,5 tonnát, ami nagyjából a háború előtti szintnek felelne meg.
Azonban kérdéses, hogy meddig folytatódhat viszonylag zavartalanul a fekete-tengeri hajós export. A gabonakorridor garantált biztonsága november 20-án lejár, és Vlagyimir Putyin nyilatkozatai nem arra utalnak, hogy meghosszabbítaná a szerződést.
Csikorognak a magyar malomipar kerekei
Arról is beszámoltunk, hogy Magyarországon a betakarított búza minősége lett jobb idén, mint amire az aratás elején számítottak a szakemberek. A korai fajták ugyan „megsültek”, a szemek kis méretűek lettek, extrém magas sikér- és fehérjetartalommal, azonban a középérésű és a hosszú tenyészidejű búzafajták feljavították a minőséget a malmok számára.
A baj a mennyiséggel van, mivel a tavalyi 5,3 millió tonnával szemben idén 3,7-3,8 millió tonna búza termett
- nyilatkozta Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Ez a volumen elég lesz a belföldi, nagyjából 2,5 millió tonnás igény kielégítésére, viszont a magyar exportárualap idén csak az 1 millió tonnát fogja megütni, a szokásos 2,7 millió helyett.
Fékezik az exportot
A kormány a kisebb mennyiség miatt lassítja a búzaexport-engedélyek kiadását. A korábbi egy-két nap helyett mostanában a leghosszabb, 30 napos határidőt tartják. Azonban a kivitelt a magas hazai árak is fékezik. Hazánkban 140 ezer forint körül beragadt a búza árszintje, ami lényegesen nagyobb a világpiaci árnál. A kiemelkedő magyar árazást az idén itthon gyenge kukorica- és napraforgóterméssel magyarázza a szakember, valamint azzal, hogy a termelők tartják az árujukat.
Az olcsóbb ukrán importbúza eddig nem volt képes lejjebb nyomni az árszintet, mert logisztikai problémák miatt csak kisebb mennyiségben érkezik Magyarországra. Romániába azonban nagyjából öt határátkelőn folyik be Ukrajnából a gabona, ami alacsonyabb árakat eredményezett délkeleti szomszédunknál. A magyar malmok ezért nem tudják felvenni az ottani vetélytársaikkal a versenyt, és szinte teljesen kiszorulnak a piacról. Ez igen nagy probléma a hazai ágazat számára, hiszen a korábbi években átlagosan 150 ezer tonna magyar lisztet importáltak a románok.