Tiltakozási hullám sodorhat végig Spanyolországon decemberben. Spanyol gazdák készülnek utcára vonulni az egyre nehezebb - a magyar gazdákéhoz egyébként hasonló - gazdasági helyzetük miatt. Ha az EU egyik legnagyobb élelmiszeripari exportőrének mezőgazdasága meginog, az komoly hatással lehet az Unió teljes piacára.
Tiltakoznak a gazdák
A magyar helyzethez hasonló folyamatok játszódnak le Spanyolországban, hiszen jelentősen megemelkedtek az elmúlt években a mezőgazdasági termelők költségei. Átlagosan 270 százalékkal nőtt az áram, 73 százalékkal pedig a gázolaj ára. A műtrágya 48 százalékkal, a víz harmadával, az állati takarmány 30 százalékkal, a vetőmagok pedig ötödével drágultak a közelmúltban a gazdaszövetség szerint Spanyolországban.
A szakmai szervezetek emellett beszámoltak arról is, hogy ugyan az élelmiszerárak emelkedtek az üzletekben, de a gazdák mégsem kaptak elegendő kompenzációt. Jelenleg a mezőgazdasági termelőknek fizetett árak nem fedezik a költségeiket. Ez nem teszi jövedelmezővé a gazdaságokat és ezért nincs biztosítva Spanyolországi élelmiszertermelése sem. Az ibériai államban ezért 2020 után ismét utcára készülnek vonulni a gazdák – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján.
Az elmúlt héten elszigetelt tiltakozásokra már volt példa, egyebek között a madridi mezőgazdasági minisztérium előtt gyűltek össze a zöldség- és gyümölcstermesztők. Most azonban a nagy termelők szövetségei, a COAG, az Asaja és az UPA követelik az élelmiszerláncban elfoglalt helyük megerősítését, ezért nagyobb szabású tüntetéseket hirdettek meg decemberre.
A költségek csökkentése érdekében egyebek között különleges villamosenergia-tarifákat és a mezőgazdasági berendezésekre kivetett áfa csökkentését akarják. Ezenkívül garanciát kérnek a mezőgazdasági termékek tisztességes árára is. Emellett a COAG, az Asaja és az UPA gazdaszövetségek fontolgatják a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban szereplő, az importárakat befolyásoló védzáradékok felülvizsgáltatását is.
Európa gyümölcsöskertje
A Haszon.hu a napokban írt róla, hogy a délkelet-spanyolországi Almeríát „Európa gyümölcsöskertjének” is nevezik. Ezen a területen néhány granadai gazdasággal együtt összesen 4,5 millió tonnányi zöldséget és gyümölcsöt termelnek évente, ami az Európai Unió teljes ilyen jellegű keresletének 50 százalékát (téli hónapokban 60 százalékát) képes kielégíteni.
Ezeknek az üvegházaknak a termelési rátáik az európai mezőgazdaság átlagos termelékenységének akár a 30-szorosát is elérhetik. Egyik nagy hátulütője viszont az ilyenfajta termelésnek, hogy akkora nyomást gyakorol a környezetre, amely veszélyezteti a saját-, valamint a környező ökoszisztémája jövőjét is.
Ezekből az adatokból egyenes következik, hogy ha egy akkora élelmiszeripari exportőr, mint Spanyolország mezőgazdasága meginog, az az egyész európai piacra komoly hatással lehet.
