Ázsiából is munkaerőt toboroz a hazai mezőgazdaság
Hatalmas a munkaerőhiány a magyar állattenyésztésben, növénytermesztésben és a rájuk épülő feldolgozóiparban is. Több szektor keres nagy számban szakmunkásokat és idénymunkásokat. Az is előfordul manapság, hogy ázsiaiakkal helyettesítik a regionális munkaerőt a gazdák.


Ázsiaiakkal is pótolja a kieső idénymunkaerőt a hazai agrárium

A hiányzó idénymunkásokat már a szomszédos országokból sem tudja pótolni a hazai zöldség-és gyümölcságazat, ezért sok esetben távol-keleti munkaerőt alkalmaz a szektor. Emellett az állattenyésztésben való munkavállalás sem túl népszerű Magyarországon. Ott néhány cég például indiai vendégmunkásokkal próbálja orvosolni a bajt. Jellemző viszont az a trend a gazdaságra, hogy a munkaerőigényes ágazatok eltűnnek, leépülnek, és szinte csak a gépesíthető szektorok maradnak életben – írja az Agrárszektor.hu, hivatkozva a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián elhangzottakra.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból is látszik, hogy évről évre kevesebb az idénymunkás hazánkban: 3,3 százalékkal csökkent a számuk a mezőgazdaságban 2020-ban a megelőző évhez képest. Korábban, a 2015-2020 közötti időszakban pedig megközelítőleg 24 százalékos volt a létszámvisszaesés.

Egyébként a gyümölcstermesztő üzemekben volt a legnagyobb az időszaki munkaerő aránya, ahol az alkalmazottaknak mintegy 42 százalékát tették ki. Emellett kiemelkedő volt az idénymunkások aránya a szabadföldi zöldségtermesztők esetében is, megközelítőleg 38 százalék. A sertéstartó és a tejtermelő gazdaságok jelentették a másik végletet, vagyis ezekben a szektorokban volt kevesebb alkalmi munkaerőre szükség.

Ezekből a szakmákból van hiány idehaza

Az AKI kutatása szerint az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel, és a gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal Magyarországon.

A mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelők, az állattenyésztők, a gépszerelők és a karbantartók hiánya jelenti. Továbbá kevés a kertész, a mezőgazdasági technikus, a gépésztechnikus és a növényorvos is. Mindezek mellett toborzási nehézségek merültek fel a közelmúltban a szántóföldi növénytermesztő, az erdészeti, illetve a halászati foglalkozásokban.

Az élelmiszeriparban a legnagyobb a hiány a húsfeldolgozókból és a pékekből, valamint az édesipari termékgyártókból.

Ez segíthet a helyzeten

A kutatás beszámol arról is, hogy a gazdák szerint a magasabb munkabér lehetne az az ösztönző erő, amivel leginkább megtarthatnák az alkalmazottjaikat. Másodsorban segíthet a helyzeten az év végi jutalomfizetés, a munkába járás támogatása és a természetbeni juttatásokon keresztül történő motiválás is.

Ugyanakkor kevesen tartják hatékony ösztönzési formának a szervezeten belüli előrelépési lehetőség biztosítását, az életpálya-tervezést vagy az alkalmazottak tulajdonrészhez való juttatását. A későbbiekben a legtöbb gazda a munkabér növelését tartja elképzelhetőnek, mint ösztönzést. Emellett a természetbeni juttatások, a munkába járás támogatása és a különböző szociális juttatások biztosításával szeretnék huzamosabb időre maguk mellett tudni az alkalmazottjaikat.

The Conversation

Ne hagyd ki!